Napló gyermekemnek

Napló gyermekemnek

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Papp Gergely, a Napló riportere és a TV2 Mokka című műsorának vezetője valójában rádiós családból származik. Édesapja, Sumonyi Papp Zoltán Graves-díjas költő, a Magyar Rádió szerkesztője volt, bátyja, Papp Gábor Zsigmond filmrendező pedig tizenöt évig dolgozott a Magyar Rádióban. Gergely arról mesélt, életét mily módon változtatta meg kisfia születése, és milyen tervei és vágyai vannak a jövőben, amelynek fontos része álmai otthona.

 

 

Többféle „álmaim otthona” van. Ezekből az egyik már megadatott egyszer. Csillebércen, az erdő közepén, egy cölöpökön álló finn faház, hatalmas terasszal. Az a ház meghatározó volt az életemben. Nagyon szerettem, ám lemondtam róla, mert akkor valahogy visszavágyódtam a városba.

 

Angyalföldi srác vagyok. Tizenegy éves koromig ott éltünk egy lakótelepen. Aztán a Szent István parkba költöztünk egy Bauhaus házba. Szeretni való otthon, Dunára néző méretes terasszal. A szüleim a mai napig ott élnek. A felnőtté válásomig ott laktam velük.
Az érettségi után Franciaországba költöztem, ugyanis Párizsban jártam egyetemre. Párizs nekem nem ugyanazt jelenti, amit azoknak, akik ott töltenek egy csodás hétvégét vagy vakációt. Szegény sorsú egyetemista voltam. Természetesen kaptam némi szülői segítséget, de magamra voltam utalva. Éheztem, szomjaztam, és próbáltam életben maradni úgy, hogy közben egyetemre jártam. Viszont fantasztikus dolog volt, hogy azt tanulhattam, amire vágytam. Akkoriban Európában csak ott volt televízióskommunikáció-képzés.
Béreltem egy kis manzárdszobát, közvetlenül a Szajna-partján, a Quartier Latin negyedben. Nagyon jó hely volt, egy utcányira laktam a „nagy embertől”, Francois Mitterand-tól. A dolog szépséghibája csupán annyi volt, hogy a szobához nem tartozott fürdőszoba, úgyhogy a szomszédos uszodába jártam fürdeni. A folyosó végén volt egy közös vécé, amelynek az ablaka egyenesen a Notre-Dame-ra nézett.
Aztán átköltöztem a Rue du Bachoz, amely Párizs egyik legelegánsabb negyede. Gyönyörű helyen laktam, egy szekrény méretű szobában. Akkor, ott Párizsban hazavágyódtam, és azt mondtam magamban, hogy soha sem tudnék külföldön élni. Ma már ezt másképp érzem. Foglalkoztat a külföldre költözés gondolata, de nem tudom pontosan, hogy hová mennék szívesen. Talán valami melegebb vidékre… Nehéz, mert amihez értek, az a magyar nyelvhez kötött.
Amikor Párizsból hazatértem, egy kis lakást örököltem egy hetedik kerületi gangos bérházban. Két évig ott éltem. Nem szerettem, sem a kerületet, sem a házat. A kerületeket illetően ragaszkodó vagyok. A szívem a budai oldalra, az első, második és tizenkettedik kerülethez húz. Most a várlejtőn lakunk, egy gyönyörűen felújított műemlék házban, amely egykoron egy család tulajdonában állt. Aztán - mint oly sok mindent - államosították, és leválasztott lakásokra szabdalták fel. Így azok
a lakások tele vannak kényszermegoldásokkal. A miénk egy virsli formájú, amelyben nyikorgott a parketta. A konyha komoly kihívásokkal küzdött, a lambéria korhadt volt a fürdőszobában. Vettünk egy nagy levegőt, és tavaly felújítottuk.
Szeretem, ha egy otthonban a háziak ízlése szerint keverednek a stílusok. Talán attól lesz egyedi a lakás. Például a konyhánkban a feleségem kérésére a legegyszerűbb hófehér bútort választottuk, ám holland stílusvilágot idéző porcelánfogantyúkat vásároltunk rá, amelytől egyedivé vált. Falakat bontottunk, ablakot nyitottunk a konyhában, így végül sikerült lakhatóvá tenni.
Szeretem a szüleim lakását, de általában a gyerekek számos dolgot másképp tesznek, mint ahogyan otthon látták. Például édesapám elutasítja a kertes házat, azzal az indokkal, hogy túl sok vele a munka. Én viszont kifejezetten kertes házra vágyom. Kertes házban élni nem csak életforma, de egyfajta életminőség-váltást is jelent. A jó levegő, a zöld környezet rendkívül jó hatással van a lélekre, nem beszélve arról, hogy kisfiúnknak is nagyon jó lenne. Sokkal jobb érzés egy fárasztó nap után kertes házban kitárni a terasz ajtaját és kiülni a diófa alá egy kényelmes nyugágyba, mint egy harminc albetéttel rendelkező bérházba benyitni. Tetszene az a bizonyos finn típusú faház, amelyben már megadatott, hogy éljek, de tetszenek a tengerparti kocka formájú házak is hatalmas üvegablakokkal. Nagy levegős terek, egyszerű berendezés, minimal art…
A kisfiam születésével nagyot változott az életem. Régebben rohangálós típus voltam, olyan, aki a vérmérsékleténél fogva szeret nyüzsögni. Most valahogy lenyugodtam, és inkább otthon ücsörgök. Azt szeretem a legjobban, ha mindhárman együtt vagyunk.
A nap fénypontja, amikor hazaérek, és a feleségemmel és a kisfiammal lehetek. Ezért is szeretnék egy olyan kertes otthont, amely nyugalmat és harmóniát sugároz.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Új parkrészek átadása a Városligetben

