Életcél helyett élettér

Életcél helyett élettér

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A mai gondolkodásmódban komoly életcél a saját lakás vagy ház megszerzése, s ez az emberek nagy részének évtizedekre történő eladósodást is jelent egyúttal. Szily Nóra műsorvezető másképp vélekedik. Ő elsősorban életteret szeretett volna magának teremteni, ezért egy időre bérelt lakásba költözött.

 

 

A bérelt lakás ténye csak nálunk életidegen még, az európai és tengerentúli gyakorlat már régen erről szól. Nóra tudja, hogy egyszer majd lesz neki is kicsi háza, kicsi kerttel, de most másról szól az élete.

 

- Nem szerettem volna „meghalni” a falakért, amelyekről azt mondhatom, hogy ezek itt az enyémek - mondta. - Hamar rátaláltam erre a lakásra, amelybe azonnal beleszerettem, és egy részét igényeim szerint formálhattam is. A lakás üres volt, saját bútoraimmal, tárgyaimmal teremthettem otthont belőle.


 

A csendes budai utcában idilli környezetben él Nóra, immár két éve. Első dolga az volt, hogy kialakított egy olyan konyhát, amely tökéletesen illett hozzá, és némi falbontás árán egy aprócska fürdőszobára is szert tett. Az addig megszokottnál kisebb térben hamar helyükre kerültek a bútorok is. Nóra édesanyja, aki elvégzett egy antik becsüs tanfolyamot, sokat segített abban, hogy a szépséges antik berendezés gyönyörködtető egységet alkosson.

  • szily_029
  • szily_073
  • szily_098


 

- Alapvetően Anyámtól tanultam mindent, ami ma az ízlésemet meghatározza - meséli Nóra. - Biedermeier leányszobában nőttem fel, és kamasz koromban nagyon irigyeltem azokat, akiknek pirosfehér bútoruk volt, és az íróasztalra matricákat ragasztgathattak. Aztán megszoktam, és megszerettem az antik tárgyakat, szeretem, hogy a bútoraimnak vannak történetei, amelyeket valójában nem ismerek, de köréjük építhetem a saját meséimet.

A lakás színei megnyugtatóak, mindenfelé mécsesek és füstölők égnek. Nóra úgy gondolja, egy térben legalább hétféle fényforrásnak kell lennie, hogy minden hangulatához megtalálhassa a megfelelőt. A szinteltéréses nappaliban a falakat selyem perzsaszőnyegek borítják, és itt kapott helyet Alföldi Róbert festménye is. - Robi azt mondta, Norci, kapsz tőlem egy képet, válassz! Sok festmény volt a szobában, és engem ez a kép szólított meg. A címe: Jó könyv, most kaptam. Amikor megfordítottam a vásznat, a hátán azt olvastam: Norcinak szeretettel… Ennyit az empátiáról.

Nórát nem zavarja, ha eltérő stílusú bútorok kerülnek egymás mellé, sőt, olykor kifejezetten szórakoztatja; például a tabernákulum párkányán pihenő két porcelán angyalka, amely lehet, hogy másoknak giccses, de az ő szeme nagyon kedveli.
Nóra megszerette az otthonát, és szívesen időzik is benne. Abból él, hogy gondolkodik, és ehhez sokat kell olvasnia. Élvezi azt a bensőséges csendet, amit a lakás kínál, belekucorog az egyik fotel ölébe, vagy éppen elvonul a hálószobába, és engedi, hogy rátaláljanak a leírt szavak. Esténként pedig, amikor már a szeme nem vágyik olvasásra, de a szelleme még igen, hogy szép szavakat halljon, hangoskönyveket hallgat, most éppen Szinbád történetét.

A kis könyvespolc meghitt enteriőr a lakás egyik zugában. A fölötte lévő szecessziós tükörben ugyan Nóra nem láthatja magát, a villanykapcsoló miatt magasabbra kellett helyezni, de teljes egységet alkot a polccal. A szekrényke dísze az 1936-ből származó antik szelence. A régi metszet a párizsi divatról jelzi, hogy ez itt igazi női otthon.

 

  • szily_033
  • szily_034
  • szily_045
  • szily_093
  • szily_111

 


Az apró tárgyak közel állnak Nóra szívéhez, régiségeket árusító boltokban kószálva tett szert többségükre. Régi vágya volt, hogy neki is legyen egy ezüst morzsakeféje a hozzá tartozó lapátkával. Tudták ezt róla sokan, és egy alkalommal kollégája, Gundel Takács Gábor meg is lepte vele. Éppen akkor, amikor Nóra maga is vásárolt egyet. Tehát most már kettő is van belőle. Mindennapos használati tárgyak az ezüst hátú ruhakefék is, amelyeknek látványa és kézbevétele is emocionális élmény

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}