Napfürdőzés

Napfürdőzés

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Bárdos Andrással, a tv2 híradójának népszerű műsorvezetőjével szinte minden nap találkozunk a képernyőn. Már-már családtagként van jelen a mi otthonunkban. Nemhiába sokan érzik őt kedves ismerősnek, és akarva-akaratlanul régi barátként köszönnek rá az utcán. Ismerjük, mégis keveset tudunk róla.

 

 

Ifjonti koromban sokféle vágyam volt arról, hogy milyen lesz majd az otthonom. Amikor Márquezt és más dél-amerikai írók könyveit olvastam, elképzeltem egy hacienda jellegű házat, amelynek a földszinti része négy oldalról körülölel egy udvart. Egy ilyen fehér színű ház volt az egyik nagy vágyam. Arról is pontos elképzelésem van, hogy milyen dolgozószobát szeretnék. A legjobban így tudnám leírni: angol vidéki kastélyokban látható tipikus dolgozószoba, mahagóni árnyalatú, finom tapintású bőrfotelekkel, körös-körül könyvespolccal. Ilyenre vágyom, amióta élek…

 

A könyvek nagyon fontosak számomra. A tárgyakat nem igazán szeretem, mert úgy érzem, elhatalmasodnak rajtam. Édesanyámtól néha kapok egy-egy, az ő fiatal korából való dolgot, ezüst pénzérmét, táncrendet… Rendszerint évente-kétévente ad nekem valamit az általa őrzött kis „kincsek” közül. Ezeket elteszem, és nagy becsben tartom, de semmi más tárgyhoz nem ragaszkodom, a könyveimet kivéve.

Úgy tízezer könyvem van, amelyek a padlótól a plafonig teljesen beterítik a lakást. A kortárs irodalom és zene vonz leginkább. Gyűjteményem becses darabja egy ezerkilencszázhetvenhatos aprócska verseskönyv, amelyet talán gyermekkoromban kaphattam, még Szegeden…
Nyolcéves koromig ott éltünk, aztán költöztünk csak Pestre, a Városligetbe. Egy másfél szobás kis lakásban nőttem fel, tipikus hatvanas évekbeli bútorok és szőnyegek között. De hát akkoriban az volt a természetes. Visszagondolva nem a meleg otthonosság emléke fészkelte be magát a lelkembe, amelyről oly sok regényben olvastam. Nincs bennem nosztalgia, szerető, de nem babusgató családban cseperedtem.
Az első önálló otthonom egy huszonhét négyzetméteres, harmadik emeleti kis lakás volt a Stefánián. Tizenkilenc éves voltam, és egyáltalán nem vágytam arra, hogy elköltözzem a szüleimtől, de ők úgy döntöttek, hogy ideje „kirepülnöm”. Úgy érezték, hogy erre van szükségem, én viszont a lelkem mélyén úgy éltem meg, hogy elzavartak otthonról. Holott egyáltalán nem erről volt szó.
Nem vagyok nagy lakberendező, úgyhogy ezt a feladatot az elmúlt évtizedekben a nők oldották meg helyettem, én pedig hagytam. Számomra a lakásnak az a lényege, hogy azt a néhány tevékenységet, amit otthon folytatunk, kényelemben tudjuk tenni. A jelenlegi lakásunkat a feleségemmel, Máté Krisztinával együtt választottuk. Õ világ életében lakberendező szeretett volna lenni, úgyhogy a lakás berendezésekor kiélhette az ambícióit.
Csupán két kritériumom volt az új otthonunkkal kapcsolatban. Az egyik, hogy legyen egy kis dolgozószobám, a másik, hogy a nappaliban kapjon helyet egy jókora televízió, amelyen a meccseket nézhetem. Az otthonunk berendezése abszolút modern, csupán egy régi bútordarab van benne, egy kanapé, ami a feleségem szüleié volt. Azon szoktam heverészve olvasgatni. A gyermekeimet kivéve másnak tabu ez a fekhely.
Az első házasságomból egy fiam és egy kislányom, a jelenlegiből is kettő gyermekem született. A legnagyobb tizenöt éves, a legkisebb pedig hathónapos, úgyhogy nálunk állandó a ricsaj és a jövés-menés. Érdekes módon tizenöt évvel ezelőtt más apa voltam, mint most. Akkoriban, valahogy feladatként éltem meg a gyermekekkel való foglalkozást, és ha én vigyáztam rájuk, mindig lassan telt az idő. Talán, mert fiatalabb voltam, izgalmasabbnak láttam a világot, és jobban elvágytam otthonról. Most viszont mindig úgy megyek el otthonról, hogy azt érzem: jaj, de szívesen játszanék még a kislányommal! Úgy tűnik, mostanra megértem az apaszerepre. Sokkal türelmesebb vagyok, nem tiltom őket semmitől, inkább elmagyarázom nekik, hogy minek mi lehet a következménye. Nem hiszek a nevelésben, sokkal inkább abban, hogy a mintának, persze a jó mintának van ereje. És ha a gyermekeim azt látják, hogy könyvek között élek, az olyan hatás, ami nyomot hagy bennük.
Születésnapok és ünnepek alkalmával rendszeresen összejövünk a szüleimmel és a bátyámékkal, amolyan igazi családi ebédre. Mivel a testvéremnek kettő, nekem pedig négy gyermekem van, úgy gondolom, egy-két generáció, és már igazi nagycsalád leszünk.
Mindemellett nagyon fontos, hogy néha egyedül legyek a könyveim, lemezeim, filmjeim között. Unatkozni csak másokkal tudok, egyedül soha. Ha engem békén hagynak, azonnal elönt a boldogság. Megteremtődik bennem egyfajta belső harmónia, és azt az utolsó cseppig élvezem.
Ilyen „harmóniafürdő” a napozás, mert akkor egyszerűen nem kell semmit sem csinálni. Érdekes módon azt valahogy elfogadja a társadalom, hogy az ember nem csinál semmit, hisz napozik, de azt, hogy otthon ül, és nem csinál semmit…
Szóval több okból is jó dolog a napfürdő.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}