Napfürdőzés

Napfürdőzés

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Bárdos Andrással, a tv2 híradójának népszerű műsorvezetőjével szinte minden nap találkozunk a képernyőn. Már-már családtagként van jelen a mi otthonunkban. Nemhiába sokan érzik őt kedves ismerősnek, és akarva-akaratlanul régi barátként köszönnek rá az utcán. Ismerjük, mégis keveset tudunk róla.

 

 

Ifjonti koromban sokféle vágyam volt arról, hogy milyen lesz majd az otthonom. Amikor Márquezt és más dél-amerikai írók könyveit olvastam, elképzeltem egy hacienda jellegű házat, amelynek a földszinti része négy oldalról körülölel egy udvart. Egy ilyen fehér színű ház volt az egyik nagy vágyam. Arról is pontos elképzelésem van, hogy milyen dolgozószobát szeretnék. A legjobban így tudnám leírni: angol vidéki kastélyokban látható tipikus dolgozószoba, mahagóni árnyalatú, finom tapintású bőrfotelekkel, körös-körül könyvespolccal. Ilyenre vágyom, amióta élek…

 

A könyvek nagyon fontosak számomra. A tárgyakat nem igazán szeretem, mert úgy érzem, elhatalmasodnak rajtam. Édesanyámtól néha kapok egy-egy, az ő fiatal korából való dolgot, ezüst pénzérmét, táncrendet… Rendszerint évente-kétévente ad nekem valamit az általa őrzött kis „kincsek” közül. Ezeket elteszem, és nagy becsben tartom, de semmi más tárgyhoz nem ragaszkodom, a könyveimet kivéve.

Úgy tízezer könyvem van, amelyek a padlótól a plafonig teljesen beterítik a lakást. A kortárs irodalom és zene vonz leginkább. Gyűjteményem becses darabja egy ezerkilencszázhetvenhatos aprócska verseskönyv, amelyet talán gyermekkoromban kaphattam, még Szegeden…
Nyolcéves koromig ott éltünk, aztán költöztünk csak Pestre, a Városligetbe. Egy másfél szobás kis lakásban nőttem fel, tipikus hatvanas évekbeli bútorok és szőnyegek között. De hát akkoriban az volt a természetes. Visszagondolva nem a meleg otthonosság emléke fészkelte be magát a lelkembe, amelyről oly sok regényben olvastam. Nincs bennem nosztalgia, szerető, de nem babusgató családban cseperedtem.
Az első önálló otthonom egy huszonhét négyzetméteres, harmadik emeleti kis lakás volt a Stefánián. Tizenkilenc éves voltam, és egyáltalán nem vágytam arra, hogy elköltözzem a szüleimtől, de ők úgy döntöttek, hogy ideje „kirepülnöm”. Úgy érezték, hogy erre van szükségem, én viszont a lelkem mélyén úgy éltem meg, hogy elzavartak otthonról. Holott egyáltalán nem erről volt szó.
Nem vagyok nagy lakberendező, úgyhogy ezt a feladatot az elmúlt évtizedekben a nők oldották meg helyettem, én pedig hagytam. Számomra a lakásnak az a lényege, hogy azt a néhány tevékenységet, amit otthon folytatunk, kényelemben tudjuk tenni. A jelenlegi lakásunkat a feleségemmel, Máté Krisztinával együtt választottuk. Õ világ életében lakberendező szeretett volna lenni, úgyhogy a lakás berendezésekor kiélhette az ambícióit.
Csupán két kritériumom volt az új otthonunkkal kapcsolatban. Az egyik, hogy legyen egy kis dolgozószobám, a másik, hogy a nappaliban kapjon helyet egy jókora televízió, amelyen a meccseket nézhetem. Az otthonunk berendezése abszolút modern, csupán egy régi bútordarab van benne, egy kanapé, ami a feleségem szüleié volt. Azon szoktam heverészve olvasgatni. A gyermekeimet kivéve másnak tabu ez a fekhely.
Az első házasságomból egy fiam és egy kislányom, a jelenlegiből is kettő gyermekem született. A legnagyobb tizenöt éves, a legkisebb pedig hathónapos, úgyhogy nálunk állandó a ricsaj és a jövés-menés. Érdekes módon tizenöt évvel ezelőtt más apa voltam, mint most. Akkoriban, valahogy feladatként éltem meg a gyermekekkel való foglalkozást, és ha én vigyáztam rájuk, mindig lassan telt az idő. Talán, mert fiatalabb voltam, izgalmasabbnak láttam a világot, és jobban elvágytam otthonról. Most viszont mindig úgy megyek el otthonról, hogy azt érzem: jaj, de szívesen játszanék még a kislányommal! Úgy tűnik, mostanra megértem az apaszerepre. Sokkal türelmesebb vagyok, nem tiltom őket semmitől, inkább elmagyarázom nekik, hogy minek mi lehet a következménye. Nem hiszek a nevelésben, sokkal inkább abban, hogy a mintának, persze a jó mintának van ereje. És ha a gyermekeim azt látják, hogy könyvek között élek, az olyan hatás, ami nyomot hagy bennük.
Születésnapok és ünnepek alkalmával rendszeresen összejövünk a szüleimmel és a bátyámékkal, amolyan igazi családi ebédre. Mivel a testvéremnek kettő, nekem pedig négy gyermekem van, úgy gondolom, egy-két generáció, és már igazi nagycsalád leszünk.
Mindemellett nagyon fontos, hogy néha egyedül legyek a könyveim, lemezeim, filmjeim között. Unatkozni csak másokkal tudok, egyedül soha. Ha engem békén hagynak, azonnal elönt a boldogság. Megteremtődik bennem egyfajta belső harmónia, és azt az utolsó cseppig élvezem.
Ilyen „harmóniafürdő” a napozás, mert akkor egyszerűen nem kell semmit sem csinálni. Érdekes módon azt valahogy elfogadja a társadalom, hogy az ember nem csinál semmit, hisz napozik, de azt, hogy otthon ül, és nem csinál semmit…
Szóval több okból is jó dolog a napfürdő.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.