Ahová jó hazajönni

Ahová jó hazajönni

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Dr. Finta József Príma Primissima-díjas építész. Számos díjazott középület tervezése fűződik a nevéhez, mint a Westend City Center, a Hotel Kempinski, a Bank Center, a hajdani Fórum Hotel és a Duna Szálló, a mai Marriott. Kimagasló tehetségű, mély lelkületű ember, olyan, akinek értékrendje a klasszikus polgári lét alapjain nyugszik. Ez a harmónia otthonában is érződik, ahol feleségével együtt fogadott bennünket.

 

 

Nagycsaládban születtem. Miután édesapám első felesége meghalt, elvette édesanyámat. A legfiatalabb nővérem tizenöt esztendős volt, a legidősebb pedig majdnem édesanyámmal egyidős. Apu a kolozsvári Református Gimnáziumban tanított, otthonunkat az iskola szomszédságában, egy ezerhétszázas évek végén épült ház tanári lakása jelentette. Mindig nagy élet zajlott a falak között, mivel az édesanyám családjában cseperedő öt lány és egy fiú sok időt töltött nálunk.

 

A nagynénéim és a nővéreim híresen szépek voltak Kalotaszegen. Még olyan kicsi voltam, hogy az ablakpárkányt csak sámliról értem fel, de gyakorta megesett, hogy felmásztam rá, álldogáltam az ablakban, és büszke voltam rá, hogy a diákok engem néznek. Természetesen nem engem csodáltak, hanem valamelyik nővéremet, aki épp mögöttem állt.
Életem első hat esztendejéhez csodás érzések kötődnek. Mérhetetlen szeretet és festői környezet vett körül Kolozsvárott. A ház mögött volt egy kis kertünk. Édesapám faluról, Aranyosszék széléről származott, imádott kertészkedni. Tucatnyi fát ültetett, kedvenc körtefáját pedig minden nap megnézte. Nyaranta két hónapot a nagyszüleimnél töltöttem, Váralmáson. Óriási kertjük volt, gesztenyefákkal, a gazdasági udvarban csűrrel és gémeskúttal. Váralmáson akkoriban még zsindelyes és szalmatetős házak álltak, s hatalmas csűrök. Mesevilág volt ez nekem.
Amikor Magyarországhoz visszacsatolták Észak-Erdélyt, Nagy-váradra költöztünk. Édesapám ott alapított egy református leány-gimnáziumot. Idilli életet éltünk, de akkor már küszöbön volt a háború. Gyermekfejjel nem sokat éreztem az egészből, csupán nem értettem, hogy édesanyám miért ültet a kertünkbe zöldséget, holott azelőtt a piacra járt vásárolni. Ezerkilencszáznegyvennégy őszén az utolsó teherautóval jöttünk el Nagyváradról. A szüleim felpakolták minden értékünket egy taligára, én meg a kedvenc mackómat szorongattam a kezemben. Iszonyatos volt az egész! Sokezer ember tolongott, hogy felférjenek a kocsikra, eközben mellettünk vonultak vissza a magyar és német katonák, folyamatosan dörögtek a fegyverek. Sírtam a rémülettől. Az egyik teherautó sofőrje azt mondta, hogy nagyon hasonlítok a kislányára, amit kikértem volna magamnak, de akkor jól jött. Így aztán anyámat és engem beültetett maga mellé a vezetőfülkébe, apu pedig fekete kabátban és kalapban felült a teherautó sárhányójára. Csupán a mackómat, a kekszesdobozt, a családi fotóalbumot és az iratainkat vittük magunkkal. A kis taligát a szerény családi ezüsttel hátrahagytuk. Az erdélyi életünkből csak a mackó maradt meg. A háború elől menekültünk el, azt gondoltuk, hogy Budapesten átvészeljük a viszontagságokat - hallatlan érzékkel a Citadella alá költöztünk. Egy régi villában kaptunk egy szobát, ahol meghúzhattuk magunkat. A család másik része a tizenegyedik kerületben kapott lakást, ahová mi is költöztünk az ostrom után. Az az otthon már nem volt igazi otthon. Édesanyám nagyon korán meghalt, egyedül maradtunk apámmal. Õ nem tudott itt gyökeret ereszteni, és szomorú emberré vált, én azonban pillanatok alatt beilleszkedtem az itteni életbe. A református gimnáziumban nagyon jó alapokat kaptam.
Először kormányzó akartam lenni, a Horthy fehér lova miatt, de hamar rájöttem, hogy az nem kifizetődő. Hatéves koromban már rajzoltam és verseket írtam. Akkor grafikusnak, festőnek készültem. Amikor eljött a pályaválasztás ideje, apám javasolta, hogy ne művészpályát válasszak, így lettem végül építész. Egyéb nagy munkáim mellett ez idáig csupán három családi házat terveztem, mert egy otthont megtervezni teljesen más feladat, mint egy középületet. Utóbbi sokkal komplikáltabb és hosszadalmasabb. Nemritkán száz ember munkáját kell koordinálni, ami fárasztó munka.
Egyetlen dolog van, ami kikapcsol, az utazás: Velence, Firenze, Róma megdobogtatják a szívemet. Mindig viszek magammal egy füzetet, és útközben rajzolok. Öt-tíz perces kis rajzok ezek, amelyekből három könyv született. Mire egy épület megvalósul, az gyakran öt-hat év. Így aztán az első vázlattól számítva a siker sokáig várat magára. Ezek a rajzok azért is fontosak számomra, mert olyan sikerélményt adnak, amelyek begyógyítják az építész - és az életem - sebeit.
Három dolog van, ami meghatározó az ember életében. Az első a gyerekkorban kapott alapok és szeretet, a második, hogy olyan szakmát válasszon, ami a hobbija is egyben, a harmadik pedig, hogy legyen mellette egy társ. A feleségem az enyémhez nagyon hasonló családból származik, így az értékítéletünk és a világról alkotott képünk megegyezik. Közös otthonunk teljesen más világ, mint amiket tervezek. Talán az elveszett múltba visszavágyó igazi otthon, egy kuckó, ahová nagyon jó hazajönni.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Átadták a Nemzeti Táncszínházat

Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. A Nemzeti Táncszínház a hazai táncszíntér legfontosabb központjaként 2001 óta szolgálja a magyar kultúrát, befogadó színházként az intézmény közel negyven magyar, professzionális társulattal dolgozik együtt. A néptáncon át a klasszikus balettig, a társas tánctól a kortárs táncon keresztül az interaktív gyermekelőadásokig, műfaji sokszínűséggel kívánja fenntartani a táncszínházba járó közönség érdeklődését. Évente közel 300 előadást mutatnak be, hazai előadásaik éves nézőszáma megközelíti a százezer főt. A közel hétezer négyzetméteres Nemzeti Táncszínházat ZDA Zoboki Építésziroda tervei alapján a Millenáris Park E épületében, a volt GANZ művek egykori ipari épületéből alakították ki, új főhomlokzattal és előcsarnokkal. A beruházás munkái 2014-ben kezdődtek, a kivitelezésre kiírt legjobb pályázatot a ZÁÉV Építőipari Zrt. nyújtotta be. A beruházás összköltsége 4.6 milliárd forint volt. A beruházás során létrehoztak egy 368 főt befogadó nagytermet, 120 fős kistermet, két próbatermet, kamaratermet, valamint a hozzá kapcsolódó kiszolgáló helyiségeket és öltözőket. Az épületben helyet kapott még egy hangstúdió is, és egy szezontól függetlenül folyamatosan nyitva tartó kávézó. A napjaink legmodernebb technikai elvárásainak megfelelő, kifejezetten táncelőadásokra tervezett épület nagytermében speciális színpadot és mobil nézőteret alakítottak ki, Red Dot Design-díjas székekkel. A tervezők célja kettős volt: egyrészt kiemelni a meglévő ipari műemléképület erényeit, másrészt úgy alakítani át a teret, hogy az megfeleljen a táncszakma szerteágazó jelenlegi és jövőbeli igényeinek is. Az egybefüggő, pillérek nélküli előcsarnok felett kapott helyet a térben lebegő kisterem. A különleges mérnöki megoldásnak köszönhetően a terem csonka kúpként lóg be az előcsarnok fölé: a termet tartó 1500 tonnás vasbeton szerkezethez közel 200 tonna betonacélt építettek be, a tartók geometriáját finoman lekövető fa-álmennyezet pedig 13 ezer darab faelem felhasználásával készült. Fotó forrása: Hlinka Zsolt {igallery id=4799|cid=1011|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

