A konyha

A konyha

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Lakásvásárláskor általában örököljük a konyhát is, amelyet legfeljebb némi átépítéssel vagy dekorálással frissíthetünk fel. Ám azon szerencsések, akik új házat építenek, megtehetik, hogy maguk alakítják ki a kezdetektől, megtervez(tet)hetik a méretét, alakját, és berendezhetik kedvük szerint.

 

 

Egy konyha a klasszikus szabályok szerint lehet egysoros egyoldalas (I alakú), vagy kétsoros kétoldalas (I alakú). Nagyobb térben kialakítandó konyha lehet még G alakú, illetve L avagy U alakú is. Ezen utóbbiaknál - a konyha méretétől függően - lehetőség nyílhat konyhasziget elhelyezésére, ami a „munkaháromszöget”, azaz a hűtő-mosogató-tűzhely alkotta háromszöget egyszerűsíti.

 

 

Lehetne néhány lépéssel kevesebb?

 

 

A konyhaszigetes és kétsoros konyhákban az a legjobb, hogy szinte minden kézre esik, hiszen minimális lépésszámot kell csak megtennie a szakácsnak. Ez első ránézésre nem tűnik nagy jelentőségű előnynek, ám gondoljunk csak bele, hány kilométert tesz meg egy háziasszony, mire elkészül egy többfogásos ünnepi vacsorával… Számoljuk le munkaháromszögünk lépésszámát saját konyhánkban, és gondoljuk át, nem lehetne-e ezt lerövidíteni, azaz néhány felesleges lépést megspórolni némi racionalizálással.
A sziget nemcsak plusz munkafelületet ad, de egyik oldala gyakran bárpultként, vagy a gyors - nagy terítést nem igénylő - étkezésekhez biztosíthat kiváló lehetőséget. A nagy konyhákban egyre gyakoribb a sziget, aminek a konyha felé eső része a főzést szolgálja, és erősen funkcionális kialakítású (pl. mosogatógép, borhűtő vagy edénytároló szekrény található itt), míg a lakás nappali szoba felé eső oldala inkább csak dekoratív, és polcain a tálaláshoz szükséges dolgok (pl. díszesebb ünnepi edények, tálak, kristálypoharak stb.), illetve dísztárgyak, vagy szakácskönyvek kapnak helyet.

A felkelő nappal...

A konyha elhelyezésének megvannak a szabályai. Tájolása legcélszerűbben délkeleti-keleti, hogy délelőtti benapozást kapjon, így a felkelő nappal jól induljon a reggelünk. A délelőtti (még nem túl erős) napfény segíti a reggeli és ebéd elkészítését, és nem melegíti túl a sütés-főzés hőjétől egyébként is áthevülő konyhát.
Elhelyezését tekintve az az ideális, ha a konyha a hálószobáktól távol, ámde az étkezőhöz közel (akár azzal egyben is) van. A legújabb trend szerint kezdünk visszatérni nagyanyáink egyterű konyháihoz, amikor is a családtagok, illetve vendégek és a főzést végző személy(ek) nincsenek elszeparálva egymástól, és folytatódhat a beszélgetés, tere-fere a főzőcskézés közben is.
A nálunk „amerikaikonyha” néven ismert egyterű elrendezés egyre népszerűbb, így az új építésű ingatlanokban a nappali-étkező-konyha triumvirátusa már gyakran egybecsúszik, egy nagy közös teret alkotva. Ez persze azt is jelenti, hogy egy ilyen konyhában állandóan rendnek kell lennie, amit a manapság oly divatos minimál dizájn trendje, a robotizált konyhagépek, illetve az egyre jobb teljesítményű elszívók beépítése lehetővé is tesz.
A modern lakások és a minimál dizájn híveinek konyhája gyakran bezárható egyetlen mozdulattal, miként a fiatalok kisméretű „teakonyháinak” konyhaszekrénye is - amely egy teljes értékű konyhát rejt, ám egyetlen mozdulattal becsukható, akár a gardóbszekrény. Ez sajnos csak apró, de annál jobban szervezett és maximálisan funkcionális konyhák létrehozását jelenti, ám egy kis lakás vagy garzon esetében jelentős helymegtakarítással jár.

A padlót is vegyük számításba!

A konyha burkolata legyen strapabíró és kopásálló, hisz nagy igénybevételnek van kitéve. Igen gyakori ezért a keményburkolat (a kő, padlócsempe), de ennek jelentős hátránya, hogy a hosszas főzőcskézés komoly terhet ró a lábra, azaz nem túl ergonomikus. Klasszikus keményburkolatok a padlólapok, kő vagy greslapok. Ezek használatakor kissé érdesített, de semmiképp nem csúszós felszínűt (azaz lehetőleg ne magas fényűre polírozott márványlapot) válasszunk! A padlólapokat csak a szükséges minimális fugaréssel rakassuk le (maximum 2-3 milliméter), de a legjobb, ha fugamentes.
A keményburkolat alternatívája a strapabíró, ám járásra mégis puhább padlóburkolat (pl. parketta, hajópadló, laminált padló). Ez utóbbiak használatától nem kell félni egy átlagos igénybevételű konyhában, hisz a kiömlött folyadékokat azonnal feltakarítjuk, így nem várható felpúposodás vagy más sérülés, sőt, egyes esetekben minél kopottabb és antik/rusztikus hatású a burkolat, annál szebb a padlónk, hangulatosabb a konyhánk (pl. country vagy provence-i stílusú konyháknál).

Tárolni muszáj...

