Természettől fogva

Természettől fogva

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Szeretünk egyről a kettőre lépni. Eljutni a-ból a b pontba. Lineáris alapon szemlélni az életünket, egy képzeletbeli idősíkon elhelyezni főbb pontjait, és jelentést keresni benne. Felvázolunk korszakokat, stílusokat, valamiféle fejlődéstörténetet. És zavarba esünk, ha minderre mégis képtelenek vagyunk. Ilyen zavarba ejtő ez a ház is. Ahogy a tervezője és lakói megálmodták.

 

 

Nekem persze könnyű dolgom volt. A teraszon növő fán sem kellett sokáig csodálkoznom, hiszen hamar megtudtam, hogy a házat gyakorlatilag a telken már meglévő fák közé „fűzték be”. Nem akartak egy fát sem kivágni vendéglátóink. Évtizedes várakozás helyett készen kapott a környezet, de a hangulat ugyanaz. A természetes és időtálló anyagok tovább erősítették az elképzelésüket, hogy olyan házat alkossanak, amely mintha mindig is itt állt volna, kerülve a steril, művi megoldásokat.

 

 

Az energiatakarékosság gondolata szinte már kihagyhatatlan egy újonnan épülő házból, esetünkben a napenergia volt a kiindulópont. Két párhuzamos épületszárnyat hoztak létre, a napkollektorok így a hátsó tetőre kerülhettek; ezáltal kevésbé feltűnőek. Fontos volt, hogy a ház ne árnyékoljon, és a háztömeg elrendezésének is igazodnia kellett a nap járásához. Napkollektorok biztosítják a használati meleg vizet, de a fűtés sem hagyományos módon, hanem hőszivattyúk segítségével történik. Az alternatív energiák használata mellett magát a házat is energiatakarékosra tervezték, így a számításokhoz képest körülbelül dupla annyi, tizenöt centiméter vastag szigetelés került a falakra. Ezt kívülről bontott tégla és belülről is tégla fog közre - az így létrejött szendvicsfal időtálló és jó hőtartású. Fokozottan hőszigetelő a tető és a dupla üvegű, nemesgázzal töltött nyílászárók is. A sornak azonban még itt sincs vége. A ház frontjának nagy üvegfelülete nem csupán látványosság, hisz passzív napcsapdaként funkcionál: a télen alacsonyan járó nap a nappalit melegíti rajta keresztül. Gázcső csak a tűzhelyhez fut be. A levegőcserét szellőzőberendezés oldja meg, amely a hőt megtartja, csak a levegőt cseréli frissre.

  • termeszettol_a01
  • termeszettol_a02
  • termeszettol_a03
  • termeszettol_a04
  • termeszettol_a05


 

Mielőtt belépnénk, körbejárjuk a házat. Méltóságot sugároz a bontott tégla, a kő és a faelemek találkozása. A két háztömeg két teraszt is rejt, így nemcsak a szülői hálószobának, de a konyhának is van közvetlen zöld kapcsolata. A ház körül patak csordogál, mintegy összekötve a két kertrészt. Az első, nyugodt díszkert után a hátsó kert kialakítása sokkal intimebb, lehetővé téve a zavartalan családi életet, a játékot, vagy akár a fürdőzést. Utóbbit nem egy steril medence biztosítja: a lakók ebben is a természetet választották, egy olyan kerti tavat, amelyben úszni, fürödni is lehet. Miután a kerti tóról kiderült, hogy valójában medence, óvatosabbnak kell lennünk, ki tudja, milyen meglepetés ér még bennünket, ha a külső alapján próbáljuk elképzelni a ház belsejét! A tulajdonosok egy elvarázsolt kastély hangulatában épült házban képzelték el életüket, mint művi pontossággal megrajzolt falak között. A korántsem nyomasztóan nagy ház belülről sem túlzó, mégis nagyobb kényelmet biztosít, mint amit először gondolhatunk.

 

Az előszobából a nappaliba jutunk, amit nyugodtan nevezhetünk a ház és a családi élet központi helyiségének. Ide kapcsolódik az étkező, valamint az egész házon végigfutó középfőfallal leválasztott, de nem teljesen elkülönített konyha.