A Közlekedési Múzeum új épülete

A Közlekedési Múzeum új helyszínén, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban hirdették ki a nemzetközi építészeti tervpályázat eredményét, amelyre 13 magyar és külföldi pályamű érkezett, és az első díjat a világhírű amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda "komplex, a terület ipari örökségét izgalmasan ellenpontozó, korszerű kiállítótereket és magas minőségű szabadtereket létrehozó" terve nyerte el. A Közlekedési Múzeum új helyszínén, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban hirdették ki a nemzetközi építészeti tervpályázat eredményét, amelyre 13 magyar és külföldi pályamű érkezett, és az első díjat a világhírű amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda "komplex, a terület ipari örökségét izgalmasan ellenpontozó, korszerű kiállítótereket és magas minőségű szabadtereket létrehozó" terve nyerte el. A kormány döntése értelmében a Közlekedési Múzeum régi városligeti épülete újjáépítését követően a Magyar Innováció Házának ad majd otthont, az ország egyik leglátogatottabb múzeumának számító Közlekedési Múzeum új épületét pedig a volt Északi Járműjavító Dízelcsarnokának bővítésével hozzák létre. A terület közvetlenül kapcsolódik az egykori járműjavító úgynevezett Eiffel-csarnokában már épülő Opera Műhelyházhoz. E két beruházás együttesen Budapest legnagyobb barnamezős kulturális városfejlesztése, amely a mintegy hét hektáron megvalósuló programjával alapvetően változtatja meg a Kőbánya és a belváros közötti jelenlegi rozsdaövezetet, és néhány év alatt új közösségi és kulturális központtá alakul át. A legkorszerűbb kiállítástechnológiával újjáépített üzemcsarnok különleges helytörténeti és építészeti emlék marad, ám ezzel a funkcióváltással véglegesen bekapcsolódik a főváros vérkeringésébe és Budapestet a nemzetközi múzeumi élet élvonalába helyezi. A pozitív változás a környező városrészek felértékelődését is magával hozza, ami hosszú távon előmozdíthatja Kőbánya egészének megújulását. További fontos cél volt, hogy a múzeum ne csak a családoknak szóljon, hanem szakértőknek is - jegyezte meg. Kristin Feireiss azt mondta: a nyertes pályamű egy olyan kiemelkedő alkotás, amely egyesíti egyetlen épületkomplexumon belül a történelmet, a jelent és a jövőt. A szintén zsűritag Pieter Jonckers, a belga nemzeti vasúti múzeum igazgatója úgy fogalmazott: a nyertes terv lenyűgözte őket, "bátorságot mutatott, nyíltságot, ambíciót, becsvágyat, valamint vízióval is rendelkezett". Budapest, Magyarország és a világ megérdemli ezt a múzeumot, amely "elképesztő, lélegzetelállító hely lesz" - jelentette ki. Képek forrása: Diller Scofidio {igallery id=4799|cid=1016|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Miért lelkesedünk 2019-ben?

