A külföldiek számára már ma is kötelező program megmártózni egy-egy híres gyógyfürdőben, ha nálunk járnak. Tizenhét nemzetközi jelentőségű intézmény közül válogathatnak, ezen felül persze számtalan kisebb is van az országban. S akkor nem szóltunk még egyéb természeti kincseinkről, a kétszáznál is több gyógy- és ásványvízről, öt gyógybarlangunkról… E kincsekre is épít az új Széchenyi Terv, amelynek hét kiemelt programja közül egyik az egészségipar, a gyógyító Magyarország.
A jövő januárban induló program alapja az egészségügyi szolgáltatásokra épülő turizmus egyre nagyobb szerepe – mondja dr. Horváth Endre, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára. – A Széchenyi Terv fő célkitűzése, hogy az egészségturizmus termál- és gyógyvízre épülő ágában hazánk európai vezető hatalom legyen. Mivel a környező országokban is hasonló jellegű fejlesztések indultak, fontos megtalálnunk azt, amiben egyediek vagyunk. Termál- és ásványvizeinkhez hozzájönnek még a hungarikumok, a hagyományaink, a gasztronómiánk, kitűnő klímánk és remek boraink.
{gallery}images/stories/verysimple/gyogyito{/gallery}
A koncepció újdonsága abban rejlik, hogy egy tervben fogja össze az egészségturizmus, a fürdőfejlesztések, a növényházi kertészet és a mezőgazdaság kapcsolódásait, a gyógynövényipart és az orvosiműszer-gyártást, mert a fejlesztések egymást generálják. Néhány konkrétum: ma Magyarországon százötvenezer ember foglalkozik gyógynövénnyel, de a növények többsége feldolgozatlanul kerül külföldre. Fürdőink számát és gyógyászati hatását össze sem lehet hasonlítani például Ausztriáéval, szolgáltatásaink színvonala azonban jelentősen elmarad az ottani hasonló létesítmények és települések mögött.
Ismert, hogy számos országból kifejezetten abból a célból érkeznek hozzánk vendégek, hogy orvosi kezelést vegyenek igénybe. Különösen élénk a fogászati turizmus. A legfőbb húzóerő a jó ár-érték arány. E tendenciát erősítendő, szeretnénk még több egészségturistát idehozni, ehhez azonban megfelelő szintű ellátást kell biztosítani. Adottak a kórházaink, vannak fürdőink is, adottak a szakemberek, viszont a körülmények nem olyanok, hogy mindez nyugati színvonalon működhessen. Elengedhetetlen tehát a gyógyászati szolgáltatások minőségbiztosítása, a létesítmények átalakítása, ami speciális építőipari tudást igényel. A programban az energiahatékony fejlesztésekre, a fenntartható fejlődésre, a termálvíz hasznosítására, a megújuló energiák felhasználására helyeztük a hangsúlyt. A tervezett egymillió munkahely mintegy harmada e területtel összefüggésben létesülhet.
Mindezek megvalósulásához természetesen a pénzügyi forrásoknak is rendelkezésre kell állniuk. A kormányprogram ezer milliárd forinttal számol, ennek felét a magyar kis- és középvállalkozások számára tesszük elérhetővé, mert ennek van tovagyűrűző hatása: megnő a foglalkoztatás, a termelés, elindulnak a beruházások, nő az export. Az elosztásra nyílt pályázatokon kerül sor, amelyek folyamata hónapokról hetekre rövidül.
Összefoglalva az elmondottakat: amennyiben az egészségipart sikerül kitörési ponttá alakítanunk, térségeket átölelve kiterjed az egész országra, mindez magával hozza a gazdaság felemelkedését, szolgálva az életminőség javítását és a környezet fenntartható fejlesztését is.
Hozzászólások