A "Betlehemi párna" megalkotója

A "Betlehemi párna" megalkotója

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Nehogy azt higgyük, hogy most gazdasági válság van! Ez humbug! Mese! Ma súlyos erkölcsi válság van, és ez okozta a gazdasági csődöt: Kiestünk Istenből! A föld anyagi javai rendelkezésre állnak. Az elosztással van a baj. Mert az ördög most nagyon csinos, és nagyon szépen beszél. De a rossz is arra való, hogy artikulálja a jót! Vendéglátónk, Dr. Csókay András idegsebész gondolatait osztjuk meg az Olvasóval. Emlékezetes előadásában, vagy hat évvel ezelőtt, Boulad atyától idézte a kiemelt a verssorokat, a Testnevelési Főiskola zsúfolásig megtelt előadótermében.

 

 

„Hiszem,

 

Hogy a jó erősebb a gonosznál.

 

A szeretet hatalmasabb a gyűlöletnél

 

A megbocsátás erősebb a bosszúnál

 

 

Hiszek

 

Az ember jóságában, mely minden hamisságon

 

Minden álnokságon, rosszindulaton és gonoszságon

 

Minden emberi durvaságon és önzésen túl létezik,

 

Mert hiszem, hogy az ember eredendően jó.”

 

 

A kérésemet, hogy írhassak róla, nem szívesen fogadta.
A lakása nem alkalmas a bemutatásra - mondta
dr. Csókay András -, mert ahol öt gyereket nevelnek egy fizetésből, ott a praktikum az úr. Különben sincs kedvenc szobája, sem tárgya, és kuckója sincs. Mivel azonban elsősorban a sorsa érdekelt, az orvosi pályája, a hite; végül mégis engedett a kérlelésnek. Az agyonzsúfolt, súlyosan megterhelő napokat élő ember olyan fáradtan fogadott, hogy legszívesebben eltűntem volna a színről. Gondolta, gyorsan végez, határozott volt, lényegre törő és gyors.
Először is elmondta, hogy nem agysebész, mert ilyen nincs, ez tévesen él a köztudatban, az agyműtéteket is az idegsebész végzi. Valamint nem is professzor ő, csak főorvos. Ennek ellenére agyműtéti újításait Európában ismerik, mivel jelentősen csökkentette a súlyos koponyasérültek halálozási arányát.
- Főorvos úr, ön már évek óta építőmérnökként dolgozott, amikor elkezdte az orvosi egyetemet. Miért tette?
- Nem éreztem az elhivatottságot a műszaki pályán. Bár érezhettem volna, mert ma már 52 évesen tudom, hogy minden pályát lehet hivatástudattal művelni. De akkor igen eltökélt voltam. Egyszerűen romantikus okok vezettek az elhatározásra; láttam baleseteket, és jó lett volna segíteni. Megdöbbentett az is, ahogyan a betegekkel bántak az egészségügyben. S talán még valami karitatív, emberbaráti ösztön is közrejátszott. Huszonhét évesen, már családosan, két gyerekkel nekivágtam az orvosi egyetemnek, nagyszerű feleségem támogatásával. Mert nélküle nem ment volna. Különben is nagy ára van az ilyen váltásnak. Nem ajánlanám senkinek. Kilencéves késéssel állandóan úgy érzi az ember, hogy lemaradt, amit nem lehet behozni.
- Önt azonban a műszaki látásmód kimagasló eredményekhez segítette.
- Nem tagadom, hogy a műtéti újításokhoz mechanikai-technikai szemlélet vezetett, amit a mérnöki munkában tanultam. Ehhez azonban elegendő lett volna a logikus gondolkodás. És persze kellett még valami; az isteni szikra. Engem katolikus hitben neveltek, amitől, sajnos, hosszú időre el is távolodtam, már tizenhat éves koromban. Csak nagyon sokára, mintegy tíz éve, 42 évesen tértem vissza. Nehéz volt, de fő, hogy a tékozló fiú megtért.
Történt pedig ez az Úrnak 1998. esztendejében, amit nevezhetünk
a fordulat évének is. Egy sikeres agyműtét vezetett rá a műtéti újításra, amit egy tizenkétéves súlyos koponyasérült kislányon végeztem. De nem ismertem föl, csak később, amikor a lelkiismeretem is kitisztult. S ez az a pont, ahol véget ért az ámokfutás. Innentől számítom azt az állapotot, amikor lelkileg, testileg összetörten próbáltam megtérni Istenhez. A Domonkos-rendi templomban történt, éppen karácsony előtt. Azóta vallásosan próbálok élni, lehetőleg minden nap misére járok.
