Még ha nem is hiszünk a most oly divatos horoszkópokban, be kell látnunk, hogy a víz közelségének békés, nyugtató hatása van ránk. A víz a négy természeti elem (víz, tűz, föld, levegő) egyike, és mivel szeretünk tavak, folyók, patakok mellett kirándulni, ezt a jó érzést hazalophatjuk, ha tavat telepítünk kertünkbe. Vagy eleve tavas telket választunk… Hogy hogyan fogjunk hozzá, ehhez nyújt segítséget Horváth Márta kertészmérnök.
Az elhatározás
Sok függ attól, hogy mekkora tavat szeretnénk. Először is készítsünk vázlatot a tó tervezett beültetéséről. Ha csak néhány négyzetméteres kicsi dísztavat szeretnénk, vagy fekete, tó-fóliával béleljük ki a szabálytalanra ásott medret, vagy betonozzunk egy medence-formát, ami a fagyás ellen felfelé bővülő trapézformát mutat.
A pontos fóliaszükséglet kiméréséhez zsinórra és mérőszalagra van szükség. A meder felső szegélyétől az összes mélységfokozaton át, átellenben a szemben lévő szegélyig, zsinórt fektetünk. A medence-fóliák nagy szélességben kaphatóak négy métertől kezdődően. Készen is vásárolhatók fekete műanyag tómedrek, különböző szabálytalan formában (bab stb. alakú).
Nagy betonfelületeket is feloldhatunk dézsatavakkal, például rideg kocsibeállót, nagy betonteraszt. Ilyenkor hatalmas műanyag hordó szolgál alapul, amit kívülről melegebb anyaggal – például kéreggel, szélfával – beburkolunk. Mélysége legalább 60 cm legyen, hogy növényeket telepíthessünk bele.
Növények közül az egyik legismertebb a víz felszínén úszó tündérrózsa, amely védi a vizet a naptól, oxigént termel, ezzel akadályozza az algásodást. Ideális ültetési idő április, május közepe, de bármikor megvalósítható. Ültetés után lassan töltsük fel a medencét, hogy a hideg víz sokkhatása ne viselje meg a növényeket. A növényválasztásnál fontos szempont, hogy hová kerül a dézsató: égető, napos, vagy hűvös északi részre.
Kényes egyensúly
Az algától fölborul a víz egyensúlya, csúnya, zavaros lesz a tavunk. Az évek folyamán gondozásra, vízcserére lesz szüksége, ezért előrelátó módon célszerű kialakítani lefolyót, vagy teremtsünk túlfolyót. A tó oxigéntartalmát gazdagíthatjuk még a csobogóval is, amely forgatja a vizet.
Szebb, ha szabálytalan formát választunk tavunknak, bár nehezebb zsaluzása miatt sokan ódzkodnak ettől.
A téli szétfagyás ellen egyszerű, sokak által nem ismert trükk a vízfelszínen úszó hugarocell lemez, vagy a vízbe dobott, 2 négyzetméterenként 5?10 teniszlabda, amelyek rugalmasságukkal tolerálják a fagyást. Jó, ha a fenékfelszín változó mélységű, mert így változó lesz a betelepíthető növények fajtája is.
A tó betelepítésénél kialakuló ideális egyensúlyra körülbelül 3 hónap múlva számíthatunk. Hogy milyen növényeket ültethetünk, azt külön táblázatban adjuk meg. A növények földbe, tófenékre ültetett, majd sóderrel beterített rétege hosszú távon működő lehet, de tehetünk a vízbe lyukacsos cserépben virágot. Ekkor vályogos gyepszintföld a megfelelő, mert nem mosódik ki a táptalaj.
A halak
Vásárlásánál vegyük figyelembe, hogy egy köbméterben körülbelül tíz hal úszkálhat, de jobb, ha nagyobb a helyük. Fajtájuk szerint legjobb a naphal (aranyhal) és a koiponty, de ez egészen nagyra is megnő. E két faj jól átvészeli a telet, de fontos, hogy léket vágjunk a jégen! A halaknál át kell gondolni a kutya-macska jelenlétét, többnyire az utóbbi vadászhatja a vízi kedvenceket.
Rendszeres tisztítás
Ha gondos a gazda, úgy vigyáz a kertjére, akár egy kis kedves élőlényre: rendszeresen lehalássza az úszkáló leveleket, mert rothadást okoznak. Ideális évente két-háromszor vizet cserélni, ami tulajdonképpen újbóli telepítést igényel. Ez a munka mégis megéri azt az örömöt, mert egy szép tóval hangulatunk, azaz Életünk lesz gazdagabb.
Nagy telek, nagy tó
Dunakeszin, a Duna-parti, közel százéves bányatóra sokan emlékeznek még a régi időkből. Valaha nagyobb volt, melegebb is, mint a Duna vize, ezért népszerűbb volt a folyónál.
Amikor az Illár család megvásárolta a nagy telket, – ajándékba – vele kapta a nem éppen átlagos méretű (15×5 m) tavat. Sokat törték a fejüket, hogyan lehetne mélyíteni, tisztítani, az iszapot kimerni, de lépcsőzetes kialakítása miatt semmilyen munkagép, tűzoltóautó nem tudott hozzáférni. Szerették volna a partját kiépíteni és tündérrózsatavat telepíteni, de roppant költséges lett volna.
A víz ma már sekély, lassan felét beszövi a nád – irtása nem könnyű – , de biológiai egyensúlya rendben van, a tó él és működik: halak úszkálnak, méretes békák csobbannak a vízbe a közeledő léptek hallatán, az idén kikelésre váró vadlibatojásokat is felfedeztek a parton.
A szépségen túl praktikus, hogy a kert öntözését szivattyúval innen oldják meg, csónakázni is lehet, igaz, ma már csak az unoka használja erre a célra.
Krátertó
Egy viszonylag nagy területű telek mélyen fekvő sarkában fekszik ez a tó, Dunakeszin. Tulajdonosainak természetszeretetét elárulja foglalkozásuk is, a család összes le- és fölmenője állatorvos. A háziasszony, Edit annak a történetét mondja el, hogyan szerettek bele ebbe a telekbe, a romos kerítés mögötti gazos kertbe, és az akkor még csak nagy pocsolyának látszó tóba. A háziasszony kirakatrendező, így könnyen és magabiztosan látta bele az akkori látványba mindazt a gyönyörűséget, amit ma a tó látványa nyújt.
A felszínre került forrásvíz egyébként korábbi katonai térképeken még szerepelt is, és a régi érában még bizony harcolni is kellett, nehogy betemessék. Folytatása a Dunába ér, Csurgó a neve. A háziak türelmes építgetése, növénytelepítése, a parti kis pad olyan békét áraszt, amit víz nélküli kertek nem igen tudnak nyújtani.
A tó egyensúlya jó, a leszűkülő, továbbfolyó részt kell csak a levelektől gondosan kitisztítani, időnként iszapot kotorni.
(A tótól markánsan elkülönülő kertrészletek szépségét egy későbbi számunkban mutatjuk be.)
Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz!
Hozzászólások