Nem szép, inkább érdekes

Nem szép, inkább érdekes

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Ha rám mondanák, nem örülnék. Kínosan érezném magam, mintha biztatóan vállon veregetnének, e szavak kíséretében: nem baj, azért vannak értékeid. Ezt a pécsi családi házat saját lakói jellemezték a fenti, első olvasatra nem túl hízelgő megállapítással. A továbbiakból kiderül, hogy mint az életben annyiszor, az igazi értékek - a házak esetében legalábbis - a felszín alatt rejlenek.

 

 

Igaz, a fizikai szépség sokszor üres, mégis magával ragadó, legalábbis az első pillanatban. A nők szeretnek - szeretnének - minimum szépnek látszani, és főleg szeretik, ha ebbéli fáradozásukat nyílt elismerés nyugtázza.

 

A házakat senki nem kérdezi. A házak (többnyire) kőből vannak, rezzenéstelenül tűrik a kritikát. A házak tervezői kevésbé, hiszen az általuk tervezett épületben a lelkük ölt testet. Hogy egy család (értsd idegen emberek) otthona esetében ez mennyire jogos, ne firtassuk. De ahogy a legvonzóbb külső is taszítóvá válhat, ha nem társul belső szépséggel (szeretnénk hinni, mi, nők), éppúgy a leginkább megbámult épületet is megutálhatja lakója, ha nem szolgál számára személyes értékkel. Ezt a pécsi épületet találóbban nem is lehetett volna jellemezni. Nem a szem számára szép, akkor válik azzá, ha „kinyitja a száját”. Ha a látogató odafigyel, meghallgatja, megérti a részletek imponálóan végiggondolt összefüggéseit, az ismerkedés végeztével csakis pozitív benyomásokkal távozhat.

  • erdekes_f01
  • erdekes_f02
  • erdekes_f03


 

Az utca felől csupán garázsnak látszik az épület. Igaz, sokat sejtető, ígéretes garázsnak, amelyet faborítású billenő Hörmann garázskapu nyit. Felette japán szentélyek kapuját idéző, íves tető, amelyre rejtélyes célt szolgáló, síugró sáncra emlékeztető feljáró vezet. Mindez szokatlan, sárga színben pompázó faszerkezetek között, hosszában hasogatott, álló helyzetben beépített téglaköpenybe burkolva. Óhatatlanul kíváncsiságot ébreszt, szerényen a terepbe simulva a hajdani szőlődombon terpeszkedő tornyos házak között.

 

Az érdes, megmunkálatlan felüket mutató kövekből épített kerti úton végighaladva belépünk az utca felé szolid térfallal forduló, egyszintes épületbe, és az addig rejtőzködő csoda mellbe vág: feltárul a domboldal és a szemközti hegyek panorámája. E páratlan táji adottság, annak töretlen megőrzése és kiaknázása vezette az építész kezét a koncepció kialakításakor. Szó szerint a kezét, mert az első vázlat a házról egér helyett színes ceruzával készült, füvesített tetővel fedett, lépcsőzetes tömegű, ámde szokatlan megjelenésű épületet mutatott. Ennek ellenére tüstént elnyerte a nagyon is racionális életvitelű házaspár tetszését. Hiszen nem szép volt, hanem okos. Úgy használta ki a meredek lejtést, hogy a félig földbe süllyesztett épület hőháztartása igen kedvezően alakult, és nem fedi el a vizuálisan túlterhelt domboldal festői látványát. Az épület szokatlan formája több egyedi szerkezeti megoldást eredményezett, főleg a faszerkezetek kialakítása kívánt nagy precizitást: ezt a soproni faipari egyetem szakembere végezte, számítógéppel modellezve a két irányban is hajlított födém zsaluzatának állványát, illetve az ácsszerkezeteket.


  • erdekes_a01
  • erdekes_a02
  • erdekes_a03


Számtalan keserű tapasztalat birtokában kijelenthetjük: okosnak lenni nem elég. Kelletik az a fránya szépség, fakadjon bárhonnan, nélküle sivár a földi lét.


