Testvér, építész és szomszéd

Testvér, építész és szomszéd

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A két testvér és családjaik világéletükben egymás közelében laktak. Amikor még panelban éltek, csak pár utca választotta el őket egymástól, később ikerházat építettek közösen, és most is együtt alakították ki új otthonukat, amelyet egy éve vettek birtokba.

 

08 

 

Csaba és felesége, Orsi ezúttal nem szerettek volna többgenerációs házat. Ugyan van két gyermekük, a tizenkétéves Csenge és a hétéves Iván, de tudják, hogy ők is saját otthonra vágynak majd.

Vendéglátóink nyolc évig új házuktól alig egy utcányira laktak. „Az épület klasszikus ikerház volt – meséli Orsi. Jól éreztük magunkat ott, ám egy napon a sógorom [Fekete Lajos építész – a szerk.] azzal az ötlettel állt elő, hogy ő eladja a részét, és újraálmodja a házát, belevág egy építkezésbe. Kérdezte, van-e kedvünk hozzá nekünk is. Komoly döntés előtt álltunk, hiszen nem tudtuk, ki lesz majd az új szomszédunk, és mint ahogy a közmondás is tartja, a rossz szomszédság török átok. Így hát lett kedvünk nekünk is az építkezéshez, de ezúttal már szeparált lakrészeket akartunk, arra az esetre, ha Lalinak néhány év múlva ismét újraálmodni lenne kedve...” A tervezésben az építész–sógornak szabad keze volt, annyit kértek, hogy a ház egyszintes legyen. Fényárra vágytak, és Orsi még arra is, hogy bizonyos időszakokban süssön be a nap, ezért az üvegfalak mellett felülvilágító ablakok is kerültek a nyugati részre, ahonnan napfényt kap nem csak a nappali, de a fürdőszobák is. A berendezés már főként az én feladatom volt – folytatja Orsi. A régi házból szinte semmit sem hoztunk magunkkal, és nagyon élveztem, hogy vadonatúj miliőt alakíthatok ki. Az új otthonunk uralkodó eleme a nappali és a hozzá kapcsolódó konyha–étkező, jelzés értékű csupán az elválasztás közöttük. Fontos volt az is, hogy a konyharészből is kiléphessünk a kertbe, így ezen a fronton is van egy üvegajtó. A nappali három fala eltolható üvegfal, a kert minden oldalára kinyitható. Ezzel nyaranta a nappali meghosszabbításaként élvezhetjük a teraszokat és a kertet.

A szülői háló, úgy tűnik, a leginkább „mostoha”. „Nem akartunk nagy hálószobát, viszont szerettük volna a lehető legjobban elkülöníteni a lakáson belül – mondja Orsi. Itt kapott helyet egy gardróbszekrény és a franciaágy. Sokkal több bútorra nem is volt szükség. Hiányzik viszont egy igazi gardróbszoba, ez nagy vágyam, bevallom. De majd egyszer! Amikor a gyerekeim kirepülnek, birtokba veszem egyikük szobáját!

 


 

Az ikertestvéremmel az ízlésünk is nagyon hasonló. Teljes volt a bizalom, amikor a házainkat terveztem. Ezúttal nem ikerházat álmodtam meg, hanem két különálló épületet, amelyek látványukban erősítik egymást, belső tereik azonban nagyon is különbözőek. Amiben tökéletes egyetértés volt köztünk, az a tiszta forma- és színvilág, és a minimál dizájn. Ezek adták a vezérfonalat a tervezéshez.

fekete lajos
Fekete Lajos
építész

 

 

így tervezzünk fehér, légiesen könnyed életteret

A nappali kelet-nyugati tájolású, az üvegfalakon keresztül a délelőtti fény árad be a nagy térbe, amelyet hagytak lélegezni. Nem zsúfolták tele. A fő attrakció a fehér Andante bőr ülőgarnitúra, amelyre a háziasszony véletlenül akadt rá, és azonnal bele is szeretett. Ezen kívül csak egy hosszú, alacsony komódot helyeztek el itt, amely a konyhai bútor kiegészítője, ugyanaz a stílus és anyag. A sötét padlóburkolat kiemeli a fehér enteriőrt, és mivel padlófűtést alkalmaztak, nem „csúfítják” a falakat radiátorok sem. Az étkezőasztal kissé belenyúlik a térbe, de az üveglap lebegő látványa és körülötte a fehér „szoknyás” székek jól harmonizálnak. A fehérhez fémszínt társítottak a bútorok lábai, fogantyúi, és néhány szép kiegészíto képében.

így válasszunk magasfényű konyhabútort

A konyha kialakításánál a háziasszony azt szerette volna, ha bútornak tűnő konyhabútorral rendezheti be, amely szervesen kapcsolódik a nappalihoz, látványában és funkciójában is. Megrajzolta a terveket, és avatott asztalossal készíttette el az akrylhatású, de fóliázott elemeket. A fő szempont az volt, hogy ezek a bútorok ne uralkodjanak el a térben. A munkapult felett visszafogott méretű tárolók kaptak helyet, hófehér csillogásuk kiemelkedik a fehér fal hátteréből. A világítás is rendkívül rafinált: a munkalapot erős fényű lámpák világítják meg, az üveglapos szekrényekben pedig rejtett világítás ad sejtelmes, romantikus fényt. A fóliázott, vagy az akryl bútor remek találmány, talán, ha egy hátránya van: minden ujjnyom meglátszik rajta, ha nem a fogantyúkat használjuk. Tisztítása viszont nagyon egyszerű: elegendő gyengéd mosószeres, puha ronggyal áttörölni, és máris teljes pompájában csillog.

 

  A tulajdonosok nem szerettek volna sok vakolt felületet. A homlokzat műkő lábazatát egy-egy részleten kiterjesztették, feljebb vitték, és szívesen alkalmazták az időjárást jól tűrő műgyanta alapú dekorlapokat is. A medence melletti teraszt fával burkolták le, nem csak a könnyebb tisztántartás kedvéért. A fű, legyen a legjobban is ápolva, nehezen tűri az igénybevételt, kiég, kiszárad, tönkremegy. A faburkolat pedig különösen praktikus olyankor, amikor a fürdőzés után vizes lábbal csattog át rajta az ember.  

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}