Polgári elegancia és falusi idill

Polgári elegancia és falusi idill

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Remek esélyei voltak a budakeszi háznak, hogy mind építészeti, mind használati szempontból jó végeredmény szülessen, hiszen tulajdonosai mindhárman építészek. Az építész házaspár fiuk családalapítását követően az előző otthonuknál kisebb, földszintes házat épített, ahol időskorát kényelmesen töltheti. Bár a három tervező építészeti irányultsága különböző, abban egy irányba mutattak a célkitűzések, hogy elsődleges a funkció, az anyaghasználat természetes legyen, s hogy lényeges pont a hely hangulatához való alkalmazkodás.

 

 

Erdő közelében, egy csendes zsákutcában épült a ház, igen keskeny telekre. A helyszín adott volt: a 95 éves édesapa szomszédjában építkezett a házaspár, s a nem túl kedvező területen kellett a legszerencsésebb megoldást megtalálniuk. A tervezők azonban nem az ilyen telek esetében megszokott egyszerű parasztházformát választották, hanem megtörték, megmozgatták a hosszanti tömböt: keresztirányú tömegek, három oromzat, veranda, fedett terasz gondoskodott arról, hogy izgalmas, mégis tradicionális, környezetbe illő forma szülessen.

 

  • polgari_f01
  • polgari_f02
  • polgari_f03


 
A kidolgozott, hangsúlyos oszlop kiemeli A BEJÁRAT helyét. Már az ajtó küszöbén megragad a ház hangulata: az osztott ablakok, a kőburkolat, a gyümölcsfák otthonos légkört árasztanak. Az utcai homlokzat tudatosan szerény és mértéktartó, így próbál mintát mutatni a kialakuló utcaképhez, belesimulni a régi budakeszi hagyományokba. A lakásba belépve fa falburkolatú lépcsőtér és fafödém szolgálják a klasszikus otthonok bensőséges hangulatát.

A ház kőburkolatos, sötétzöld faablakait saját tervezésű zsalugáter szegélyezi. A gyümölcsfákkal és szép virágokkal tarkított, falusias hangulatot árasztó kertben íves úton juthatunk a bejárathoz. Az ajtó gazdagon megmunkált fakazettái - akár a bútorok nagy része - a háziak mozambiki tartózkodásából származnak. A fedett bejáratot a szép osztású veranda zárja le, innen már belátni a házba.


 
A FEDETT TERASZ a vasárnapi ebédek kedves helyszíne, ahol az év nagy részében esőtől és széltől védve a szabadban együtt étkezhet a négy generáció


Belépve az előszobába már részesei vagyunk az otthonnak, hiszen ellátunk minden irányba. Tekintetünk az étkező-nappali-dolgozó egymásba nyíló helyiségei felé terelődik, párhuzamosan pedig a nagy üvegfelületeken kilátunk a kert végéig. A lakás középpontjában a veranda-étkező áll, amelyet tavasszal fehér virágú, ősszel almától roskadozó gyümölcsfák ölelnek körül. Mivel a sík telken nem volt panoráma, a tervezőknek kilátást is alkotniuk kellett.

  • polgari_a01
  • polgari_a02
  • polgari_a03




A lakás több pontján, az ablakon kitekintve, újra belátni egy másik ablakon a házba.
Ezek a többirányú átlátások mozgalmassá teszik a tereket, mindenhol tágas, szellős, ugyanakkor bensőséges atmoszféra érvényesül. Érdekes hatás a tér ezen modernségének és a hagyományos jegyeknek a keveredése.


A KONYHABÚTOR egyszerű és praktikus. A fény nemcsak az üvegtéglákon át jut be a helyiségbe, hanem azon az üvegajtón keresztül is, ahol a bevásárlást követően az autóból azonnal a konyhába pakolhatnak be a háziak


A veranda középen nagy asztal várja a vendégeket, felette nagy belmagasságú nyitott fa tetőszerkezet. A tágas helyiségben, a magasban kis kőből faragott fejszobrok „viselik” a fedélszék terhét: a család tagjainak arcait, s néhány címert fedezhetünk fel a szobrokban. A konyhától egy térfal választja el az étkezőt, amelyet halvány olajzöldre festettek, s háttérül szolgál a szép régi cserépkályhának is. A konyha átgondolt, kényelmes. Gyakorlatias megoldásai könnyebbé teszik a hétköznapokat, a bevásárlás, takarítás, szeméttárolás profán kérdéseit ugyanúgy végiggondolták, mint az esztétikai, stílussal kapcsolatos elemeket.

 
A HÁZ SZÍVE az asztal és a „családi tűzhely”. A nagy belmagasság, a fafödém, a klasszikus, sűrű osztású veranda és a bútorok eleganciát sugároznak. A kert gyümölcsfáira körbe kilátni, így a kint és a bent érzése összemosódik

A nappali nagy tolóajtaján kilépve a fedett teraszon fabútorok hívogatják a vendégeket. Az asztal felett a bentről már ismert lámpa köszön vissza, a padlón a benti burkolat folytatódik. Újabb keresztirányú tömegrész következik, kőborítással, beépített grillezővel, felette nagy kőkéménnyel. Ebben a „szárnyban” található a kertre nyíló háztartási, tároló helyiség, a száraz és nedves pince.

 
A fafödém ritmikus rajzolata a fa könyvespolcokkal együtt melegséget és otthonosságot kölcsönöz A NAPPALINAK

A kertben továbbhaladva szőlőlugassal övezett, egyszerűségében szép faépület és kicsi üvegház teszi teljessé a falusi idillt, amely érdekesen találkozik a lakás polgári eleganciájával: napsütötte tereivel, nemes anyaghasználatával, nehéz bútoraival, finom használati tárgyaival.

 
A ZÖLD TÉRFAL elé állított régi, bontásból származó cserépkályha szervezi az étkező terét


Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}