Akár újonnan épített, akár örökölt a konyhánk, alaposan gondoljuk át és tervezzük meg a tárolást. A legjobb, ha van kamránk, ami ideálisan egy, a konyhából nyíló külön helyiség - jó szellőzéssel. Ennek hiányában kamraszekrényt kell hadrendbe állítanunk. A modern trendek szerint ez már nem egy kétajtós ruhásszekrény konyhai változata, hanem kihúzható polcos vagy forgópolcos rendszerű tárolóhely. Leggyakrabban 60 centiméter mélységű tároló, magassága és szélessége a konyhabútor méretéhez igazodva.
További jó tanács, hogy alulra - a pult magassága alatti részbe - kihúzható fiókok kerüljenek, míg a pult feletti részbe inkább a kinyitható ajtós szekrények, ez ugyanis kényelmesebb használatot tesz lehetővé.
A sarkokat kifordítható rendszerű tárolókkal tehetjük jól kihasználhatóvá.

A munkafelület

A konyhapult az egyik legjobban igénybevett felület. Válaszszunk masszív és strapabíró felszínt, ami nem zavarja a szemet. (Ha gyakran főzünk, és konyhánk nem csak díszes dizájnkonyha, kerüljük a nagyon mintás vagy élénk színeket a pulton.) A márvány és a mészkő könnyen sérül, ha savas anyag csöppen rá (pl. citromlé), sőt, az olaj is nyomot hagy rajtuk. A legjobb választás a gránit, a lecsempézett felület, vagy az öntött beton, illetve az inox (rozsdamentes acél) - ám ez utóbbin minden ujjlenyomat meglátszik… Mindent az elérni kívánt stílus és az igénybevétel határoz meg - na meg a pénztárcánk…

Fény: természetes és mesterséges

Fontos a jó megvilágítás is. Ablak nélkül nincs jó konyha - tartja a mondás. És ez akkor is igaz, ha többszáz wattnyi fényárban úszik a helyiség. Nemcsak a természetes fény, de a kiszellőztethetőség szempontjából is alapvető fontosságú az ablak. A mesterséges fényforrások lehetőleg célfények legyenek, azaz ott és oda világítsanak, amit és ahol használni (dolgozni) akarunk. Tegyünk a felső szekrények alá fénycsöveket vagy szpotlámpákat, és gondoskodjunk kellő számú konnektorról is (ne feledjük, minden árammal működik, vagy ha hordozható, akkor is fel kell töltenünk valahol az akkumulátorát).
Ha lehet, a mennyezeten is kerüljük az „ufó-lámpákat”, nemcsak azért, mert nem szépek és divatjamúltak, de nem is nyújtanak kellő fényt. A legjobb megoldás az álmennyezetbe rejtett, változtatható fényirányú szpotlámpák sora.

Hasznos, ha újrafesthető

A falfelület is legyen strapabíró, hiszen a főzéssel járó gőznek, párának és az esetleg ráfröccsenő ételnek is ellent kell állnia.
Bár nagyon hangulatos lehet, még a lemosható tapétát sem javasoljuk a konyha falára. Legjobb a festett fal, ami galiba esetén újrafesthető. Színét a tulajdonos ízlésvilágához, és az elérni kívánt stílushoz igazítsuk. Nem kell félni az erősebb színektől sem - ám arra ügyeljünk, hogy konyhánk ne legyen túl sötét. A kis konyhák egységességét segíti, ha nem alkalmazunk sokféle színt, csak egy-kettőt, és azt is konzekvensen, újra és újra visszaköszönve. A megszokott csempe helyére kerülhet üveglap vagy inox burkolat is a falra - a lényeg, hogy könnyen tisztán tartható legyen.
A jól tájolt és tulajdonosa igényét szem előtt tartva kialakított konyhában élvezet a főzés. Pénztárcánk függvényében ebbe minden modern gépezet bekerülhet, beleértve az LCD-képernyős hűtőszekrényt, öntisztító sütőt és más luxusdarabokat is.

A konyhatervezők jól tudják, mit jelent a „technológiai sorrend”. E szerint a konyhai folyamatok három fő részre oszthatók:
1. - előkészítés,
2. - főzés,
3. - tálalás.
Az előkészítés során a kamrából és hűtőszekrényből előkerülő alapanyagokat megtisztítjuk, mossuk, megpucoljuk, hámozzuk stb. - azaz jól sejthető, hogy mind a hűtőnek, mind a mosogatónak, sőt a szemetesnek is könnyen elérhető (azaz karnyújtásnyi) távolságban kell lennie. Ebbe a részbe kerülhetnek a robotgépek is (darálók, szeletelők, turmixgépek stb.).
A második lépés az előkészített anyagokból a sütés-főzés folyamata. Ehhez az étolajnak, edényeknek (lábos, fazék, jénai tálak) kell kézközelben lenniük. Logikusan ebbe a zónába kell kerülnie a főzőlapnak, sütőnek, grillezőnek, mikrohullámúnak, kenyérpirítónak, fritőznek és minden egyéb, a sütés-főzéshez elengedhetetlen készüléknek. A főzőlap mellett azonban mindig hagyjunk helyet jobbról és balról is, hogy a forró edények gyorsan „lekaphatók” legyenek, ha túlhevülnek, vagy kifutna az étel. A sütőt nem kell feltétlenül a főzőlap alá rakni. A „toronyba” rakott sütő, mikró, illetve az egyre divatosabb beépített kávéfőző nemcsak szép, de használata kényelmesebb is, mintha le kell hajolni a tál vagy tepsi betételekor.
A harmadik funkcióra, a tálalásra akkor is hagyjunk helyet a konyhaasztalon, ha az étkezőben fogyasztjuk el az ebédet, vacsorát. Hiszen mennyivel elegánsabb egy már kész (és feldíszített) tállal megjelenni az ebédlőben, mint egy - esetleg kissé ütött-kopott - fazékkal, vagy lábossal…


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}