Ecsetek és vonások

Ecsetek és vonások

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Évtizedek óta a magyar képzőművészet követeként járja a világot Konok Tamás: Párizsban, Zürichben és a tengerentúlon, az Egyesült Államokban is elismert festőművészként tartják számon. Árnyas fák szegélyezte budai utcában, fényárban úszó, hatalmas teret átívelő műteremlakásában találkozom vele, ahol ma is nap mint nap ecsetet fog. Mint mondja, a festészet számára a boldogság egyik forrása.

 

 

Vendéglátónk egy háromszintes, a kilencvenes évek elején átépített házban fogad: az alagsorban az eddig elkészült alkotások várakoznak, hogy kiállításra kerüljenek, vagy új gazdára, gyűjtőre találjanak. Az első szinten található a konyha egy üveges, kertre néző télikerttel, a hálószobák és a nappali a felesége, Hetey Katalin által készített szobrokkal és a művész rajzaival díszítve.

 

Amint felérünk az emeletre, látjuk, hogy az igazi vizuális meglepetés itt vár ránk. Kitárul a tér: a plafonon fagerendák futnak végig, a műterem végébe vezetik a szemet. A méretre készített, inkább funkcionálisnak mondható bútorzat nem tereli el a tekintetet a hatalmas méretű absztrakt festményekről. Van itt egy nagy asztal székekkel, fiókos szekrény a vázlatoknak, rajzoknak, munkaasztal ecsetekkel, festékekkel. Jó érzés a műterem hatalmas terében sétálni. Az ablakból a kert egy-egy részletét, a távolban pedig a századfordulón épült vadászkastélyt látni. Az ablak alatt egy eredeti tonett hintaszék billeg. „Ebben a székben még a dédnagyanyám üldögélt, akit serdülőkoromban meg is festettem” - meséli a művész. „Tőle örököltem ezt az egyszerűen szép bútordarabot, s én is beleülök néha, ha fáradtnak érzem magam. Saját korában rendkívül nyitott érdeklődésű hölgynek számított a dédanyám: Tompa Mihály volt a keresztapja, Liszt Ferenc koncertjeire járt a Várszínházba. Tizennégy éves voltam, amikor meghalt. 1841-ben született: talán nehéz belegondolni, hogy mennyire távol és mégis közel volt hozzám a romantika kora.”


  • ecsetek01
  • ecsetek02
  • ecsetek03


Hogy miért ennyire puritán a műterem berendezése, arra meggyőző magyarázatot kapok: „Az ember vára visszatükrözi azt a szemléletes világot, amit szeretne maga körül látni. Negyvenéves koromig nagyon rendetlen voltam, aztán ez megváltozott. A helyszín szerves egységet alkot a benne lévő tárgyakkal, bútorokkal, képekkel. Nálam a letisztulás folyamata a festészetben magával hozta, hogy a tiszta formákra koncentrálok. Az érdeklődésem pedig kihat a környezetemre, a gondolataimra: ahol a fehér a domináló elem. Az egész lakás puritán, mert úgy gondoltam, hogy a képek domináljanak.

 

Életünk gerince Párizshoz kötődik. 1980-ig csak rövidebb látogatásokra tértünk haza feleségemmel. A szakmai kapcsolatfelvétel is ekkor indult Magyarországgal a Szépművészeti Múzeumban, majd a Győri Múzeumban rendezett kiállítással. Tíz éve költöztünk be ebbe az otthonunkba. Fontos volt, hogy a lakótéren kívül legyen egy műtermünk, egy alagsori rész a képeknek, és legyen kert is."

 

A földszinten vannak a lakószobák, ahol jónéhány, régi időkből megmaradt bútort fedezhetünk fel. Az intarziás ágy például Ferenczy István szobrászművész, egyenes ági felmenőé volt.
Bár semmilyen konkrét tárgy sincs a lakásban a párizsi emlékeket illetően, a festményeken minden ott van, amit ez a város adott a művésznek. „Itthon tanultam a hivatást, de ott váltam festővé” - mondja magáról Konok Tamás. „Amikor 1958-ban megérkeztem egy ösztöndíjnak köszönhetően Párizsba, ott egy egészen más élet fogadott: a kirakatok, az utcaképek élőbbek, színesebbek voltak. Olyan érzés fogott el, mintha addig álló helyzetből szemléltem volna a világot. Ez még a régi Párizs volt, a hatvanas évek második felében elköltöztették a Napóleon idejében épített piaccsarnokot, s építeni kezdték a modern Défense-negyedet. Akkor indult az újrealizmus, s rájöttem, hogy az állványfestészetet nem tudom tovább folytatni. Sokszor az álmokban visszatérnek, egymásba épülnek az emlékek… Így festettem egymásra a felületeket, mint az üveglapok áttetszősége.
A hatvanas-hetvenes években épületekkel kapcsolatos megbízásokat kaptam, érthetően redukcióra volt szükség a munkámban. Ahhoz, hogy valami lényegeset el tudjak mondani, valamiről le kellett mondanom. Így jutottam el az egyszerű vonalhoz, ami a sötét és a világos találkozásából áll össze. Tulajdonképpen visszakanyarodtam a gyerekkoromhoz, amikor az első vonalakat kezdtem rajzolni építész, műegyetemi professzor nagyapám mellett.
A graphidion (a vonal, mint rendteremtő erő) megmaradt, a nagy színfelület pedig elment a geometria irányába a festményeimen.
Az elmúlt tizenöt-húsz évben ez annyit változott bennem, hogy a képeim egyfajta transzcendens világképet próbálnak kifejezni.
A művészet lényege, hogy egy dolognak a végére járjon, egy dolog végső megértésére, de az egész világra utaljon az alkotás. A művészet nem stílus, hanem kvalitás kérdése. Az életemhez hozzátartozik a föld, hiszen földanyagokkal dolgozom. A festészet ilyen szempontból földhöz ragadt valami, metamorfózison megy keresztül: önálló életre ébred, átalakul és jelzi, ha kész. Az alkotásnak ez az átváltozása a boldogság egy lehetősége, amely újabb és újabb problémákhoz vezet.
Sokat gondolok Picasso egy Apollinaire-nek címzett mondására: „A művészet lemossa a lélekről a mindennapok porát.”

Névjegy
Konok Tamás a modern művészet képviselője. 1930-ban született Budapesten, nagyapja Sándy Gyula egyetemi tanár, a Moszkva téri Postapalota tervezője, édesapja elsők között készített színes diafelvételeket. Gimnáziumi tanulmányai mellett konzervatóriumba járt, kiválóan hegedült. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán végzett, a Derkovits-ösztöndíj elnyerése után Párizsban telepszik le. Egy évig New York-ban és Kaliforniában alkot, mint Hartford-díjas. A Budapesti Műszaki Egyetem címzetes tanára, (1992) Kossuth-díjas festőművész, a francia Nemzeti Érdemrend kitüntetettje, a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét 2005-ben kapta meg. Párizsban és Budapesten alkot.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.