A "Betlehemi párna" megalkotója

A "Betlehemi párna" megalkotója

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Nehogy azt higgyük, hogy most gazdasági válság van! Ez humbug! Mese! Ma súlyos erkölcsi válság van, és ez okozta a gazdasági csődöt: Kiestünk Istenből! A föld anyagi javai rendelkezésre állnak. Az elosztással van a baj. Mert az ördög most nagyon csinos, és nagyon szépen beszél. De a rossz is arra való, hogy artikulálja a jót! Vendéglátónk, Dr. Csókay András idegsebész gondolatait osztjuk meg az Olvasóval. Emlékezetes előadásában, vagy hat évvel ezelőtt, Boulad atyától idézte a kiemelt a verssorokat, a Testnevelési Főiskola zsúfolásig megtelt előadótermében.

 

 

„Hiszem,

 

Hogy a jó erősebb a gonosznál.

 

A szeretet hatalmasabb a gyűlöletnél

 

A megbocsátás erősebb a bosszúnál

 

 

Hiszek

 

Az ember jóságában, mely minden hamisságon

 

Minden álnokságon, rosszindulaton és gonoszságon

 

Minden emberi durvaságon és önzésen túl létezik,

 

Mert hiszem, hogy az ember eredendően jó.”

 

 

A kérésemet, hogy írhassak róla, nem szívesen fogadta.
A lakása nem alkalmas a bemutatásra - mondta
dr. Csókay András -, mert ahol öt gyereket nevelnek egy fizetésből, ott a praktikum az úr. Különben sincs kedvenc szobája, sem tárgya, és kuckója sincs. Mivel azonban elsősorban a sorsa érdekelt, az orvosi pályája, a hite; végül mégis engedett a kérlelésnek. Az agyonzsúfolt, súlyosan megterhelő napokat élő ember olyan fáradtan fogadott, hogy legszívesebben eltűntem volna a színről. Gondolta, gyorsan végez, határozott volt, lényegre törő és gyors.
Először is elmondta, hogy nem agysebész, mert ilyen nincs, ez tévesen él a köztudatban, az agyműtéteket is az idegsebész végzi. Valamint nem is professzor ő, csak főorvos. Ennek ellenére agyműtéti újításait Európában ismerik, mivel jelentősen csökkentette a súlyos koponyasérültek halálozási arányát.
- Főorvos úr, ön már évek óta építőmérnökként dolgozott, amikor elkezdte az orvosi egyetemet. Miért tette?
- Nem éreztem az elhivatottságot a műszaki pályán. Bár érezhettem volna, mert ma már 52 évesen tudom, hogy minden pályát lehet hivatástudattal művelni. De akkor igen eltökélt voltam. Egyszerűen romantikus okok vezettek az elhatározásra; láttam baleseteket, és jó lett volna segíteni. Megdöbbentett az is, ahogyan a betegekkel bántak az egészségügyben. S talán még valami karitatív, emberbaráti ösztön is közrejátszott. Huszonhét évesen, már családosan, két gyerekkel nekivágtam az orvosi egyetemnek, nagyszerű feleségem támogatásával. Mert nélküle nem ment volna. Különben is nagy ára van az ilyen váltásnak. Nem ajánlanám senkinek. Kilencéves késéssel állandóan úgy érzi az ember, hogy lemaradt, amit nem lehet behozni.
- Önt azonban a műszaki látásmód kimagasló eredményekhez segítette.
- Nem tagadom, hogy a műtéti újításokhoz mechanikai-technikai szemlélet vezetett, amit a mérnöki munkában tanultam. Ehhez azonban elegendő lett volna a logikus gondolkodás. És persze kellett még valami; az isteni szikra. Engem katolikus hitben neveltek, amitől, sajnos, hosszú időre el is távolodtam, már tizenhat éves koromban. Csak nagyon sokára, mintegy tíz éve, 42 évesen tértem vissza. Nehéz volt, de fő, hogy a tékozló fiú megtért.
Történt pedig ez az Úrnak 1998. esztendejében, amit nevezhetünk
a fordulat évének is. Egy sikeres agyműtét vezetett rá a műtéti újításra, amit egy tizenkétéves súlyos koponyasérült kislányon végeztem. De nem ismertem föl, csak később, amikor a lelkiismeretem is kitisztult. S ez az a pont, ahol véget ért az ámokfutás. Innentől számítom azt az állapotot, amikor lelkileg, testileg összetörten próbáltam megtérni Istenhez. A Domonkos-rendi templomban történt, éppen karácsony előtt. Azóta vallásosan próbálok élni, lehetőleg minden nap misére járok.
