Értékőrző szemlélet

Értékőrző szemlélet

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Sikeres pesti építészként költözött a Balaton-felvidékre Petrovics László, aki feleségével másfél évtizede itt tervezi tipikus anyag- és formavilágú épületeit. Falujuk egy nemzeti park területén épült, házai – nekik is köszönhetően – egységes megjelenésűek, hagyományos jegyeket viselnek, bizonyítva a népi építészet létjogosultságát a huszonegyedik században.

 

02

 

Valódi turisztikai gyöngyszem a Káli-medence, ahol igazgyöngyként rejtőzik Salföld település. Utcaképe szerencsére egységes, új házai feltűnés nélkül illeszkednek a régiek közé. Itt nem találni sok száz négyzetméteres, színes palotákat, tájidegen elemeket, üvegkockákat, helyi szabályok írják elő a méreteket, az anyaghasználatot. Skanzennek is gondolhatnánk, ha az udvarokban nem állnának autók, a kertekből nem szállna fel a sülő hús illata. Akik itt vásárolnak portát, tudják, alkalmazkodniuk kell a helyszínhez.

Petrovics Lászlót már egyetemistaként a népi építészet érdekelte. Szerinte ma is helyi építőanyagot kell használni, itt éppen a jellegzetes vörösesbarna homokkövet és balatoni nádat. Előbbiből falat raknak, utóbbiból tetőt. Sikernek tartja, hogy a helyi értékeket el tudta fogadtatni az ide települőkkel is, átalakítva szemléletüket. Így járt ennek a nyaralónak a tulajdonosa is.
Jobbára tavasszal és nyáron használják a két tömbből összeállított épületet, de mérete és komfortja alapján akár ide is költözhetnének. Az utcára néző, tornácos rész a vásárláskor is itt állt, a nyári konyhának használt hátsót a pajta átalakításával nyerték. Már folytak a felújítási munkálatok, amikor meglepetés érte az építészt: a tornác padlójában rejtett fedlappal fedett pincére bukkant, az 50-es évekbeli tilos disznóvágások titkos helyszínére.

Nem volt kérdés, hogy a terméskő oromfalak és lábazatok kiegészítéseként vakolt fehér felületeket alkalmazzanak. A vakolatkeretek az épület maiságát jelzik, a fülkék és az informatív vakolatdíszek egyedivé teszik a homlokzatot. Hasonló a helyzet a kéményekkel, azok az építész megfogalmazása szerint „a falu menyasszonyai”, mindegyiknek más ruha, vagyis gondosan megtervezett, messziről felismerhető egyedi külső jár.

A legfontosabb építőanyag természetesen a kő volt, de sok fát is felhasználtak a nyílászárókhoz, zsalukhoz, födémhez, tetőszerkezethez. Ez a gazdaságos, természetközeli szemlélet jelentkezett a berendezés kiválasztásánál, készíttetésénél is: a fán kívül előszeretettel használtak bontott téglát, kovácsoltvasat. A bútorok formája, színe sem hivalkodó, alkalmazkodik a hely jellegéhez.

Az alaprajzi megformálást a praktikum határozta meg: a szükséges kiszolgáló helyiségeken kívül kényelmes nappali–közösségi területeket és sok férőhelyes hálókat alakítottak ki, hosszú távon is jól használhatóvá téve a modernizált lakóházat.

 


 

Természetesnek, emberközelinek találom az évszázados építészeti tapasztalatok felhasználását. Szerencsés adottság, hogy itt, a Balaton északi partján a víz felé fordított házak déli tájolásúak, vagyis jóval világosabbak, mint túlparti társaik. A tornácok árnyékolják, szélvédetté teszik az épületeket, és megnövelik a hasznos életteret. Élvezem az építészetben megjelenő népi bölcsességeket, a hajdan pelyvával kevert agyagba rakott helyi terméskő fal például jóval jobb hőszigetelő, mint az újabb, betonba ágyazott. 
Érdemes tanulni a múltból.

 

 

petrovics laszlo
Petrovics László
építész

 

így lesz autentikus a megjelenés

Mielőtt bármit eldöntenénk, nézzünk körül a környező utcákban. A meglévő épületek formája, tájolása, beosztása nem a véletlen műve, sokszor több száz év tapasztalatát tükrözi. Alkalmazkodni kell a helyi építési előírásokhoz is, Salföldön például korlátozzák az épületek méretét, és nem engedik az emeletráépítést. 

Érdemes ellátogatni a helyi könyvtárba: a helytörténeti anyag biztos forrás, ha a hagyományos helyi építkezési módot akarjuk megismerni.
Válasszunk helyben fellelhető építőanyagot, a környezettudatos gondolkodás is ezt diktálja.

így tervezzünk kellemes tornácot

A fedett, de nyitott közlekedő az időjárás szélsőségeitől óvja a falat, segít takarékoskodni a fűtési költségeken. Szélességét úgy válasszuk meg, hogy bútorok és emberek kényelmesen elférjenek, de az alacsonyan járó Nap be tudjon sütni.

Az épített parapetfal eső és szél ellen véd, az oszlopok a tetőt tartják, a boltívek szerepe a teher elosztása. Az oszlopok vastagsága és távolsága az épület arányaihoz igazodjon. Kerüljük a túlzásokat, használjunk természetes anyagokat. A színek közül a tisztaságot sugalló fehér a nyerő.

így építsünk téglából bútort 

Bontott téglákból remek bútorváz válik. Tervezzünk velük úgy, mint a lego-elemekkel, tetszés szerinti szélességben és magasságban. Ne felejtsük el hozzászámolni a kötőanyag vastagságát. 

Első lépésként a téglákat drótkefével kell megtisztítani, majd az alsó sort a helyén felállítani. Malterral rögzítve, kötésben rakjuk, és hagyjuk megszilárdulni.
Ezután meszeljük le, és fedjük be méretre vágott deszkákkal. Erre a vázra szivacsot fektessünk, amire cserélhető huzatot varrtunk. Párnákkal bélelve kanapé, vendégágy lehet a házi készítésű bútorból. Hasonló elven készült a konyha reggelizopultja is.

 

  A salföldi népi építészet tipikus jegyei jelennek meg a modernizált épületen: terméskő lábazat, fehér felületek, vakolatkeretek, egyszerű formák, logikus szerkezetek, és az építész által szép „menyasszonyokként” emlegetett különleges kémények.  

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz!

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}