Ecsetek és vonások

Ecsetek és vonások

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Évtizedek óta a magyar képzőművészet követeként járja a világot Konok Tamás: Párizsban, Zürichben és a tengerentúlon, az Egyesült Államokban is elismert festőművészként tartják számon. Árnyas fák szegélyezte budai utcában, fényárban úszó, hatalmas teret átívelő műteremlakásában találkozom vele, ahol ma is nap mint nap ecsetet fog. Mint mondja, a festészet számára a boldogság egyik forrása.

 

 

Vendéglátónk egy háromszintes, a kilencvenes évek elején átépített házban fogad: az alagsorban az eddig elkészült alkotások várakoznak, hogy kiállításra kerüljenek, vagy új gazdára, gyűjtőre találjanak. Az első szinten található a konyha egy üveges, kertre néző télikerttel, a hálószobák és a nappali a felesége, Hetey Katalin által készített szobrokkal és a művész rajzaival díszítve.

 

Amint felérünk az emeletre, látjuk, hogy az igazi vizuális meglepetés itt vár ránk. Kitárul a tér: a plafonon fagerendák futnak végig, a műterem végébe vezetik a szemet. A méretre készített, inkább funkcionálisnak mondható bútorzat nem tereli el a tekintetet a hatalmas méretű absztrakt festményekről. Van itt egy nagy asztal székekkel, fiókos szekrény a vázlatoknak, rajzoknak, munkaasztal ecsetekkel, festékekkel. Jó érzés a műterem hatalmas terében sétálni. Az ablakból a kert egy-egy részletét, a távolban pedig a századfordulón épült vadászkastélyt látni. Az ablak alatt egy eredeti tonett hintaszék billeg. „Ebben a székben még a dédnagyanyám üldögélt, akit serdülőkoromban meg is festettem” - meséli a művész. „Tőle örököltem ezt az egyszerűen szép bútordarabot, s én is beleülök néha, ha fáradtnak érzem magam. Saját korában rendkívül nyitott érdeklődésű hölgynek számított a dédanyám: Tompa Mihály volt a keresztapja, Liszt Ferenc koncertjeire járt a Várszínházba. Tizennégy éves voltam, amikor meghalt. 1841-ben született: talán nehéz belegondolni, hogy mennyire távol és mégis közel volt hozzám a romantika kora.”


  • ecsetek01
  • ecsetek02
  • ecsetek03


Hogy miért ennyire puritán a műterem berendezése, arra meggyőző magyarázatot kapok: „Az ember vára visszatükrözi azt a szemléletes világot, amit szeretne maga körül látni. Negyvenéves koromig nagyon rendetlen voltam, aztán ez megváltozott. A helyszín szerves egységet alkot a benne lévő tárgyakkal, bútorokkal, képekkel. Nálam a letisztulás folyamata a festészetben magával hozta, hogy a tiszta formákra koncentrálok. Az érdeklődésem pedig kihat a környezetemre, a gondolataimra: ahol a fehér a domináló elem. Az egész lakás puritán, mert úgy gondoltam, hogy a képek domináljanak.

 

Életünk gerince Párizshoz kötődik. 1980-ig csak rövidebb látogatásokra tértünk haza feleségemmel. A szakmai kapcsolatfelvétel is ekkor indult Magyarországgal a Szépművészeti Múzeumban, majd a Győri Múzeumban rendezett kiállítással. Tíz éve költöztünk be ebbe az otthonunkba. Fontos volt, hogy a lakótéren kívül legyen egy műtermünk, egy alagsori rész a képeknek, és legyen kert is."

 

A földszinten vannak a lakószobák, ahol jónéhány, régi időkből megmaradt bútort fedezhetünk fel. Az intarziás ágy például Ferenczy István szobrászművész, egyenes ági felmenőé volt.
Bár semmilyen konkrét tárgy sincs a lakásban a párizsi emlékeket illetően, a festményeken minden ott van, amit ez a város adott a művésznek. „Itthon tanultam a hivatást, de ott váltam festővé” - mondja magáról Konok Tamás. „Amikor 1958-ban megérkeztem egy ösztöndíjnak köszönhetően Párizsba, ott egy egészen más élet fogadott: a kirakatok, az utcaképek élőbbek, színesebbek voltak. Olyan érzés fogott el, mintha addig álló helyzetből szemléltem volna a világot. Ez még a régi Párizs volt, a hatvanas évek második felében elköltöztették a Napóleon idejében épített piaccsarnokot, s építeni kezdték a modern Défense-negyedet. Akkor indult az újrealizmus, s rájöttem, hogy az állványfestészetet nem tudom tovább folytatni. Sokszor az álmokban visszatérnek, egymásba épülnek az emlékek… Így festettem egymásra a felületeket, mint az üveglapok áttetszősége.
A hatvanas-hetvenes években épületekkel kapcsolatos megbízásokat kaptam, érthetően redukcióra volt szükség a munkámban. Ahhoz, hogy valami lényegeset el tudjak mondani, valamiről le kellett mondanom. Így jutottam el az egyszerű vonalhoz, ami a sötét és a világos találkozásából áll össze. Tulajdonképpen visszakanyarodtam a gyerekkoromhoz, amikor az első vonalakat kezdtem rajzolni építész, műegyetemi professzor nagyapám mellett.
A graphidion (a vonal, mint rendteremtő erő) megmaradt, a nagy színfelület pedig elment a geometria irányába a festményeimen.
Az elmúlt tizenöt-húsz évben ez annyit változott bennem, hogy a képeim egyfajta transzcendens világképet próbálnak kifejezni.
A művészet lényege, hogy egy dolognak a végére járjon, egy dolog végső megértésére, de az egész világra utaljon az alkotás. A művészet nem stílus, hanem kvalitás kérdése. Az életemhez hozzátartozik a föld, hiszen földanyagokkal dolgozom. A festészet ilyen szempontból földhöz ragadt valami, metamorfózison megy keresztül: önálló életre ébred, átalakul és jelzi, ha kész. Az alkotásnak ez az átváltozása a boldogság egy lehetősége, amely újabb és újabb problémákhoz vezet.
Sokat gondolok Picasso egy Apollinaire-nek címzett mondására: „A művészet lemossa a lélekről a mindennapok porát.”

Névjegy
Konok Tamás a modern művészet képviselője. 1930-ban született Budapesten, nagyapja Sándy Gyula egyetemi tanár, a Moszkva téri Postapalota tervezője, édesapja elsők között készített színes diafelvételeket. Gimnáziumi tanulmányai mellett konzervatóriumba járt, kiválóan hegedült. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán végzett, a Derkovits-ösztöndíj elnyerése után Párizsban telepszik le. Egy évig New York-ban és Kaliforniában alkot, mint Hartford-díjas. A Budapesti Műszaki Egyetem címzetes tanára, (1992) Kossuth-díjas festőművész, a francia Nemzeti Érdemrend kitüntetettje, a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét 2005-ben kapta meg. Párizsban és Budapesten alkot.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}