Tengerre fel!

Tengerre fel!

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Egy új kis jövevény érkezése mindig változást hoz egy család életébe, otthonának kialakításába, hiszen a kisbaba kuckójáról, saját szobájáról gondoskodni kell. Aladár második kishúga érkezésekor adta át addigi szobáját a csöppségnek, míg ő nagyfiúként a szülőktől kissé távolabb kerülve, új és nagyobb birodalomba költözött. A szoba a családfő és Ali érdeklődésének megfelelően vízparti hangulatot áraszt, vitorlással, világítótoronnyal...

 

01

 

Lotti, a harmadik gyerkőc érkezésekor kapott új szobát Ali, amelyet a szülők a garázs fölötti terület beépítésével oldottak meg. Ez ugyan kissé távolabb esik a szülőktől, és a másik két gyerekszobától, de a nagyfiúnak már éppen alkalmas arra, hogy elszeparáltabban tölthesse az időt saját szobájában.

Az édesapa nagy szenvedélye a vitorlázás, és Ali is egyre többször tart vele. A tenger, a vitorlások és a világítótornyok látványába pedig az egész család „szerelmes”, így szinte nem is volt kérdés, hogy az új szobát milyen hangulatúra alakítják. A falakat illetően a két oldalsóra kék-fehér csíkos tapéta, míg a legnagyobb, ablaktalan falfelületre egyedi falfestmény került, lágyan hullámzó tengerrel, vitorlásokkal, világítótoronnyal, épp olyan részletekkel, amelyet a család olyannyira kedvel. A padlóra melegbarna svédpadlót fektettek, míg a három színű bútorcsalád mindegyik felületre rímel. A kiegészítők, a vízparti stílusú vagy azt megjelenítő tárgyak nagy része már adott volt, hiszen ezeket tengerparti nyaralásaik alkalmával gyűjtötték, mindössze meg kellett találni a megfelelő helyüket a szobában.

A tengerparti nyaralások alatt gyűjtött tárgyak, kiegészítők megalapozzák a szoba hangulatát. A vízparti világ megteremtésének kellékei: kék-fehér színpár, csíkok, hullámok, hajómakettek, világítótorony, hajókötél, vasmacska, mentőöv, matrózsapka, ládikó, iránytű, sirály, kagylók, csigák. Utóbbiak motívumként akár a textileken is visszaköszönhetnek, mint itt az édesanya ötlete alapján készült ágytakaró szetten. A Faktum bútorai szépen belesimulnak a koncepcióba. A kék ajtó- és fiókelőlapok, a hajóablakra emlékeztető kerek üvegezés hozza a kívánt hangulatot, miközben a gyerekbarát kialakításról sem feledkezett meg a gyártó. A bútorok sarkait lekerekítették, és „védőpapucsokat” is kaptak.

 

   A víz és a vitorlázás iránti szeretetet férjemnek köszönhetjük, aki vitorlázik, és mára a tízéves fiam is gyakran vele tart. A szoba nem túl optimális adottságait igyekeztünk ellensúlyozni: a magas, ablaktalan, nagy felületű tűzfalat jól tompítja a falfestmény, és nagyon impozáns is. Erre a falra szinte semmit nem tudtunk volna tenni, mivel hideg, az ágy nem lehet itt, ráadásul a szinteltolás, a szobába bejutás helye, illetve magassága miatt az ide tolt bútor optikailag összenyomná, rendezetlenné tenné a teret.
A szoba teljes hosszában beépíttettünk egy másfél méteres, a tetősík és a födém találkozásából adódó, kihasználatlan területet. Ez egy jó kis zug, ahová el lehet bújni, és hasznos is, mivel minden játékot és kacatot elnyel, így rendezettebb a szoba, és a nyaralásaink alkalmával összegyűjtött dekorációk jobban érvényesülhetnek. A lépcsőfokok viszonylag magasak. Ezt a kompromisszumot azért kötöttük, hogy ne vegyünk el többet a szoba alapterületéből. A lépcsőbe LED-csíkot építtettünk, illetve a gerendába is apró pontvilágításokat helyeztünk.
08
Czili Katalin
lakberendező

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.