Vadregényes városi nyaraló

Vadregényes városi nyaraló

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

„Nyáron a második otthonunk e kis lak”Legifjabb unokatestvéreim, Egon és Brúnó vidám, energiával teli kisfiúk. A fotózás napján nagy lelkesedéssel rendezkedtek a kert egyik fája köré épített kunyhójukban. A nyaraló ízlésgazdája alapvetően a grafikus édesanya. A „laza” kerttervezés, a ház berendezésének karaktere franciás stílusú víkendházak hangulatát idézi.

 

14

 

Lakásban élve az ember mindig a szabadba vágyik. Még a legtipikusabb városi ember is szeret utazni, kimozdulni, kimenni a szabadba, vízhez, zöldbe, a természet közelébe. Ha nem költözhet kertes házba, akkor is megpróbálja becsempészni a természetet az otthonába. Van, aki szobanövényeket vásárol, van, aki a gangon nevel fát, virágot, és van, aki megteheti, hogy kertje legyen. Házigazdáink már régóta vágytak ki…
Kézenfekvő megoldásnak látszott a család régi, használaton kívüli nyaralóját alapjaiban újraálmodni, és megvalósítani e hangulatos nyaralót. A második otthonnak kijáró tisztelettel választottak mindent a tulajdonosok. Olyan minőségi anyagokat használtak, amelyek nem tipikusan egy nyaraló sajátjai, és igyekeztek nem azt a szemléletet érvényesíteni, mely szerint a nyaralóban régi, netán kidobásra ítélt tárgyaknak szokás helyet adni. És nem estek át a ló túloldalára sem! Nem látni itt a legújabb divattrendeket, a leg-újabb bútorokat, de látni a harmóniát, az egyéniséget. Fontos volt számukra, hogy amit lehet, azt újrahasznosítsanak, illetve hogy minél kisebb ráfordítással tudják kihozni a lehető legtöbbet. A nyílászárók felújítva, de a régi küllemüket őrizve tesznek hozzá a mai újragondolt végeredményhez. A fürdőszoba ajtaja újrafestve, és a belevágott rombusz alakú üveggel megújult formában része a térnek. Itt kell megemlíteni az egykor garázsként, ma pedig vendégszobaként funkcionáló házrészt, amelynek kidobásra szánt körablaka a ház homlokzati összképének súlypontja.

A kert franciás világa, könnyed aurája nem egy klasszikus hazai kert jegyeit hordozza. Házigazdáink itt is tudatosan gondolkoztak hazai, sőt, a ház körül fellelhető alapanyagokban. A csobogó a kerítés oszlopaiból, illetve a ház talapzatából megmaradt sóskúti kőből készült, amelyet grafikus házigazdánk egy szobrász barátja faragott ki. A konyhából a tetőtérbe vezető, hajókapaszkodókra emlékeztető lépcsőkorlát pedig egy fiatal iparművész barát munkája. Így telik meg a ház különleges tárgyakkal, egyúttal különleges tárgykultúrával. Egyszerűen jó lesz tőle a hangulatunk!
És ez a két gyermekre is átragad. Látva az önfeledt, naiv fantázia és alkotásvágy buzgó energiáit – gondoltam –, az ilyesmi kapcsán beszélnek anyáink, nagymamáink arról, hogy mi mindent is ad a gyermekeknek a környezet, amelyben cseperednek.

A három legjobb dolog a nyaralónkban

A ház sarkán, az ereszcsatornából egyenesen egy méretes fahordóba folyik az esővíz. Ezzel öntözünk.
Herczeg Ágnes táj- és kertépítész javaslatára a régen, már a középkori kolostorokban is használt magasított ágyásokba ültettük a konyhakertet. Sok szempontból praktikus: könnyebb lehajolni hozzá, a gyerekek vagy a háziállatok pedig nem tudnak átgázolni rajtuk.
A régi garázsból vendégszobává alakított helyiség kívül-belül faborítású, amelyet belül fehérre festettünk. Szeretjük a fehér térnövelő erejét, ezért mindenütt visszatér. Nem csak a hajókabinablakos vendégszobában, de a ház többi helyiségében is.

Így rendezzünk be stílusos fürdőt és hálót

Vendéglátóinkat többen le akarták beszélni a fehér ilyen mértékű érvényesítéséről. Arra biztatták őket, maradjon a faszín, de legalább a gerendák eredeti, gyönyörű színe. Végül mégis fehér lett a háló- és a fürdőszoba is. Döntésüket egyáltalán nem bánták meg.
Az egész házon végigvonuló kék-fehér színpáros a fürdőszobában jelenik meg legkarakteresebben. A padlólap diagonál lerakása reflektál a konyha járólapjaira. A kék-fehér kombináció mellett feltűnnek a hajók, a hajózás szeretetéről árulkodó dekortárgyak is: lapát, világítótorony, kisvitorlás. Nemhiába, házigazdánk fiatal kora óta szenvedélyes „hajós”.
A hálószobába csak olyan berendezési tárgyakat választottak, amelyek a nyugodt pihenést szolgálják, minden hivalkodástól mentesen. Arról, hogy a háziasszony grafikus, és hobbija a lakberendezés, talán ez a szoba árulkodik a legjobban.

A család életterét tovább növeli a ház alapterületével vetekedő fedett terasz. A kertben több helyen is megjelennek kortárs képzőművészeti alkotások. Ilyen Török Gábor szobrászművész nagyméretű női torzó aktja, amelyre tökéletes rálátás nyílik a teraszról.

A konyha régi ablakainak megtartásával a ház megőrizhette egykori auráját, a terek sajátos hangulatát, ahol egymás mellett élhet régi és új. A sok ablaknak köszönhetően még a tetőtérben is világos van.

Házigazdáink igyekeztek olyan színeket használni, amelyeket az embernek nem támad kedve pár évente lecserélni. A fekete-fehér padlózat a holland házakban, nyaralókban – a kis csempelapoktól a nagyméretűekig – gyakran előfordul. A kellemes konyha hidegburkolatát ez ihlette. Nem volt kérdés, hogy a konyhabútor is fehér lesz. E helyiségből lépcsőn jutunk fel a tetőtéri alvóhelyhez, ami szép fényt kap a nyitott födém jóvoltából.

Szeretjük, hogy a város közepén van egy kert, ahová bármikor kimehetünk. Városi lakásunkról is úgy tartják, hogy egy egyedien berendezett, hangulatos otthon, de mindig vágytunk egy kis kert után, amit lehet gondozni, alakítani.

Változtatnánk-e valamin? A felújítás kezdete óta folyamatosan alakul a ház, persze most már leginkább kívül. Négy évvel ezelőtt volt egy pont, amikor úgy éreztük, készen van, de ez csupán a nagy vonalakra volt érvényes. A gyerekek kunyhója például csak néhány év elteltével került fel a fa tetejére.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}