Édes otthonok

Édes otthonok

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Hankiss Elemér szociológus, az irodalomtudományok doktora. Számos külföldi egyetem (Stanford, Georgetown) vendégprofesszora. Jelenleg Bruges-ben, az Európai Unió egyetemén tanít. Az alábbiakban arról mesél, Hogy honnan indult, milyen útravalót kapott a szülői házból, mit tart fontosnak, és hol érzi magát otthon.

 

 

Debrecenben nőttem fel, a Nagyerdő szélén, csodás környezetben. Az egyetemi telep az erdőben volt, a tanárok úgynevezett tanári villákban laktak, a mi otthonunk az egyik ilyen ház első emelete volt. Összetartó, rendes családban nőttem fel. Azt hittem, az egész világon mindenki ilyen körülmények között él. Otthonunk tündérkert volt, akár a mesében: szépen berendezve, apám csodás könyvtárszobájával. Délutánonként a ház körül, az erdő homokos ösvényén suhantunk a kerékpárral. Nem egyszer fordult elő, hogy felmásztunk az egyetem központi épületének emeleti párkányaira. Nyugodtan mondhatom, már nyolc éves fejjel egyetemre jártam (másztam).

 

Zárt és védett terep volt ez, ám mégis nyitva a nagyvilágra. Minden héten kétszer-háromszor jöttek hozzánk külföldi professzorok. Gyakorta megesett, hogy édesapám délelőtt tizenegykor hazatelefonált, hogy itt van egy professzor, feleségestől, kellene valami ebéd… Olyankor édesanyánk rohant be a városba, megvette a fél piacot, és szaladt haza főzni, teríteni, tálalni, majd elegánsan csevegni. Mi meg, gyerekek, ámulva hallgattuk a sok okos embert, bár alig értettük, hogy miről beszélnek.
A szüleink folyton azt mondogatták, hogy valamit kezdeni kell az életünkkel. Aztán jött a második világháború, ami ráébresztett arra, hogy nem vagyok királyfi. Ha nincs a háború, azt hiszem, most egy felfuvalkodott hólyag lennék valamelyik amerikai egyetemen. A háború végén otthonunkat kifosztották, apám könyvtárát szétszórták, bútorainkat felaprították. De életben maradtunk. Ezzel zárult le az első otthonom története.
Második otthonom az Eötvös Kollégium volt Budapesten, a Gellérthegy déli lejtőjén. Ez volt a szellemi elit iskolája. Itt diákoskodott, és később itt lett tanár Kodály Zoltán, Halász Gábor, Keresztúri Dezső, Kosáry Domokos és még sokan mások. A kommunista hatalomátvétel után szétverték ezt az európai iskolát. Az ötvenes évek derekán tettem szert első önálló lakásomra, majd egy akkor divatos tetőtér-beépítésre. Ha esett az eső, folyt a falon a víz, nyáron negyven fok meleg volt, télen pedig iszonyú hideg. Ha a budai tetőkre néztem, egészen otthonosnak tűnt.
Most egy családi házban élek a feleségemmel, egy Budapest melletti faluban. A belső tér meglehetősen puritán, mert nem vagyok gyűjtögető típus, nem ragaszkodom a tárgyakhoz. Inkább csak csodálom őket. Apám írógépét és nagyapám amerikai típusú irodai lámpáját őriztem meg a régi időkből. A kiegyezéskor vásárolta ezt az öntöttvas, zöld üvegernyős lámpát, mely az íróasztalomon áll, és a ma napig tökéletesen működik. Bizonyos tárgyaknak örökkévalóságuk van. Nevetnek rajtunk, pedig kortalanságuk lenyűgöző, a mi múlandóságunk pedig siralmas.
Gyermekkorom meghatározó időszakai voltak a nyarak, amelyeket a Balatonon töltöttünk. Bátyámmal gyakorta elkötöttünk egy kis vitorlást. Ez a balatoni nyaraló volt a család fő találkozási pontja, egy-egy nyár alatt megfordult ott mindenki: nagynénik, nagybácsik, unokatestvérek, írók, tudósok, világjárók… Az elmúlt évtizedek során sokat változott a tó környéke, de hál’ Istennek, a mi szegletünk megmaradt a régi, nyárfás, homokos, szelíd Balatonnak. Ez is az otthonom.
És van még egy másik otthonom is, igaz, ma már csak az emlékezetemben. Sokat tanítottam és tanítok külföldön. Valamennyi egyetem közül a kaliforniai Stanfordon éreztem otthon magam igazán. Hatalmas egyetem ötvenezer diákkal, tízezer tanárral, a világ egyik legjobb könyvtárával. Itt állandóan érezni a Csendes-óceán friss szellőjét, és a sivatag kellemes melegét. Hatalmas, gyönyörű parkjában pálma- és eukaliptusz fák adnak árnyékot. Akinek ott sem jut eszébe semmi új és okos gondolat, az már ne is keresse őket máshol.
Sok otthonom volt, s emlékezetemben még mindegyik fénye élesen ragyog.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}