 

Az így félkörív alakúvá váló konyha egészen egyedi és látványos, valamint közvetlen kapcsolatot nyújt a szélvédett, nyáron árnyékos teraszhoz. A nappali egy része „kiugrik”


 

a házból, szinte kikerül a kertbe. Az északi, északnyugati falon a kiszolgáló helyiségek sorakoznak. A hálószobákat a ház hátsó részében helyezték el, egymásra felfűzve; nem akartak nagy távolságokat tudni a családtagok között. A keletre néző szobák lakóit a felkelő nap ébreszti, a szülői hálóból pedig közvetlenül a hátsó teraszra léphetünk.


 

A ház tereinek funkciói így különülnek el egymástól, és nyújtanak lehetőséget akár pihenésre, akár szórakozásra.


 

A belső megjelenést is a tégla, kő, fa triász határozza meg, a falak sárgás színezetet kaptak, hol világosabb, hol erősebb árnyalatban, de nem kihívóan.

 

Olyan ház ez, amelyet időtállónak álmodtak meg, de nem csak az anyagok minőségében. A ház már megjelenésében tiszteletet parancsoló, és készen áll a jövő kor kihívásaira, hasznosítja a Nap és a Föld energiáját. De nincs szüksége arra, hogy kategorizáljuk, skatulyába zárjuk, hogy ránézve valamilyen stílusirányzatot rendeljünk mellé.

 

Ez a ház nem azért készült.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Új parkrészek átadása a Városligetben

A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el. A parkrészt a FŐKERT 100 éves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. A felújítás során az eredeti, a Főkert tervtárában fellelhető 1967-es és 1969-es kertépítészeti tervek, valamint az 1980-as megvalósulási terv nyújtottak segítséget. Így a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló KNEIPP ösvény is, melynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van testtartásunkra. Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, melyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is. A megújult Mőcsényi Mihály Botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú új növényt ültettek el, több mint 35.000 példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyett egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott. Új kutyaparadicsom A városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is várja a gazdikat és négylábú kedvenceiket. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el. A parkrész különlegessége, hogy külön elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, így elkerülhetőek lesznek a konfliktusok, ütközések. A tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalom pályákkal. A gazdik és a kutyusok kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig több mint egytucat kutyapiszok gyűjtő segíti. Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben – néhány elzárt terület kivételével – továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége. Természetesen az új Kutyás élménypark teljes növényzetet újjávarázsolták, a területén 6 új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti „testvéréhez” csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre. Futás a Ligetbe(n) A futás ma már a legnépszerűbb tömegsportok közé tartozik: az országban százezrek, a fővárosban tízezrek húznak naponta futócipőt. Kimondottan nekik készült a Városligeti Futókör. „A Városligeti Sportcentrum őszi átadását követően a park Budapest legsokoldalúbb sporthelyévé vált, melynek kínálata tovább erősödik. Nagy örömünkre szolgál, hogy végre a pesti oldalon is a Margitszigeti futópályához hasonló alternatívát tudunk kínálni, ami ráadásul modern és biztonságos szolgáltatásokkal várja a sportág szerelmeseit. A futókört a következő napokban vehetik birtokba a sportolók” – mondta el Gyorgyevics Benedek. A Városligeti Futókör tervezése során a folyamatosan egyeztettek a budapesti futókat képviselő szervezetekkel, hogy a pálya vonalvezetés, burkolata a sportolók igényei szerint alakítsák ki. Mindezeknek köszönhetően a kiváló minőségű, 2 kilométer hosszúságú, színezett – az izületeket kímélő - rekortán borítású pálya teljes hosszában kivilágított. A fák között kanyargó, rendkívül hangulatos vonalvezetésű pálya belépési pontjainál bemelegítő területeket helyeztek el a sérülések elkerülése végett, a nyomvonal mellett pedig számos ivókút szolgáltatja a frissítőt. A sportolók kényelmét a Városligeti Sportcentrum női, férfi és akadálymentesített öltözői szolgálják. www.ligetbudapest.hu  

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.