Álmodtam egy világot magamnak…

Álmodtam egy világot magamnak…

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A gyerekszoba-tervezés a legalaposabb döntéseket kívánja a lakberendezés során, hiszen a legfontosabb emberekről szól, a gyerekeinkről. A gyerekekkel és szobájukkal kapcsolatban a kulcsszó: a változás. Míg a felnőtt és közösségi terekkel kapcsolatban akár tíz-tizenöt évre is tervezhetünk, addig a gyerekszobák esetében csak a változásban lehetünk biztosak. A csapongó fantázia, a rajongásig szeretett figurák, később példaképek a testi-lelki fejlődés, az álmok és mindennapok része.

 

 almodtam

 

A különböző korszakokban különböző méretű és funkciójú bútorokra, berendezési tárgyakra van szükségük csemetéinknek. Az első pár évben a játék a lényeg, és a tárolásban is inkább erre kell koncentrálni. 6 éves kortól már számoljunk a tanulási funkcióval, a tárolási igények is változnak, más típusú játékok, könyvek veszik át a terepet. (Kis)kamasz kortól a játékok fokozatosan eltűnnek, és jön a számítógép, a videójáték, esetleg egy hangszer… és a haverok is: kell tehát a hely.

baba- és kisgyermekkor

Kiválóan megoldható egy sokfiókos/polcos, kevés akasztós szekrénnyel, (pelenkázó) komóddal, és sok-sok polccal, ahol dobozokban jól elkülönítve tárolhatók a játékok. Szükség van még egy kis asztalra székekkel, ahol lehet alkotni. Babakorban kötelező a rácsos ágy, majd kisgyerekkorban egy viszonylag alacsony, biztonságos kiságy. Praktikus a rácsosból gyerekággyá alakítható típus. Mivel ebben a korban nagyon sokat alakul a gerinc, a vázrendszer, olyan ágybetétet, matracot válasszunk, ami megfelelően megtámasztja a kisgyerek gerincét.

kisiskolás kor (6-10)

Célszerű nagyon odafigyelni, mert eljött az a döntési pont, ahol sok pénzt dobhatunk ki az ablakon. 5-6 éves korra a gyerekek általában kinövik a kisgyerekbútorokat, hacsak nem választottunk eleve olyan bútorcsaládot, ami nagyobb korban is használható, vagy kiegészíthető. Ez anyagi szempontból egyébként jó döntés lehet, de szakmai szemmel nézve azt kell mondanom, jobb különválasztani az első hat évet a későbbiektől. A baba- és kisgyerek kor ugyanis még kevesebb szekrényt, több polcot igényel a játékoknak, színes, vidám és persze gyerekálló. Kisiskolás kortól új jelenséggel ismerkedhetünk meg: a gyerek ízlésével, és gyakran a tematikus szoba igényével. Ebben a korban is fontos kérdés az ágy. Válasszunk teljes méretűt, mert lehet, hogy még elég a 160 centiméteres, de nagyon hamar kinövi a gyerek. Fontos az új matrac kiválasztása is, ebben a korban nem tudunk 8-10-12 évre matracot venni. A gyerek súlya 18 éves koráig minimum megduplázódik, de akár meg is háromszorozódhat. Az a matrac, ami most még épp jó, nagyobb súly alatt már egészségtelenül besüllyedhet. Maximum 10-12 éves korig kalkuláljunk.

kiskamasz kor (10-14)

Inkább csak a dekorációban érheto tetten változás. Valószínű, hogy már nem annyira a rajzfilmek, mint inkább a gyerekeknek szóló élőszereplős sorozatok a kedvencek, jönnek tehát a poszterek, feleslegessé, mellozötté válnak a plüssállatok és a játékok jelentos része. Szinte biztos, hogy felmerül a saját számítógép igénye, már csak az iskolai feladatok miatt is, és kön?- nyen lehet, hogy eljön az első matraccsere ideje. Ha az előző korszakváltáskor tematikus bútort választottunk a gyereknek, akkor nagy valószínűséggel a bútorcserére is megérett az ido.

kamaszkor (14-18)

Ez a felnőtté válás küszöbe, igyekezzünk ezt gyermekeinknek megkönnyíteni. Próbáljuk biztosítani az elvonulás lehetőségét, cseréljük le az ágyat legalább egy 140 centiméter szélesre, és több mobil ülőalkalmatossággal tegyük kényelmessé a vendégfogadáshoz a szobát. Elektronikai berendezések nélkül már-már elképzelhetetlen egy kamasz szobája.