Az eljárás lényege: a súlyos koponyasérültek felénél a halál agyduzzadás miatt következik be. A koponya megnyitása eddig ugyan csökkentette a nyomást, de a kitüremkedő agyfelszín ereit a csontszél és agyburokszél elszorította. Csókay doktor eljárása „kipárnázta” az éles csontszéleket a seb bevarrása előtt, és ezek a párnácskák megakadályozták, hogy az agyi erek végzetesen az éles csontszélekhez préselődjenek, ami korábban halált okozott. A kis párnáknak Csókay doktor - a megváltó születésére gondolva -, a „Betlehemi párna” nevet adta. Az eljárás pedig éralagút néven vonult be a szakirodalomba. Három éve már más újításon dolgozik; a sebész kezének műtét közbeni moccanatlanságát biztosító technikán, a „robotkézen”. S az ehhez szükséges fémszerkezetet „Bethlen Hídnak” nevezte el.
- Ön több előadásában megvallotta hitét. Másként végzi a hívő orvos a munkáját, mint aki hitetlen?
- Attól még, hogy hívő kereszténynek tartom magam, nem biztos, hogy jobb orvos vagyok. Lehet a hitetlen még lelkiismeretesebb is. Miért ne - Van azonban valami fontos különbség! Én az iszonyatos szenvedést nap mint nap átveszem a betegeimtől, mert borzalmas látni, hogy valakinek agydaganata van, ha nyaktól lefelé megbénul. Aki nem érez a beteggel, az előbb-utóbb nem lesz jó orvos. Hogy engem miért nem nyom össze az átélt szenvedés - Ez a keresztényi hitemnek köszönhető; mert van, akinek továbbadjam, meg tudom osztani Istennel, Krisztussal. Aki mindazt magába zárja, amit orvosként átél, előbb-utóbb felőrlődik, vagy elviselhetetlenné válik a környezete számára. Önvédekezési mechanizmus alakul ki benne. Ezért el kell távolodnia a betegtől, már nem vesz át semmit a szenvedéséből.
- Főorvos úr, ön hogyan éli meg a karácsonyt - Ebben az ajándékozási őrületben ránk férne egy kis segítség.
- Nagyon fontos arra gondolnunk, amit ünnepelünk. Hogy ő, a betlehemi gyermek megszületett; aki elhozta a világnak a szeretetet. Mert addig ezt senki nem hirdette. És elhozta a megbocsátás gyönyörű eszméjét is. Nem az ajándékozás a lényeg, ez csak egymás iránt érzett szeretetünknek egyfajta megnyilvánulása. A Három Királyok is vittek ajándékot a jászolba, a csillagtól vezérelve. Az emberiség történetében eddig egyetlen csillag született: 2008 évvel ezelőtt, a betlehemi istállóban. Ennek a csillagnak követése lehet életünk célja, hogy tudjuk mozgósítani a jót magunkból. Ne a rosszat, ami ma olyan fontos. Pedig eredendően sok a jó az emberben, amiről mintha megfeledkeztünk volna. Ne várjunk másra, kezdjük el tenni a jót, ami majd sok kis hullámot gerjeszt, mindaddig, amíg a sok kicsi megsokszorozva összeér. Az ember tulajdonképpen soha nem az ördöggel birkózik, hanem a lelkiismeretével. És a lelkiismeret nem más, mint Isten hangja. Függetlenül attól, hogy hívő vagyok vagy nem! Csak a hitetlennek kicsit nehezebb dolga van minden nap a lelkiismerete megszólaltatásával.
Dr. Csókay András kórházi szobájához hosszú lépcsősor vezet. Míg fölér hozzá az ember, jó idézeteket olvashat a falakon. Nekem a szentté avatott Teréz anya sorai maradtak meg:
„Az ember érthetetlen, logikátlan és önző.
Nem fontos, szeresd őt!
A jót, amit ma teszel, holnapra elfelejtik.
Nem fontos. Tégy jót!
A tisztesség és őszinteség sebezhetővé tesz.
Nem fontos, légy őszinte és tisztességes.”

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}