A villamos háztartási készülékek jó karácsonyi ajándéknak tűnnek, hiszen a hajszárítótól a kapunyitóig, az olajsütőtől a lábmelegítőig számos fajtájuk közül választhatunk, és az áruk is széles skálán mozog.
Idén február-márciusban a háztartási hőtechnikai készülékek közül a kenyérpirítókat, kontaktgrilleket, szendvics-, goffri- és ostyasütőket, hordozható főzőlapokat, száraz és gőzölős vasalókat, merülőforralókat, vízforralókat, villamos kávéfőzőket, hajsütővasakat, hajkreppelőket és kézi hajszárítókat ellenőriztük, és ekkor 40 terméktípusból 22 nem elégítette ki az alapvető biztonsági követelményeket. A „nagy sikerre való tekintettel“ szeptember-október hónapban a fél országban ismét vizsgáltuk ezeket a termékfajtákat. Ezúttal 20 termék közül 17-ről bizonyította be a laboratóriumban elvégzett tüzetes vizsgálat, hogy veszélyesek.
A szakértő felügyelők a később górcső alá vett mintákat szemrevételezéssel, néhány egyszerű szempont figyelembevételével választották ki. E szempontok közül szeretnénk néhányat az olvasókkal megosztani. Nem állítjuk, hogy az itt leírtak alapján egyértelműen eldönthető a termék biztonságossága, ellenben ha egy készüléknél több, különböző jellegű hiányosságot is felfedezünk, a saját nyugalmunk, illetve a megajándékozott családtag biztonsága érdekében inkább válasszunk másikat.
A csomagolás is jellemző
A kiszemelt készüléknek már a doboza is sokat elárul, hiszen rajta magyar nyelven fel kell tüntetni a gyártó vagy felelős forgalmazó nevét és pontos címét, a származási országot (ha nem az Európai Gazdasági Térségből származik). Annak érdekében, hogy a nekünk megfelelő terméket választhassuk ki, a címkén, vagy a csomagoláson legyenek rajta a főbb műszaki adatok, az idegen nyelvű feliratok magyar fordítása. A motort tartalmazó készülékek zajkibocsátási értékének is szerepelnie kell a dobozra ragasztott címkén, vagy a használati-kezelési útmutatóban.
A magyar nyelvű használati-kezelési útmutatót, ha nem is pontról-pontra, de legalább terjedelemre hasonlítsuk össze a dobozban talált idegen nyelvűvel. Ha a magyar változat szemmel láthatóan rövidebb, vagy hiányzik, akkor nem juthatunk fontos, a biztonságos és megfelelő használathoz szükséges információkhoz. Amennyiben a terméken, a csomagolásán, esetleg a használati útmutatóban található műszaki adatok eltérnek, a terméket inkább ne vegyük meg.
Feliratok, jelölések
Fontos, hogy a háztartási hőtechnikai készülékek azonosíthatóak legyenek, tehát a típus- vagy modellszámuk, esetleg a cikkszámuk közül legalább az egyik legyen rajta feltüntetve. A gyártó vagy a felelős forgalmazó védjegyének vagy azonosító jelének, vagy nevének is szerepelnie kell a készüléken.
A főbb műszaki adatokat a terméken is kötelező feltüntetni. Ezek közül a névleges feszültségre hívjuk fel a figyelmet: hazánkban több mint tíz éve a hálózati feszültség névleges értéke az európai előírásoknak megfelelően 230 V. Ezt az értéket, vagy olyan feszültségtartományt kell a műszaki adatok között találnunk, amely a 230 V-ot tartalmazza (például: 220 V-240 V). Ha 220 V-ot tüntettek fel, az arra utal, hogy a gyártó nem vette figyelembe a szabványok előírásait (vagy az árut nagyon régen gyártották).
A cikkben említett, kedvelt karácsonyi ajándék kategóriába tartozó termékeken kötelező feltüntetni a megfelelőségi jelölést, ami azt igazolja, hogy a készülék a biztonsági követelményeknek, vagy más jogszabályok előírásainak megfelel. Sajnos többször bebizonyosodott, hogy a gyártók alaptalanul alkalmazták ezt a jelet, ezért a megléte nem minden esetben jelent biztosítékot, ellenben a hiánya óvatosságra int.
A hordozható hajszárítókon, hajsütővasakon és hasonló készülékeken – attól függően, hogy vizet tartalmazó kád, mosdó stb. közelében használhatók-e vagy nem – a szabvány szerint a fenti jelek valamelyikét kötelező feltüntetni, vagy a terméken szöveges formában megadni.