Az eljárás lényege: a súlyos koponyasérültek felénél a halál agyduzzadás miatt következik be. A koponya megnyitása eddig ugyan csökkentette a nyomást, de a kitüremkedő agyfelszín ereit a csontszél és agyburokszél elszorította. Csókay doktor eljárása „kipárnázta” az éles csontszéleket a seb bevarrása előtt, és ezek a párnácskák megakadályozták, hogy az agyi erek végzetesen az éles csontszélekhez préselődjenek, ami korábban halált okozott. A kis párnáknak Csókay doktor - a megváltó születésére gondolva -, a „Betlehemi párna” nevet adta. Az eljárás pedig éralagút néven vonult be a szakirodalomba. Három éve már más újításon dolgozik; a sebész kezének műtét közbeni moccanatlanságát biztosító technikán, a „robotkézen”. S az ehhez szükséges fémszerkezetet „Bethlen Hídnak” nevezte el.
- Ön több előadásában megvallotta hitét. Másként végzi a hívő orvos a munkáját, mint aki hitetlen?
- Attól még, hogy hívő kereszténynek tartom magam, nem biztos, hogy jobb orvos vagyok. Lehet a hitetlen még lelkiismeretesebb is. Miért ne - Van azonban valami fontos különbség! Én az iszonyatos szenvedést nap mint nap átveszem a betegeimtől, mert borzalmas látni, hogy valakinek agydaganata van, ha nyaktól lefelé megbénul. Aki nem érez a beteggel, az előbb-utóbb nem lesz jó orvos. Hogy engem miért nem nyom össze az átélt szenvedés - Ez a keresztényi hitemnek köszönhető; mert van, akinek továbbadjam, meg tudom osztani Istennel, Krisztussal. Aki mindazt magába zárja, amit orvosként átél, előbb-utóbb felőrlődik, vagy elviselhetetlenné válik a környezete számára. Önvédekezési mechanizmus alakul ki benne. Ezért el kell távolodnia a betegtől, már nem vesz át semmit a szenvedéséből.
- Főorvos úr, ön hogyan éli meg a karácsonyt - Ebben az ajándékozási őrületben ránk férne egy kis segítség.
- Nagyon fontos arra gondolnunk, amit ünnepelünk. Hogy ő, a betlehemi gyermek megszületett; aki elhozta a világnak a szeretetet. Mert addig ezt senki nem hirdette. És elhozta a megbocsátás gyönyörű eszméjét is. Nem az ajándékozás a lényeg, ez csak egymás iránt érzett szeretetünknek egyfajta megnyilvánulása. A Három Királyok is vittek ajándékot a jászolba, a csillagtól vezérelve. Az emberiség történetében eddig egyetlen csillag született: 2008 évvel ezelőtt, a betlehemi istállóban. Ennek a csillagnak követése lehet életünk célja, hogy tudjuk mozgósítani a jót magunkból. Ne a rosszat, ami ma olyan fontos. Pedig eredendően sok a jó az emberben, amiről mintha megfeledkeztünk volna. Ne várjunk másra, kezdjük el tenni a jót, ami majd sok kis hullámot gerjeszt, mindaddig, amíg a sok kicsi megsokszorozva összeér. Az ember tulajdonképpen soha nem az ördöggel birkózik, hanem a lelkiismeretével. És a lelkiismeret nem más, mint Isten hangja. Függetlenül attól, hogy hívő vagyok vagy nem! Csak a hitetlennek kicsit nehezebb dolga van minden nap a lelkiismerete megszólaltatásával.
Dr. Csókay András kórházi szobájához hosszú lépcsősor vezet. Míg fölér hozzá az ember, jó idézeteket olvashat a falakon. Nekem a szentté avatott Teréz anya sorai maradtak meg:
„Az ember érthetetlen, logikátlan és önző.
Nem fontos, szeresd őt!
A jót, amit ma teszel, holnapra elfelejtik.
Nem fontos. Tégy jót!
A tisztesség és őszinteség sebezhetővé tesz.
Nem fontos, légy őszinte és tisztességes.”

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Átadták a Nemzeti Táncszínházat

Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. A Nemzeti Táncszínház a hazai táncszíntér legfontosabb központjaként 2001 óta szolgálja a magyar kultúrát, befogadó színházként az intézmény közel negyven magyar, professzionális társulattal dolgozik együtt. A néptáncon át a klasszikus balettig, a társas tánctól a kortárs táncon keresztül az interaktív gyermekelőadásokig, műfaji sokszínűséggel kívánja fenntartani a táncszínházba járó közönség érdeklődését. Évente közel 300 előadást mutatnak be, hazai előadásaik éves nézőszáma megközelíti a százezer főt. A közel hétezer négyzetméteres Nemzeti Táncszínházat ZDA Zoboki Építésziroda tervei alapján a Millenáris Park E épületében, a volt GANZ művek egykori ipari épületéből alakították ki, új főhomlokzattal és előcsarnokkal. A beruházás munkái 2014-ben kezdődtek, a kivitelezésre kiírt legjobb pályázatot a ZÁÉV Építőipari Zrt. nyújtotta be. A beruházás összköltsége 4.6 milliárd forint volt. A beruházás során létrehoztak egy 368 főt befogadó nagytermet, 120 fős kistermet, két próbatermet, kamaratermet, valamint a hozzá kapcsolódó kiszolgáló helyiségeket és öltözőket. Az épületben helyet kapott még egy hangstúdió is, és egy szezontól függetlenül folyamatosan nyitva tartó kávézó. A napjaink legmodernebb technikai elvárásainak megfelelő, kifejezetten táncelőadásokra tervezett épület nagytermében speciális színpadot és mobil nézőteret alakítottak ki, Red Dot Design-díjas székekkel. A tervezők célja kettős volt: egyrészt kiemelni a meglévő ipari műemléképület erényeit, másrészt úgy alakítani át a teret, hogy az megfeleljen a táncszakma szerteágazó jelenlegi és jövőbeli igényeinek is. Az egybefüggő, pillérek nélküli előcsarnok felett kapott helyet a térben lebegő kisterem. A különleges mérnöki megoldásnak köszönhetően a terem csonka kúpként lóg be az előcsarnok fölé: a termet tartó 1500 tonnás vasbeton szerkezethez közel 200 tonna betonacélt építettek be, a tartók geometriáját finoman lekövető fa-álmennyezet pedig 13 ezer darab faelem felhasználásával készült. Fotó forrása: Hlinka Zsolt {igallery id=4799|cid=1011|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

A Közlekedési Múzeum új épülete

A Közlekedési Múzeum új helyszínén, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban hirdették ki a nemzetközi építészeti tervpályázat eredményét, amelyre 13 magyar és külföldi pályamű érkezett, és az első díjat a világhírű amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda "komplex, a terület ipari örökségét izgalmasan ellenpontozó, korszerű kiállítótereket és magas minőségű szabadtereket létrehozó" terve nyerte el. A Közlekedési Múzeum új helyszínén, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban hirdették ki a nemzetközi építészeti tervpályázat eredményét, amelyre 13 magyar és külföldi pályamű érkezett, és az első díjat a világhírű amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda "komplex, a terület ipari örökségét izgalmasan ellenpontozó, korszerű kiállítótereket és magas minőségű szabadtereket létrehozó" terve nyerte el. A kormány döntése értelmében a Közlekedési Múzeum régi városligeti épülete újjáépítését követően a Magyar Innováció Házának ad majd otthont, az ország egyik leglátogatottabb múzeumának számító Közlekedési Múzeum új épületét pedig a volt Északi Járműjavító Dízelcsarnokának bővítésével hozzák létre. A terület közvetlenül kapcsolódik az egykori járműjavító úgynevezett Eiffel-csarnokában már épülő Opera Műhelyházhoz. E két beruházás együttesen Budapest legnagyobb barnamezős kulturális városfejlesztése, amely a mintegy hét hektáron megvalósuló programjával alapvetően változtatja meg a Kőbánya és a belváros közötti jelenlegi rozsdaövezetet, és néhány év alatt új közösségi és kulturális központtá alakul át. A legkorszerűbb kiállítástechnológiával újjáépített üzemcsarnok különleges helytörténeti és építészeti emlék marad, ám ezzel a funkcióváltással véglegesen bekapcsolódik a főváros vérkeringésébe és Budapestet a nemzetközi múzeumi élet élvonalába helyezi. A pozitív változás a környező városrészek felértékelődését is magával hozza, ami hosszú távon előmozdíthatja Kőbánya egészének megújulását. További fontos cél volt, hogy a múzeum ne csak a családoknak szóljon, hanem szakértőknek is - jegyezte meg. Kristin Feireiss azt mondta: a nyertes pályamű egy olyan kiemelkedő alkotás, amely egyesíti egyetlen épületkomplexumon belül a történelmet, a jelent és a jövőt. A szintén zsűritag Pieter Jonckers, a belga nemzeti vasúti múzeum igazgatója úgy fogalmazott: a nyertes terv lenyűgözte őket, "bátorságot mutatott, nyíltságot, ambíciót, becsvágyat, valamint vízióval is rendelkezett". Budapest, Magyarország és a világ megérdemli ezt a múzeumot, amely "elképesztő, lélegzetelállító hely lesz" - jelentette ki. Képek forrása: Diller Scofidio {igallery id=4799|cid=1016|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Miért lelkesedünk 2019-ben?

