Mese a visszatalálásról

Mese a visszatalálásról

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Nagyanyó házában jártam Salföldön a Káli-medencében. Olyan kicsi és kedves, mint az a mesebeli, csak éppen nem mézeskalácsból építették. Helyben bányászott kőből rakták a falakat és a kerítéseket is. Persze, nem nagyanyó lakja, hanem Szabó Ágnes iparművész és férje, Fábián Gusztáv építésztechnikus, aki alpolgármestere is Veszprém megye legkisebb falujának. A szép vakolatdíszek a házigazda munkái, eredeti valamennyi. Hiteles gyűjtésből dolgozik.

 

 

Kőtenger húzódik a Káli-medence felszíne alatt, ami vulkanikus utóműködés következtében keletkezett. Így aztán minden háztulajdonos a saját udvarából termelte ki a háza felújításához szükséges építőanyagot.

Salföldön és ezen a vidéken már 900 körül megjelentek a honfoglaló magyarok. A települést az Árpád-házi királyok idején Salkőkútnak nevezték, és egészen a török hódoltság idejéig virágzott itt az élet. A törökök teljesen elpusztították, csak 1711 után éledt újjá.

A régi falukép a Balaton-felvidék néhány apró településén (Kékkút, Mindszentkálla, Szentbékálla, Köveskál, Salföld) egészen máig viszonylag érintetlen maradt. Vonzó a paraszti életmódot idéző világ: az egykori szőlőhegyek présházai, a natúr kőfalak és a hófehér házak oszlopos tornácai mindenkit megigéznek. Salföld azonban nemcsak látványosság, működő falu is, nagy legelőkkel, állatokkal, saját természetvédelmi majorral és a hajdani magyar pálos rend kolostorának romjával.


Vonzó világ, ahol végtelen nyugalom honol, béke és harmónia. Valamikor pár millióért lehetett itt házat venni, ma már a csillagokba szöktek az árak.
Szabó Ágnes több mint harminc éve járt először Salföldön, a Magyar Iparművészeti Főiskola elvégzése után, és végleg megfogta a táj. És egy kis ház is a faluban, ami vágyálom maradt még hosszú ideig. Nem tudták még megvenni, de szerencsére eladni sem akarták tulajdonosaik.


  • mese01
  • mese02
  • mese03

 SZEMÖLDÖKDÍSZ ÉS VAKOLATDÍSZEK, ahogyan a ház ura készíti. Igazi értéket képvisel ez a műfaj a környéken. A falusi házak díszeit nem helyes stukkóként illetni: nem gipszből készülnek. A szép hagyományokat őrző díszek „teste” a malter, amellyel a házat vakolják.

Az utcai „tiszta szoba” ma NAPPALI. Szerencsére az eredeti ablakokat nem cserélte le az előző tulajdonos, a mennyezeti gerendáknak viszont nyoma veszett. A bútorok nem olyan öregek, mint a ház, de igyekeztek a stílussal hozzá igazodni.


A NAGYSZOBA hangulatos részlete a kályhával. A falon a házigazda, Fábián Gusztáv gyűjteménye: kovácsoltvas ajtópántok és veretek. Az ágy fölött Szabó Ágnes angyalai vigyázzák az álmokat - a fotózás idején épp a házimacskáét.

A MŰTEREM mára szikrányit sem emlékeztet arra, hogy régen istálló volt. Fagerendák alatt, hófehér falon és modern vitrinben sorakoznak a ház asszonyának képzőművészeti alkotásai.
 
Nagyanyónak - ha nem is a mesebelinek - mégis köze lett a házhoz, amikor Ágnesre hagyott egy kis örökséget. Így kilenc éve, nagyon lepusztulva ugyan, de megvették. A férj addigra, kitartó szorgalommal és vasakarattal, fölépített már egy másik kis hajlékot a szomszéd pusztán, Kisörsön. Ennek az árából sikerült felújítani régi-új otthonukat.
Járkálunk az alacsony helyiségekben, Ágnes „gyönyörűen egyenetlennek” nevezi a vakolatot, mosolyogva simítja a tenyerével. - A férjem újravakolta az egész házat - ¬meséli-, olyan rossz állapotban volt. Egy-két falat át is törtünk.
 
A nádtető rég lemállott róla, így az épület hátsó része tető nélkül, csupaszon omladozott. A régi terménytárolóból a fürdőszobát, az istállóból a műtermemet alakítottuk ki, a tetőteret pedig beépítettük. Csak az első, utcai fronton volt tető: a nagyszobán, a konyhán és a kamrán.
Ági nem régen fáradt bele a pesti életmódba, csak fél éve költözött végleg Salföldre. Addig csak le-lejárt a szinte állandó elfoglaltság miatt itt tartózkodó férjéhez. Jól érzi itt magát. S miért is - - Nagyon szeretem a nagy tereket, de most érzem, a pici térben is lehet jól élni.

A nagy budai lakás sosem tudott ilyen meghitt lenni. Hangulatos itt, intimebb. Például be kell gyújtani a kályhába, és él a tűz, hisz lobogva ég. Meg kell tanulni gyújtóst aprítani, mert rég elfelejtettük. Közel lenni a természethez! Ez valamiféle visszatalálás az ember igazi életformájához.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}