Az Ambiente trend előrejelzéseit évről évre világméretű kutatások előzik meg. Az enteriőr dizájn fejlődését e trendek felismerése, a színek, stílusok, anyagok és az ezekhez társuló érzetek meghatározása nagyban befolyásolja. Mi ezért látogattunk el idén is a frankfurti Ambiente 2019 kiállításra. Az Ambiente trend előrejelzéseit évről évre világméretű kutatások előzik meg. Az enteriőr dizájn fejlődését e trendek felismerése, a színek, stílusok, anyagok és az ezekhez társuló érzetek meghatározása nagyban befolyásolja. Mi ezért látogattunk el idén is a frankfurti Ambiente 2019 kiállításra. Napról napra szaklapok, dizájnerek és influencerek kínálnak egyedi és a szüntelen megújulás szükségességét hirdető megoldásokat egy-egy felmerülő kérdésben. Egyre erőteljesebb azonban az a réteg, aki pontos célját megfogalmazva nyugalmat és tudatosságot keres a viszonylag gyorsan változó enteriőrtrendek között. 2019-ben azonban az Ambiente dizájner kutatói szerint létezik egy közös nevező, amely a fenntarthatóság – természetközeliség – újrahasznosíthatóság metatrendje lesz. Az Ambiente 2019 három nagyon fontos kategóriára osztott trendjei elsősorban azt mutatták be, hogy a közös nevezővel létrehozott eredmények milyen attraktívak és változatosak lehetnek. 1. Ízléses rezidencia A tökéletes szaktudással, kifogástalan kivitelezéssel, gazdag színekkel, érzéki anyagokkal, tiszta vonalakkal és tökéletes arányokkal létrehozott nyugodt, időtlen elegancia trendje. A kiválasztott kedvenc darabok egyszeri alkotások, pontos célok mentén készültek.Minden kifinomult, elegáns, árnyalt, érzéki, ugyanokkor nem szokványos. A legtöbbet használt anyagok a nemes fák, a bőr, abouclé, a bársony, a velúr és a porcelán. Felületekben pedig a színes üveg, a dombornyomott, csiszolt, strukturáltfa és fémfelületek kapnak központi szerepet. 2. Csendes, nyugodt környezet Természetes, diszkrét, puha, lágy, szemlélődésre hívó, nyugtató enteriőr. Egyszerűen szép környezet, ahol a természetes, egyszerű, egyben hasznos termékek kielégítik a nyugalomra és az őszinteségre vágyók igényeit,a lágy színek pedig hozzájárulnak a stresszmentesített otthonhoz. Az anyagok és a kreativitás tiszteletben tartása mind a tervezés, mind a gyártás során nagy jelentőséggel bír.A természetes alapanyagokatkísérleti modern és hagyományos kézműves technikákkal kombináltan dolgozzák fel. Az enteriőr jellemző textíliái a gyapjú, a selyem, a kender és a vászon, valamint a fa, kő, szalma, agyag és kerámia gyakran az újrahasznosítás eredményei. A környezet fenntartható, innovatív, egyszerű és őszinte.   3. Örömteli enteriőr A stylingnak ezekben az enteriőrökben óriási a szerepe: mint önkifejezés merész színkombinációkkal és a véletlenszerű felfedezés varázsával alkot. A homogenitásnak, egységességnek itt nincs esélye. A dolgok rendezetlen módon keverednek, és játékosan a változatosságot ünneplik kompromisszumtól mentesen és örömtelin. Minden színes, vidám, élénk, gondtalan, merész, kicsit őrült, játékos és spontán. A minták keveréke ugyanolyan szokatlan, mint az anyagok sokfélesége: a botanikai motívumok, a geometriai és a túlméretezett figurák, a vintage nyomatok, illusztratív kárpitok és az innovatívan újrahasznosított műanyagok frissítő és meglepő módon párosulnak.A környezet kreatív, sokoldalú, nem szokványos, illusztrált, virágos, mintás és élénk. Japanstyle szekció Külön figyelemre méltó volt a kiállítás Japanstyle szekciója, amely szokatlan anyagkombinációival, felületeivel szerkesztőségünket levette a lábáról! A japán kultúrából idén bőven töltekezhetett a közönség. Színekben az algaszínek (norizöld), a cseresznyevirág, a cseresznyefa vörösesbarna árnyalatai, az alumíniumszürke, a szénfekete, a yamabuki sárga és a khaki szilvaszín, felületekben a nori alga felületéhez hasonló préselt, fémesen csillogó tört felületek – különösen alumíniumból és papírból – hódítottak és vonultak végig a különböző szekciókon. A kiállítás kiemelt partnere India volt, akik egyedi kézműves technikáikkal készített textiljeikkel, fém és fonott áruival vonzották a látogatókat. A Mi Otthonunk kedvenc dizájnere Pravinsinh Solanki indiai formatervező volt, aki kézműves, ragasztás és illesztés nélküli fából faragott és hasított vállfáival lenyűgözött bennünket! Élmény volt a madarak inspirálta remekműveket kézbe vennünk!   {igallery id=4799|cid=1013|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}