A belsőépítészet és az egyediség

A belsőépítészet és az egyediség

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Néhány éve láttam egy filmet, amelyben a főszereplő házaspár jutalmul egy hibernált lakópark háztulajdonosa lett. A feleség sok, egymással ellentétes információt hallott új lakóhelyükről. Hiába volt tökéletes beosztású, komforttal, kerttel megáldott a családi fészek, rossz előérzete később beigazolódott. Egy kísérlet részeivé vátak. Kiderült, hogy a terület minden lakását kamerákkal figyelik, minden lakás, kert egyforma. A falak, ajtók, ablakok fehérek, ugyanolyanok a bútorok, a házirend a mindennapi élet apró részleteit is szabályozza. Semmilyen változtatás nem megengedett. A látszati, minőségi változás okozta kezdeti örömöt rövid időn belül depressziós és klausztrofobikus érzések váltották fel, melyek az őrületig fokozódtak. Az egyik lakó körülményesen beszerzett tiltott festékekkel különböző színűre mázolta a falakat, összetörte az egyforma bútorokat, ezzel nyitva utat belső énjének.

 

 

Az ÉN - azt hiszem - a világ egyik olyan csodája, ami megismételhetetlen. Ezt mindenki érzi.

 

Életmódunk jelentősen megváltozott, nagyobb a rálátásunk saját világunkra. Ma már mindenki számára természetes egy távoli vidékre utazás, amit megtehetünk autóval, vonattal, hajóval vagy repülővel, de ha időnk vagy pénzünk hiányában ez lehetetlen, akkor jön a varázsszőnyeg, a tömegkommunikáció (tévé, rádió, újság), így pillanatok alatt a Föld egy távoli zugában lehetünk.

 

E kitágult világ látszik közvetlen környezetünkön is. Ma már senki sem csodálkozik azon, ha egy tősgyökeres budapesti család lakása távolkeleti hangulatot idéz. Otthonaink képe megváltozott, színesebb lett, számos kultúra érződik az alkalmazott anyagokban, színekben és formákban. A nagy bútorgyártó cégek sem véletlenül bővítik választékukat, így, akinek kevesebb az ideje vagy fantáziája, a kereskedelemben kapható bútorok segítségével is berendezheti otthonát. Szerencsére azonban egyre többen szeretnék megvalósítani saját egyedi, megismételhetetlen énjükből adódó elképzeléseiket.

 

?Az én házam, az én váram - régi mondás is utal arra, milyen fontos az egyedre, kisebb közösségre szabott környezet, amely lehetővé teszi számukra a feltöltődést, s ami a munkában nyújtott teljesítményben tükröződve visszahat a társadalomra.

 

Nagyon fontos, hogy vállaljuk önmagunkat, persze nem öncélúan, hanem a közösség, azaz mindannyiunk jövője érdekében.
A bátortalanok vagy kevesebb idővel rendelkezők részére sok magyar kiváló belsőépítész adhat segítséget. A bátrabbak nyugodtan fordulhatnak közvetlenül az egyedi kivitelező cégekhez, akik ma már világszínvonalon képesek az egyedi elvárásokat kielégíteni.
Amikor ott állunk újonnan elkészült vagy vásárolt házunk, lakásunk közepén, fölmerül bennünk a kérdés: hogyan tegyük otthonossá és meghitté bútorok, szőnyegek, függönyök és apró tárgyak segítségével.
Feltételezve, hogy maradt még pénzünk - a következőket tanácsoljuk.
- Az első és legfontosabb: legyünk tisztában azzal, milyen funkciót is kell ellátnia, mert hiába a szépség, ha a mindennapi életünket nem szolgálja megfelelően.
- Válasszuk ki a hozzánk legközelebb álló stílust!
- Mindezek után jön az egyéniség. Bármelyik stílus mellett is döntünk, a stílusok - hasonlóan az élő nyelvekhez - , a fő vonal megtartása mellet mindig alkalmasak az új, frissítő megoldások befogadására, hiszen ettől élnek tovább.
Remélem, sok olvasónk áll ez előtt a mindannyiunk számára fontos és kedves, de mindenképpen sok gondot okozó feladat előtt.
Következő számunkban részletesebben foglalkozunk a - lakás és funkció - témakörrel. Addig is néhány képpel szeretném bemutatni, ugyanazon városon belül - elsőként Budapesten - hányféleképpen is rendezhetjük be otthonunkat, hogy az kényelmünket, biztonságunkat, szép iránti vágyunkat szolgálja.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.