 

A ház azzal nyeri el végképp a belépő bizalmát, hogy szerényen kínálja szépségét - nagyvonalú, de emberléptékű terekkel fogad, és őszintén megmutatott szerkezetével keretezi a házból feltáruló panorámát. A természetes anyaghasználat folytán némileg skandináv, formai előképei alapján némileg japán asszociációkat keltő épület berendezésekor a tulajdonosok a két említett kultúra közös vonását, az egyszerű vonalú, magas minőségű tárgyakat részesítették előnyben. A beépített berendezések megtervezésekor Rádóczy László belsőépítésztől kaptak segítséget, a kivitelezés egy pécsváradi asztalos faimádatáról tanúskodik, aki saját bevallása szerint még a megmunkált fán is ott látja a madarat csicseregni.


 

A ház működésében is okos és takarékos: a tetőn összegyűlő vizet ciszternába vezetve az ugyanezen a tetőn telepített, lassú növésű ausztrál fűmagból kikelő pázsitot lehet locsolni. Az automata öntözőrendszert a pécsi Intertherm Kft. tervezte és kivitelezte, ahogyan az épület klímarendszerét és fűtését. Padló- és radiátoros fűtés egyaránt melegíti a házat, a domboldalon elhelyezett napelemek termelte áramot nem csak használják, a felesleget eladják a szolgáltatónak.


 

A koncepciózus tervezés, az egyedi forma a hozzárendelt természetes anyagokkal, a belső tér ésszerű nagyvonalúsága és nagyvonalú egyszerűsége egységes „művé” érett, és mi más a szépség, ha nem az egység. Ha csak ennyit tudna minden épület (és minden ember), de szép is lenne ez a világ!


 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Új parkrészek átadása a Városligetben

A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el. A parkrészt a FŐKERT 100 éves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. A felújítás során az eredeti, a Főkert tervtárában fellelhető 1967-es és 1969-es kertépítészeti tervek, valamint az 1980-as megvalósulási terv nyújtottak segítséget. Így a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló KNEIPP ösvény is, melynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van testtartásunkra. Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, melyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is. A megújult Mőcsényi Mihály Botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú új növényt ültettek el, több mint 35.000 példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyett egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott. Új kutyaparadicsom A városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is várja a gazdikat és négylábú kedvenceiket. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el. A parkrész különlegessége, hogy külön elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, így elkerülhetőek lesznek a konfliktusok, ütközések. A tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalom pályákkal. A gazdik és a kutyusok kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig több mint egytucat kutyapiszok gyűjtő segíti. Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben – néhány elzárt terület kivételével – továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége. Természetesen az új Kutyás élménypark teljes növényzetet újjávarázsolták, a területén 6 új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti „testvéréhez” csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre. Futás a Ligetbe(n) A futás ma már a legnépszerűbb tömegsportok közé tartozik: az országban százezrek, a fővárosban tízezrek húznak naponta futócipőt. Kimondottan nekik készült a Városligeti Futókör. „A Városligeti Sportcentrum őszi átadását követően a park Budapest legsokoldalúbb sporthelyévé vált, melynek kínálata tovább erősödik. Nagy örömünkre szolgál, hogy végre a pesti oldalon is a Margitszigeti futópályához hasonló alternatívát tudunk kínálni, ami ráadásul modern és biztonságos szolgáltatásokkal várja a sportág szerelmeseit. A futókört a következő napokban vehetik birtokba a sportolók” – mondta el Gyorgyevics Benedek. A Városligeti Futókör tervezése során a folyamatosan egyeztettek a budapesti futókat képviselő szervezetekkel, hogy a pálya vonalvezetés, burkolata a sportolók igényei szerint alakítsák ki. Mindezeknek köszönhetően a kiváló minőségű, 2 kilométer hosszúságú, színezett – az izületeket kímélő - rekortán borítású pálya teljes hosszában kivilágított. A fák között kanyargó, rendkívül hangulatos vonalvezetésű pálya belépési pontjainál bemelegítő területeket helyeztek el a sérülések elkerülése végett, a nyomvonal mellett pedig számos ivókút szolgáltatja a frissítőt. A sportolók kényelmét a Városligeti Sportcentrum női, férfi és akadálymentesített öltözői szolgálják. www.ligetbudapest.hu  

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.