Az üveghegyen innen - Mi minden készül üvegből?

Az üveghegyen innen - Mi minden készül üvegből?

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Az ezredforduló éveire az épületek üvegezett felülete óriási mértékben megnövekedett. Az európai polgári lakosság életének nagyobbik felét zárt térben tölti. Nem meglepő, hogy a természetes fény beengedése hangsúlyossá vált napjaink építészetében.

 

02

 

Az üveg lenyűgöző anyag. Strukturálja a homlokzatokat, az épülettömeget optikailag könnyíti. Fényt és átláthatóságot biztosít. A külső és belső terek egymásba olvadnak, a természet és az épület közötti határok eltűnnek. Az üveg mögött mégis védve érezhetjük magunkat, hiszen a biztonsági üvegek az időjárásnak és a hívatlan vendégeknek egyaránt ellenállnak. Az üveg olyan fényes és pompás megoldásokat kínál, amelyekkel minden más anyagon túltesz. Az átlátszó felületekkel nemcsak a homlokzat, hanem a belső zárt terek is jól tagolhatók.

A ház szeme

A házon megjelenő ajtó, ablak mérete, aránya, formája, anyaga, színe, osztása jelentősen befolyásolja az épület megjelenését. A tervezés során figyelembe kell venni az esztétikai jegyeken kívül a hideg és meleg elleni védekezést, a zajterhelés elleni védelmet, a megfelelően szabályozott légcserét, a biztonságot és betörésvédelmet. Az sem elhanyagolható szempont, hogy egy ablak az élettartama alatt és majdani kibontása után a környezetet mennyire terheli. A mai és a 20-25 évvel korábban épült házakat vizsgálva azt látjuk, hogy megháromszorozódott az üvegfelületük. Az építtetőben felmerülhet a gondolat: ez a növekedés vajon kifizetődő-e, a nagyobb üvegfelület nem energiapazarló-e. A válasz egyszerű: nem. A mai ablakok hőtechnikai minősége háromszor-négyszer jobb a 25 évvel korábbi rendszereknél.

A ház szeme

A házon megjelenő ajtó, ablak mérete, aránya, formája, anyaga, színe, osztása jelentősen befolyásolja az épület megjelenését. A tervezés során figyelembe kell venni az esztétikai jegyeken kívül a hideg és meleg elleni védekezést, a zajterhelés elleni védelmet, a megfelelően szabályozott légcserét, a biztonságot és betörésvédelmet. Az sem elhanyagolható szempont, hogy egy ablak az élettartama alatt és majdani kibontása után a környezetet mennyire terheli. A mai és a 20-25 évvel korábban épült házakat vizsgálva azt látjuk, hogy megháromszorozódott az üvegfelületük. Az építtetőben felmerülhet a gondolat: ez a növekedés vajon kifizetődő-e, a nagyobb üvegfelület nem energiapazarló-e. A válasz egyszerű: nem. A mai ablakok hőtechnikai minősége háromszor-négyszer jobb a 25 évvel korábbi rendszereknél.

Télikert

A télikert nemcsak a házban eltöltött időt teszi változatosabbá, hanem a ház építészeti megoldásai is érdekesebbé válnak. Fontos azonban, hogy az üvegtáblák nagyságát és méretét, valamint a tartószerkezet tagolását összhangba hozzuk a ház homlokzati képével. A házzal szerves egységet kell alkotnia. A télikert stabilitását kizárólag megbízható statikai konstrukció garantálja. A legnagyobb szilárdságot az alumínium profilokból, illetve a fából készült szerkezeti kialakítás biztosítja. Télikertbe a többrétegű hőszigetelt üveg a legmegfelelőbb. Minél melegebb a belső üvegtábla, annál jobb a komfortérzetünk, és annál inkább élvezhetjük a télikert előnyeit. A többrétegű, hőszigetelt üvegek megakadályozzák a helyiség túlzott lehűlését, és bizonyos fokig védenek a túlzott felmelegedés ellen is, ha fényvédő üvegről van szó.

Árnyékolók

Az árnyékolók nagy jelentőségűek a külső és belső tér energiamérlege szempontjából, téli és nyári működtetés esetén egyaránt. Nyáron az árnyékolás csökkenti a belső tér melegét, télen viszont csökkenti az épület, a fűtött tér hőveszteségét. Az árnyékolás megoldható építészeti eszközökkel is, gondoljunk az épület tájolásától függő párkányokra, a túlnyújtott ereszekre, vagy egy lodzsa mélységéből adódó árnyékoló hatásra. Az árnyékolás másik módja a speciális szerkezetek, kül- és beltéri árnyékolók használata. A kültéri árnyékoló szerkezetek az épület egészére hatással vannak, így esztétikai szempontokat is vegyünk figyelembe a választáskor. A lényegük mégis csak az, hogy még a legnagyobb forróságban is kellemes hőmérsékleten tartják az árnyékolt helyiséget.

