A gardróbszoba - nem luxus

A gardróbszoba - nem luxus

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Sokáig azt gondoltuk, hogy luxus, pedig nem a mérete, hanem átgondoltsága teszi azzá, így akár egy panellakásban is kialakíthatjuk a gardróbot.

 

 

A gardrób kerülhet egy tusoló helyére, ha az mégsem olyan kihasználtságú, mint gondoltuk. Kialakíthatjuk egy ablaktalan kamrahelyiségben, de egy ventilátorral akkor is szellőztessük. Lehet a közlekedők oldalában, vagy a hálószobában faltól-falig szekrényekben, ilyenkor tolóajtót tegyünk rá, hogy helyet spóroljunk. Az álommegoldás persze az, ha külön gardróbszobát tudunk kialakítani, ekkor felesleges a szekrényekre ajtót szereltetni, így azonnal átlátható a komplett ruhatárunk, amint belépünk.

 


Csak polcok és oldalfal

Sokat spórolhatunk azzal, ha a „szekrényeknek“ csak polcai és oldalai vannak, az aljuk pedig a parketta, a tetejük a mennyezet, és a hátfaluk a fal, így tulajdonképpen csak a szereléshez minimálisan szükséges oldalakat, polcokat és akasztórudakat kell megvásárolnunk. Barkácsáruházakban kapunk készen élvédőzött polcokat különféle méretben és színben, de a legolcsóbb megoldás, ha egy lapszabászatban a magunk kívánta méretekre vágatjuk a nekünk tetsző színű és mintázatú bútorlapokat, asztalosipari vagy barkácsboltban megvesszük a polctartókat és az akasztórudakat, s ha igényünk van rá, a fiókvasalatokat. A fiókot amúgy könnyedén kiválthatjuk különböző dobozokkal, vagy rattankosarakkal is. Ezeket egyszerűen cserélhetjük vagy átrendezhetjük ha úgy tetszik, a fehérneműknek, zokniknak, sapkáknak, sálaknak, öveknek és pl. cipőtisztító kellékeknek kiváló tárhelyet adnak. Okos dolog, ha ezeket előbb szerezzük be - mint készre tervezzük a rendszert -, és akkor pontosan akkora polcokat szabathatunk, amiben elférnek, hogy szebb legyen az összhatás.

Mélység, magasság

Célszerű a férfi és női, valamint a gyerekholmikat elkülönítve tárolni, és a magunk ruháin belül is katalogizálva elhelyezni a dolgokat. A gardróbok átlagmélysége 60 cm, hiszen egy vállfán lógó ruha ennyi helyet igényel, hogy gyűrődésmentesen lóghasson. A padlótól kb. 180 cm magasan helyezzünk el akasztórudat a télikabátoknak, ill. a hosszú, alkalmi ruháknak. Ezeket az ünnepi és téli holmikat használaton kívül belehúzhatjuk ruhazsákba, hogy ne koszolódjanak. Az akasztórúd fölött maradó helyet még bepolcozhatjuk, ha mennyezetig ér a szekrény.
Az ingek, blúzok és nadrágok magassági helyigénye kb.100 cm, így a teljes belmagasságnál 100 és 205 cm-re elhelyezhetünk 1-1 akasztórudat, amin kényelmesen és átláthatóan lógnak a vasalt felsőneműk egymás fölött, s itt szintén marad még tér, hogy a fölül maradó helyre bekerüljön egy polc. Az ingsor szélére tehetünk kihajtható nyakkendőtartó rudat. A fölső akasztón tárolt holmik eléréséhez szereltethetünk ruhaliftet, ami egy oldalsó kar segítségével lejjebb hozza nekünk a ruhákat, de ennek olyan ára van, amit nem feltétlen szolgál meg, hiszen elég egy évben egyszer kicserélni a téli-nyári ruhákat, és máris nem kell felmásznunk egyes holmikért.
A pulóverek és hajtogatva tárolt pólók, trikók is 60 cm mély helyet kapnak, de a polcok szélessége - 2 oszlopnyi öszszehajtott ruha szélessége - kb. 80 cm legyen, magassága azonban ne haladja meg a 60 cm-t, mert leborul a ruhakupacunk. Itt a legegyszerűbb színek szerint rendezni a dolgokat, persze külön a nyáriakat és télieket, az épp használtakat középen és alul, a másik szezonbelieket fölül.

Cipők, kiegészítők

A kiegészítőknek és fehérneműknek szánjunk egy függőleges oszlopot. A fölösleges hajlongást elkerülendő, derékmagasságba kerüljenek a mindennap használt dolgok.
A cipőket elhelyezhetjük a szekrény alsó részében, ha oda tervezünk egy kb. 20 cm magas polcot a szandáloknak, lapos sarkú és félcipőknek, de akkor is kell egy magasabb oszlop a csizmáknak és bakancsoknak, így ideálisabb, ha a cipőink halmaza is függőlegesen helyezkedik el, úgy berendezve, hogy középen és alul legyenek a szezonális lábbelik, s felülre, akár dobozolva kerüljenek az épp nem használt darabok. Ehhez ismernünk kell cipőkészletünket, azaz, hogy mennyi magas és mennyi alacsony polcközt kell hagynunk, hogy mindegyik elférjen anélkül, hogy tönkremenne, megtörne, elhajlana.
A gadrób felső polcain sorakozhatnak a tartalék ágyneműk és huzataik, a vasalni- vagy varrnivalók, célszerűen átlátszó dobozokban, hogy ne kelljen mindet levenni ahhoz, hogy megtaláljuk, amit keresünk.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}