Három út a tematikus gyerekszobához

» Kiegészíthetjük, továbbfejleszthetjük a kisgyerekszobát, és festéssel, padlóburkolat-cserével, falmatricákkal léphetünk át az új korszakba. A bútorcserét a kiskamasz korra halaszthatjuk.
» Kisiskolás korra kiválaszthatunk egy tematikus bútorcsaládot, amit (kis)kamasz korban szinte biztosan le kell cserélnünk.
» Választhatunk egy olyan moduláris bútorcsaládot, amely viszonylag semleges, akár kamaszkorban is megfelelő, és kiegészítőkkel, dekorációkkal alakíthatjuk ki a tematikus hangulatot.

Elvileg a második megoldás ideális lehetne, hiszen a gyermek mindig azt kapja, amire vágyik és szüksége van. Ezzel együtt jobban ki kell nyitni a pénztárcánkat, és nem is mindig a legcélravezetőbb a tematikus bútorzat, hiszen ebben a korban gyorsan változik a gyerekek ízlése. Elég, ha egy új rajzfilmsorozatot kezd el nézni, és a régi kedvencek már nem is érdekesek. Sokat segíthet, ha a téma ennél kissé stabilabb alapokon nyugszik. Ha egy gyerek érdeklődése valami általánosabb dolog, például tevékenység, foglalkozás, sport, állatok iránt erős, akkor nyugodtabban választhatjuk azt a tematikus szoba alapjául, hiszen ezek többnyire nem egy-két évre szólnak. A rajzfilmhősöket viszont az előbb leírtak miatt próbáljuk kerülni.

Világítás

A gyerekszoba a világítással válik teljessé. A gyerekszobai lámpa akkor megfelelő, ha biztonságos, strapabíró és ellenálló. Az igazi biztonságot azonban az jelentheti, ha a világítótesteket úgy helyezzük el, hogy a gyerek ne érhesse el, amíg kicsi.

A gyerekszoba is igényli az általános, a célzott és kiemelő világítás hármasát, így nincsenek sötét sarkok, zugok a szobában. Figyeljünk arra, hogy az általános fény (mennyezeti lámpa vagy csillár) megfelelő biztonságot és komfortérzetet adjon a gyereknek. Az aktivitás serkentéséhez a célzott vagy irányított világítást kell bevetni. A legkézenfekvőbb az asztali lámpa. Vásárlás előtt győződjünk meg arról, hogy nem billen meg könnyen, nem termel sok hőt az izzó, és nem is túl nehéz, arra az esetre, ha a gyerek lelökné, vagy lerántaná. Kiemelő világítás lehet egy képmegvilágító, falikar vagy konnektorba dugható éjjeli fény. Utóbbi a biztonságos közlekedést segíti, illetve azoknak a gyerekeknek jelent megnyugvást, akik félnek a sötétben. A lokális fényforrások barátságosabbá teszik a légkört, és még tagolhatjuk is vele a teret, kijelölve a különböző tevékenységek helyét.

 

Ne tedd

  Tedd

» Ne úgy tekintsünk a gyerekszobára, mint aminek mindenképpen illeszkedni kell a lakás stílusához. Persze jó, ha összhang van, de nem mindenáron. A gyerekszoba nem a felnőtteknek készül.
» Szivacs matracot ne tegyünk babaágyba, főként ne bútorlapra fektetve. A szivacs nem szellőzik, hamar elveszti a formáját, tartását, nem tartja a gerincet.
» Ne csak azt mérjük fel, hogy most mennyi ruhája és tárgya van a gyereknek, hanem azt is, hogy 4-6-8 év múlva mennyi lesz. Azért fontos ez, mert nem tudhatjuk, hogy pár év múlva gyártják-e még a bútorunkat, így ha később kiegészítenénk, gondban lehetünk.
» Ne tegyünk ágy és íróasztal fölé a falra függesztett polcokat, csak abban az esetben, ha a fal teherbírása megfelelő, és a felfüggesztés biztosan elbírja a sok esetben zsúfolásig telepakolt polcokat, szekrényeket.

  » A legegészségesebb a gyereksúlyhoz méretezett laprugós ágyrács és a kókuszmatrac kombinációja. Szellőzik, „baleset” esetén egy forró vizes zuhany és szárítás elegendő a tisztításhoz, és több év alatt sem veszíti el a tartását. A kisgyerekek súlya még olyan kicsi, hogy 4-5 éves korig a kókusz keménysége sem zavarja őket. Ha mégis, akkor 1-3 centiméter (nem több!) vastag latex réteggel segíthetünk ezen is.
» Matrac esetén gondolkodhatunk külön rétegekben is. Vegyünk egy jó minőségű két méteres kókuszmatracot, vágassuk kétfelé, és húzassuk be külön-külön. Már a kisgyermek ágyba használhatjuk a matrac nagyobbik felét, később pedig a felnőtt méretű ágyban ez kiegészül láb részen a másik darabbal, amire a gyermek életkorának és testsúlyának megfelelő vastagságú latex matrac helyezhető. Így megvan a kókuszmag, ami a tartásért felel, és a latex, ami kényelmessé teszi a fekvést. 

 

 

 

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.