A télikert lényege...

...az üveg. Ahhoz azonban, hogy télen-nyáron azt a páratlan élményt és komfortot nyújtsa, amit elvárunk tőle, válasszuk a legjobb hőmegtartó, többrétegű, biztonsági fóliával ellátott üveget.
A háztól leválasztott, önálló helyiséget képező télikertet legalább 15 négyzetméteres alapterületűre tervezzük. Arra is ügyeljünk, hogy a télikert ne legyen túl keskeny, szélessége legalább 2,5 méter legyen a térérzet miatt.
Az üvegajtó dekoratív, ellenálló és hosszú élettartamú. A vizes helységekben is célszerű választás, hiszen nem vetemedik, nem korhad, nem deformálódik a gőz hatására, és nem szükséges felületkezelni sem.

Üvegbútorok, szaniterek

Asztallapnak, polcnak, bútornak, zuhanykabinnak, mosdókagylónak az edzett biztonsági üveg a legmegfelelőbb. Így súlyos balesetek kerülhetők el, hiszen üvegtörés esetén az üveg éle nem tud komoly sérülést okozni, hisz apró darabokra esik szét (mint a gépkocsi oldalüvege). Az edzett üveg sokkal nehezebben sérül, mint az edzetlen, nyugodtan választhatjuk kisgyermekek közvetlen közelében is.

Üvegmozaik

Üvegmozaik remekművekkel ma már nemcsak középületekben találkozhatunk, hanem otthonainkban is megteremthetjük azt a mesebeli világot, amit ez az anyag képvisel. Színvilága rendkívül széles, formavilága számtalan lehetőséget rejt, értő kezek által akár művészi alkotások is ékesíthetik lakótereinket. A fényhatás mellett a négyzethálós rendszer előnye, hogy sokféleképpen variálható, lehetőséget ad kreatív megoldásokra, formai játékra is. Nemcsak a vizes enteriőrökben alkalmazhatjuk, hanem akár a nappalink, étkezőnk ékeként is.

Üvegtégla

Az üvegtéglát ma már nem csak ablakok helyettesítésére használjuk bevilágítóként, hanem belső térformálóként, díszítésként is egyre népszerűbb. Alkalmas egyenes vagy íves falak, ablakok kialakítására, képes a teret nyitottabbá, tágasabbá tenni. Az üvegfalon átszűrődő fény úgy törik meg, hogy a belső tér varázslatos hangulatot, fényjátékot kap. Különleges problémákra is megoldást adhat: oldalhatáron álló épületek szomszéd felé eső falába is beépíthető, nagyobb bevilágító felületet biztosítva, mint az engedélyezhető hagyományos ablak.
Az üvegfal fényáteresztő képessége a téglafal stabilitásával párosul. A színtelen tégla a fény 80 százalékát átengedni, de a színezetteken is átjut a fény 50-60 százaléka. A standard üvegtégla 30 percig tűzálló, de vannak speciális típusok, amelyeknél ez az érték eléri a 120 percet. Nagyon jó hangszigetelő: 40-50 dB léghanggátlással rendelkezik. Az üvegtégla C1 biztonsági besorolású, ami betörésbiztonság szempontjából nagyon jónak értékelhető. A stabilan felrakott üvegtégla gyakorlatilag törhetetlen, így akár előszobába bejárati ajtó mellett is alkalmazhatjuk a természetes fény becsalogatásához. Az üvegtégla hőátbocsátási értéke (k-érték) 2,9, ami a közepesen hőszigetelő ablakok hőátbocsátási követelményének felel meg. Különleges használatra, járófelületek építésére is készül üvegtégla. Az ilyen elemekből épített szerkezet 400 kg/négyzetméter  megosztó terhelést bír el.

Üvegfal

Gyakran használjuk az üvegfalat beltéri válaszfal kialakítására, mert úgy osztja ketté el a helyiségeket, hogy nem töri meg a teret, és átengedi a fényt. Az üvegfal lehet víztiszta átlátszó, amely elegáns és modern, de ha csak a fényt szeretnénk átengedni, választhatunk a savmart, azaz matt, opálüvegek közül, de készíthetünk egyedi mintázatú, homokfúvott vagy tifanny üvegfalat is.

Üvegtárgyak

Szeretjük az üvegtárgyakat, mert a törékenységet ötvözik az erővel, mert praktikusak és dekoratívak. Érdemes egyedi, míves üvegtárgyat is hazavinnünk, hogy egyedi karaktert kölcsönözzünk az enteriőrnek.

 

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.