Az Ambiente trend előrejelzéseit évről évre világméretű kutatások előzik meg. Az enteriőr dizájn fejlődését e trendek felismerése, a színek, stílusok, anyagok és az ezekhez társuló érzetek meghatározása nagyban befolyásolja. Mi ezért látogattunk el idén is a frankfurti Ambiente 2019 kiállításra. Az Ambiente trend előrejelzéseit évről évre világméretű kutatások előzik meg. Az enteriőr dizájn fejlődését e trendek felismerése, a színek, stílusok, anyagok és az ezekhez társuló érzetek meghatározása nagyban befolyásolja. Mi ezért látogattunk el idén is a frankfurti Ambiente 2019 kiállításra. Napról napra szaklapok, dizájnerek és influencerek kínálnak egyedi és a szüntelen megújulás szükségességét hirdető megoldásokat egy-egy felmerülő kérdésben. Egyre erőteljesebb azonban az a réteg, aki pontos célját megfogalmazva nyugalmat és tudatosságot keres a viszonylag gyorsan változó enteriőrtrendek között. 2019-ben azonban az Ambiente dizájner kutatói szerint létezik egy közös nevező, amely a fenntarthatóság – természetközeliség – újrahasznosíthatóság metatrendje lesz. Az Ambiente 2019 három nagyon fontos kategóriára osztott trendjei elsősorban azt mutatták be, hogy a közös nevezővel létrehozott eredmények milyen attraktívak és változatosak lehetnek. 1. Ízléses rezidencia A tökéletes szaktudással, kifogástalan kivitelezéssel, gazdag színekkel, érzéki anyagokkal, tiszta vonalakkal és tökéletes arányokkal létrehozott nyugodt, időtlen elegancia trendje. A kiválasztott kedvenc darabok egyszeri alkotások, pontos célok mentén készültek.Minden kifinomult, elegáns, árnyalt, érzéki, ugyanokkor nem szokványos. A legtöbbet használt anyagok a nemes fák, a bőr, abouclé, a bársony, a velúr és a porcelán. Felületekben pedig a színes üveg, a dombornyomott, csiszolt, strukturáltfa és fémfelületek kapnak központi szerepet. 2. Csendes, nyugodt környezet Természetes, diszkrét, puha, lágy, szemlélődésre hívó, nyugtató enteriőr. Egyszerűen szép környezet, ahol a természetes, egyszerű, egyben hasznos termékek kielégítik a nyugalomra és az őszinteségre vágyók igényeit,a lágy színek pedig hozzájárulnak a stresszmentesített otthonhoz. Az anyagok és a kreativitás tiszteletben tartása mind a tervezés, mind a gyártás során nagy jelentőséggel bír.A természetes alapanyagokatkísérleti modern és hagyományos kézműves technikákkal kombináltan dolgozzák fel. Az enteriőr jellemző textíliái a gyapjú, a selyem, a kender és a vászon, valamint a fa, kő, szalma, agyag és kerámia gyakran az újrahasznosítás eredményei. A környezet fenntartható, innovatív, egyszerű és őszinte.   3. Örömteli enteriőr A stylingnak ezekben az enteriőrökben óriási a szerepe: mint önkifejezés merész színkombinációkkal és a véletlenszerű felfedezés varázsával alkot. A homogenitásnak, egységességnek itt nincs esélye. A dolgok rendezetlen módon keverednek, és játékosan a változatosságot ünneplik kompromisszumtól mentesen és örömtelin. Minden színes, vidám, élénk, gondtalan, merész, kicsit őrült, játékos és spontán. A minták keveréke ugyanolyan szokatlan, mint az anyagok sokfélesége: a botanikai motívumok, a geometriai és a túlméretezett figurák, a vintage nyomatok, illusztratív kárpitok és az innovatívan újrahasznosított műanyagok frissítő és meglepő módon párosulnak.A környezet kreatív, sokoldalú, nem szokványos, illusztrált, virágos, mintás és élénk. Japanstyle szekció Külön figyelemre méltó volt a kiállítás Japanstyle szekciója, amely szokatlan anyagkombinációival, felületeivel szerkesztőségünket levette a lábáról! A japán kultúrából idén bőven töltekezhetett a közönség. Színekben az algaszínek (norizöld), a cseresznyevirág, a cseresznyefa vörösesbarna árnyalatai, az alumíniumszürke, a szénfekete, a yamabuki sárga és a khaki szilvaszín, felületekben a nori alga felületéhez hasonló préselt, fémesen csillogó tört felületek – különösen alumíniumból és papírból – hódítottak és vonultak végig a különböző szekciókon. A kiállítás kiemelt partnere India volt, akik egyedi kézműves technikáikkal készített textiljeikkel, fém és fonott áruival vonzották a látogatókat. A Mi Otthonunk kedvenc dizájnere Pravinsinh Solanki indiai formatervező volt, aki kézműves, ragasztás és illesztés nélküli fából faragott és hasított vállfáival lenyűgözött bennünket! Élmény volt a madarak inspirálta remekműveket kézbe vennünk!   {igallery id=4799|cid=1013|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}