Érintésvédelem
Az általunk vizsgált termékek közül a kenyérpirítók, kontaktgrillek, szendvics-, goffri- és ostyasütők, hordozható főzőlapok, száraz és gőzölős vasalók, merülőforralók, vízforralók, villamos kávéfőzők érintésvédelmi osztályát a vonatkozó szabványok nem adják meg. Ezek a készülékek többnyire I. érintésvédelmi osztályúak, mert a funkciójuk, jellegük miatt esetükben bonyolult és költséges lenne az áramütés ellen más módon védekezni. Jellemző, hogy egy filteres kávéfőző és egy kenyérpirító, amelyeket látszólag a II. érintésvédelmi osztálynak megfelelően alakítottak ki, többek között a II. érintésvédelmi osztálynál előírt 3000 V-os vizsgáló feszültségnél kisebb feszültségnél „átütöttek”. Az I. érintésvédelmi osztálynak nincs jelölése, az ennek megfelelő készülékek hálózati csatlakozódugójának két oldalán egy-egy úgynevezett védőérintkező található, és a hálózati vezetékükben három ér van.
A háztartási használatra szánt hajsütővasak, hajkreppelők és egyéb hajformázók, valamint a kézi hajszárítók kizárólag II. érintésvédelmi osztályúak lehetnek. Ezért a hálózati csatlakozó dugójuknak nem lehet védőérintkezője, és az erre vonatkozó jel a készüléken megtalálható. A vezeték is csak két eret tartalmazhat.
A védőérintkező nélküli csatlakozó dugók közül a „lapos” kivitel legfeljebb 2,5 A áramfelvételű (maximum 550 W-os) készülékekhez, például hajsütővasakhoz használható, és az érintkező csapok egy részén szigetelésnek kell lennie. Nagyobb teljesítménynél az érintkező csapok „vastagabbak”, nincs szigetelt szakaszuk, ezért a csatlakoztatás közbeni véletlen megérintésüket egy, a csatlakozó aljzatot lefedő hengeres rész akadályozza meg.
Az általunk vizsgált készülékek közül a merülőforralókat és a tartós hullám készítésére használt elektromos hajcsavarókat úgy kell kialakítani, hogy a víz behatolása ellen különösen védettek legyenek, és rajtuk az erre jellemző jelölést is kötelező megadni. Ennek utolsó számjegye merülőforralók esetében nem lehet 7-nél, a tartós hullám készítésére használt elektromos hajcsavarók esetében 4-nél kisebb (például IPX7, illetve IPX4, ahol az X bármilyen szám lehet).
Ellenőrizzük a vezetéket is!
A hálózati vezeték is árulkodik a termékről, ezért érdemes a termék érintésvédelmi osztályát, az áramfelvételét, és a vezetéken található feliratokat (például: „3G 0.75 mm2” , vagy „2X0.5”) összevetni. Ha a vezeték rövidebb két méternél, és a termék felvett árama kevesebb, mint 0,2 A (45 W-nál kisebb a teljesítménye), akkor megengedett a lapos kéteres vezeték, a „borotvazsinór” használata (természetesen csak a II. érintésvédelmi osztályú készülékeknél). Ha 0,2 A-3 A közötti az áramfelvétel (45 W-690 W) és a hossz két méternél rövidebb, akkor a vezeték keresztmetszete 0,5 mm2 legyen, ha hosszabb két méternél, akkor ennél az áramfelvételnél is csak 0,75 mm2 fogadható el. 3 A-6 A (690 W -1380 W) esetén a legalább 0,75 mm2-es vezeték az elfogadható. 6 A-10 A (1380 W-2300 W) között a vezeték legalább 1 mm2 keresztmetszetű legyen (a hordozható folyadékmelegítő készülékek esetében a 0,75 mm2 keresztmetszet megengedhető, ha a vezeték 2 méternél rövidebb). Nagy (1000 W feletti) teljesítményű, és forró, hozzáférhető felületű készülékek, például vasalók, hordozható főzőlapok hálózati csatlakozóvezetékének gumiszigetelésűnek kell lennie.
Nézzük meg és ellenőrizzük, hogy a hálózati vezetéket megfelelően rögzítették-e. Ha könnyen kihúzható, akkor kiszakadhat a csatlakozás a helyéről, amennyiben például kávéfőzőbe vagy kenyérpirítóba kézzel könnyen betolható, akkor a belső forró alkatrészek megolvaszthatják a szigetelését.
Vegyük szemügyre a kiszemelt árut: ha a hajszárítók kifúvónyílását lezáró lapot nem rögzítették megfelelően, és az könnyen elfordítható, vagy a helyéről kipattintható, akkor a fűtőspirál megérinthetővé válik.
Az alapos ellenőrzés hozzájárul ahhoz, hogy örömteli, és egyúttal hasznos és biztonságos ajándékkal lepjük meg szeretteinket.
Hozzászólások