Ahol angyalok fogadnak

Ahol angyalok fogadnak

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Történelmünk nagyjai, mítoszok alakjai elevenednek meg aprólékosan kidolgozott, terrakotta szobraiban. Vendéglátónk, Józsa Judit kerámiaszobrász családi hagyományokat folytatva, ám összetéveszthetetlen stílusban alkot. Az, hogy mátkaságban áll az értékekkel, érezhető otthonának különleges, vendégmarasztaló hangulatán is.

 

 

1904-ben a budapesti Stáhly utcai ingatlan tulajdonosának, Jelinek Frigyes bútorkereskedőnek a megbízásából Fodor Gyula építész készített tervet a három emeletes polgári lakóház építésére. A kapun belépve kívülről is sejthető nyugalom fogad bennünket, csendben elindulunk a napjainkra sokat megélt lépcsők fokain. A harmadik emeleti lakás halljába sejtelmes fény árad a lépcsőház kerek, kerubot ábrázoló ólomüveg világítóablakából. Az innen nyíló világos, 36 négyzetméteres nagyszalon - ma nappali - aranymetszésben áll a hallal, a kétoldalt elhelyezkedő kisebb szobák a szalon térhatását hangsúlyozzák. Itt él Józsa Judit.

 

 

A kerámiaszobrász az erdélyi nagyközségben, Korondon nevelkedett. Ortopéd sebésznek készült, így nem meglepő, hogy egészségügyi szakközépiskolát végzett. De az embert a végzete nem kerüli el. Hogy mi volt ez Judit esetében - Józsáék a leghíresebb erdélyi keramikus dinasztia. Édesapja, Józsa János Európa-szerte ismert, sokoldalú művész. Édesanyja immár negyven éve díszíti a kerámiatárgyakat. Vendéglátónk együtt nevelkedett a mesterséggel, a családi házban sajátította el mindazt, ami a korondi agyagművességhez, a hagyományos kerámia ornamentikájához tartozik. - Arra tanítottak, hogy a hagyományokat ápolni, és nem elfelejteni kell, óvjuk népünk gazdag forma- és mintakincsét. Épp ezért őrzök otthonomban megannyi családi ereklyét, barátoktól kapott kincseket, régiségboltokban rám köszönő tárgyakat - vallja a művész. Bár a korondi fazekasmesterséget és a porcelánfestést is megtanulta, szívéhez mégis a domborművek, a szobrok állnak a legközelebb. - Az, hogy térbeli látásom három dimenzióban kiteljesedik, nagyobb kihívást jelent, és én kedvelem a kihívásokat. Judit tiszta szívvel és tiszta forrásból töltekezve - immáron művészettörténészként is - igyekszik hűen megőrizni az utókor számára azokat a kincseket, amelyeket eleink ránk hagytak.

 

De vissza a végzethez! Ahogyan Márai Sándor, ő is hisz abban, hogy a tehetség, az értelem, a műveltség mind-mind kevés ahhoz, hogy valaki művész legyen. Ehhez szükség van a végzetre, s ezt az emberi elme, erő vagy szándék nem befolyásolhatja. Az élet pedig úgy hozta, hogy 1994-ben Magyarországra költözött. Persze erős gyökerekkel lehetetlen a szakadás.

 

Józsa Judit nyitott szemmel és érzékekkel kereste otthonát. - Túl azon az elementáris érzésen, ami az első alkalommal kerített hatalmába - a hazaérkezés békés, ugyanakkor ujjongó élményén -, a lakás kiválasztásában a tágas belső terek játszottak döntő szerepet.

 

A belépőt Gabriel és Szent-Mihály arkangyalok fogadják a hallban, vigyázó tekintetük végigkíséri a látogatót. Egy lebontott görög katolikus templomból származnak. A nappaliban először a puha, versailles-i motívumos gyapjú szőnyeget pillantjuk meg, amelynek lágy tónusai és az ülőgarnitúra semleges színei önzetlenül hagyják érvényesülni a bárpult feletti, kiállításokon kapott rózsák szárított színpompáját. A nappaliban Judit több alkotásában gyönyörködhetünk. A fekete oszlopon Anyaország-Magyarország című kompozíciója került kiemelt helyre. Háziasszonyunk gyűjtőszenvedélyéről pohárgyűjteménye ékes darabjai árulkodnak. És bár a nagyközönség édesapja korondi kerámiáit ismeri leginkább, Judit otthonában az iparművészeti alkotásai - finom porcelán kávéscsészék, paraszt-meisseni tálalókészlet, habán stílusú étkészlet, székely balladákat megörökítő tányérok - idézik a szülői házat, a szülőhazát.

