Ünnep a Kicsiházban

Ünnep a Kicsiházban

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Szentgyörgyi Katát világ életében mérték. Élsportolóként percekben, mára posztokban. Az elsők között volt a hazai bloggervilág kikerekítésében, és az is gyorsan kiderült, hogy Kata szélesre tár ablakot és ajtót: bejegyzései szólnak női kreativitásról, szépérzékről, értékteremtésről, a kétkezi munka öröméről, és szólnak az életéről is, annak minden változásával együtt. Íme, a Kicsiház ünnepi díszben.

720 karacsony


Azöld zsalugáteres, okkersárga ház csinos udvarára alig látni be. Szinte szokatlan az érzés. Aztán nyílik a kiskapu, és mire ocsúdom, már körbefutottuk a házat, kívül-belül. Kata pedig ontja, mi mindennel szeretnék megajándékozni magukat és az otthonukat: a nappalit kandallóval és egy munkaállomásként elképzelt télikerttel, hatalmas ajtóval a kertre, ott pedig deszkaborítású kültéri szobával. Készül a fiúk, az ötéves Ádám és a nyolcéves Peti vagány emeletes birodalma, átalakításra vár a fürdőszoba: harmonikaszerűen nyíló ajtót vízionálnak ide, tehát semmi megszokottat. Amit már megszokhattunk.

Múlt nélkül nincs jövőnk sem. Kata néhány évvel ezelőtt új ajtót nyitott itt, ebben a házban gyermekeivel, új életük, az új Kicsiház pedig a blog olvasói előtt alakult, fejlődött akkor és most is. Kata és férje kart karba öltve vágott a ház felújításába. Érthető, hogy a városi-vidéki kúria hangulatával, a színekkel, a tapéta kiválasztásával játszadoztak. Nem akartak rögtön falakat bontani, vésni-fúrni, sebeket ejteni a házon, ha már a lelki sebek szép lassan gyógyulóban voltak.

Minden a vajszínű tűzhellyel kezdődött. Ez volt az első közös zsákmány, az otthon melegét adó biztos pont. Aztán jött az orgonavirágokkal telehintett tapéta, érkezett sok-sok festék, fehér és okkersárga, elkészült számtalan DIY dekoráció és bútordarab, köztük a kedvencek kedvence, a neobarokk kanapé. A nappali falára felkerült Surányi Miklós két fotográfiája, melléjük pedig szép elrendezésben Kata felhőfotói, az ablakokra majd száz méternyi, gazdagon redőzött függöny. Szép lassan beköltözött minden szobába a vágyott világ. A világ, ami annyira bohókás, mint amilyen átgondolt, annyira extravagáns, mint amilyen simulékony. És az is kiderült, hogy Kata és Zsolt ugyanúgy gondol az otthonteremtésre, ami szárnyakat adott Katának. Igen, hiszen Zsolt gyermekkorától e falak között él, kijár a tisztelet a háznak. Sosem volt kérdés, hogy kellenek-e az erős színek, hogy az antik bútorok és modern darabok között jó egyensúlyt tartva a legizgalmasabb a berendezés, és hogy a szőnyeg perzsaszőnyeg.

Volt olyan is azonban, ami nem sikerült, és Kata erről is beszámolt: napokat áldozott az étkező és nappali közti átjáró díszlécezésére. Mért, gérbe vágott, ragasztott, újra mért, újra ragasztott, de csak nem tetszett, amit látott. Végül festék került a fára. Így szeretik a legjobban. Olyan is volt, hogy blogolvasó segített egy ötlet megvalósításában, régi vállfák felkutatásában. Mert a virtuális "ablakon" egyre többen néznek be Katáékhoz, mert egyre többet kapnak. Biztatást, hogy a régit szabad és jó újraálmodni, a csiszológép női kézben is dolgozik, és talán a legfontosabbat: örömöt és önbizalmat, amit egy sikerült, megmentett, két kéz munkájával megteremtett tárgy adhat. Kata csodásan felöltöztetett minden szobát, minden ablakot érkezésünkre. Íme, a Kicsiház ünnepi díszben.

Az étkezőkonyha a ház szíve. A póklábú asztal erdőzöld, mint a pincetakarítás során talált lila lámpaburák textilkábelei. Intelligens stíluscsavar az angolos, vidékies tapétához angol dizájnertől, Tom Dixontól választani modern lámpát.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.