A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el. A parkrészt a FŐKERT 100 éves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. A felújítás során az eredeti, a Főkert tervtárában fellelhető 1967-es és 1969-es kertépítészeti tervek, valamint az 1980-as megvalósulási terv nyújtottak segítséget. Így a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló KNEIPP ösvény is, melynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van testtartásunkra. Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, melyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is. A megújult Mőcsényi Mihály Botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú új növényt ültettek el, több mint 35.000 példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyett egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott. Új kutyaparadicsom A városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is várja a gazdikat és négylábú kedvenceiket. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el. A parkrész különlegessége, hogy külön elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, így elkerülhetőek lesznek a konfliktusok, ütközések. A tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalom pályákkal. A gazdik és a kutyusok kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig több mint egytucat kutyapiszok gyűjtő segíti. Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben – néhány elzárt terület kivételével – továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége. Természetesen az új Kutyás élménypark teljes növényzetet újjávarázsolták, a területén 6 új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti „testvéréhez” csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre. Futás a Ligetbe(n) A futás ma már a legnépszerűbb tömegsportok közé tartozik: az országban százezrek, a fővárosban tízezrek húznak naponta futócipőt. Kimondottan nekik készült a Városligeti Futókör. „A Városligeti Sportcentrum őszi átadását követően a park Budapest legsokoldalúbb sporthelyévé vált, melynek kínálata tovább erősödik. Nagy örömünkre szolgál, hogy végre a pesti oldalon is a Margitszigeti futópályához hasonló alternatívát tudunk kínálni, ami ráadásul modern és biztonságos szolgáltatásokkal várja a sportág szerelmeseit. A futókört a következő napokban vehetik birtokba a sportolók” – mondta el Gyorgyevics Benedek. A Városligeti Futókör tervezése során a folyamatosan egyeztettek a budapesti futókat képviselő szervezetekkel, hogy a pálya vonalvezetés, burkolata a sportolók igényei szerint alakítsák ki. Mindezeknek köszönhetően a kiváló minőségű, 2 kilométer hosszúságú, színezett – az izületeket kímélő - rekortán borítású pálya teljes hosszában kivilágított. A fák között kanyargó, rendkívül hangulatos vonalvezetésű pálya belépési pontjainál bemelegítő területeket helyeztek el a sérülések elkerülése végett, a nyomvonal mellett pedig számos ivókút szolgáltatja a frissítőt. A sportolók kényelmét a Városligeti Sportcentrum női, férfi és akadálymentesített öltözői szolgálják. www.ligetbudapest.hu  

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.