 

A háló bejáratával szemben Bordi András marosvásárhelyi művész zsákvászonra készített krétarajzai fogadnak bennünket, amelyek Tiziano Égi és Földi szerelmét ábrázolják. A hálószobában natúr és mályva árnyalatok dominálnak, körülölelve a szemet gyönyörködtető kincseket: a Szűzanyát és Jézust ábrázoló, 19. század eleji klasszicista szobrokat, Judit gyűjteményének barokkos darabjait, a kis puttókat és a fa laparanyozott éjjeli lámpákat. Apró csodák ejtik rabul a tekintetet: picinyke tűgobelin, az alatta pihenő, szecessziós finomságú Léda a hattyúval, egy kicsinyke brüsszeli csipke, a római Trevi-kút egy apró részlete, szenteltvíz-tartók, Petrás Mária finom vonalú keresztje. Mindezeket koronázza az ágy felett látható, kézi csomózású szőnyeg, s egy kereszt az Ecseriről. A háló rubinüveg burás rokokó lámpája csodás módon megmaradt épségben. Párja a nappaliban egy erdélyi kúriából való öntöttvas csillár, valamikor régen még petróleummal világított.
Az egykor úri szoba ma műterem, sarkában az éppen működő kemence, a korongpadon a honfoglaló magyarok szobrai. Fölöttük Judit gyűjteményének kedvenc darabjai, a 15-17. századi erdélyi kályhacsempeszemek - néhány újabb darabbal kiegészítve. A műteremből visszanézve szembeötlenek az ajtónyílások eredeti, fából készült reneszánsz, illetve barokk stukkói.
A fürdőszoba homok-bézs árnyalata Judit kedvenc színvilágát idézi. A burkolat kiválasztásánál - a műtermi funkció miatt is - házigazdánk a magas hőfokon égetett, mázas lapok mellett döntött. A kád formája sem véletlen, hiszen a kagylógyűjteménynek helyet adó polcok kannelúrázott korinthoszi oszlopai igényelték a kissé régies formát. Ezt a hangulatot tükrözik a csaptelepek is. A fürdőszoba - praktikus okok miatt - a műteremből és a hallból is megközelíthető.
A fotózás végeztével újra a hallban vagyunk. Jólesik a tea a nagymamától örökölt parasztlámpa fénye alatt, a barokk asztalkánál. Látnivaló itt is van bőven: a falon a székely balladákat megjelenítő porcelán tányérok, rajzok, plakettek, csíksomlyói panorámát ábrázoló fénykép…

Nem véletlen, hogy amikor átléptük a lakás küszöbét, rögvest otthon éreztük magunkat. Szobáról szobára járva sugárzik a vendégre Judit lelkének, szívének minden melege.

Névjegy
Bajnok Tímea lakberendező
A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola diplomájával a zsebében lett a fürdőszoba-felszerelések, padló- és falburkolatok szerelmese. Ez a felfedezés erősítette meg benne a lakberendezői iskola elvégzésének gondolatát. A kereskedelmi és az alkotói véna eme szerencsés találkozásából olyan értékesítési és művészi koncepció született, amely új fényben mutatja be a lakberendezés folyamatát. Egyre több megrendelő igényli ugyanis azt a fajta segítséget, amellyel megteremthető a színek és formák összhangja, megfelelő színvonalú használhatóság és minőség mellett. Ezért készülnek minden esetben egyedi tervek, és ezért van az a különös figyelem, amellyel az országban kapható termékek közül a legmegfelelőbbet ajánlják a megrendelőknek. Így lesz a fürdőszoba a mindennapi újjászületés, feltöltődés színtere.

Aki a nívót garantálta
Fürdőszoba & Lakberendezés
Linea 2000 Piú Kft.
1085 Budapest, József krt. 26.
Tel.: 1/210 3653, 1/210 3714
Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}