Ha lassan is, de közeleg a tavasz, s ezzel a fűtési szezon vége. Sokan nemcsak a szép napsütés miatt várják eljövetelét, hanem a fűtési számlák okán is, hiszen az egyre magasabb energiaárak sok háztartás költségvetését teszik próbára. Márpedig fűteni kell, és a fűtési szezon ősszel rendre beköszönt. Összeállításunk segítségével olvasóink megállapíthatják lakásuk fűtésienergia-felhasználását, ennek alapján a tennivalókat, néhány tanácsunk pedig azonnali megtakarítást is eredményezhet. Sorozatunk következő számában azokkal a kérdésekkel foglalkozunk, amelyek kisebb-nagyobb beruházással az ősz előtt megvalósíthatók.
Az épületek – pályafutásában – három szakaszt különböztetünk meg: az épület létesítése, használata és bontása. Lakóépületeinknél általában 4?15 év alatt fogyasztunk el annyi energiát, mint amennyit a létesítéséhez egyszer felhasználunk. Ezt a gondolkodásmódot a kutatók az olajválság idején alkalmazták először, annak érdekében, hogy megítélhessék, mennyire kíméljük a környezetet. Mindent energiában számolunk, így megtudjuk, hogy a lakás alapozásához, a falakhoz, a tetőkhöz, bútorokhoz – kitermelés, előállítás, szállítás stb. – mennyi energiát fogyasztunk. Mértékegysége a GJ/m2, ami azt mutatja meg, hogy egy négyzetméter lakáshoz hány GJ (gigajoule) energiát kellett felhasználni. (Nyilvánvaló, hogy egy fa ablak előállítása kevesebb energiába kerül, mint egy alumíniumból gyártotté.)
A lakóházak között vannak rosszabb minőségűek (amire azt mondjuk, hogy olcsóbbak), és jobb minőségűek (ezekre mondjuk, hogy drágábbak). A rosszabbak előállításához kevesebb energia (így kevesebb pénz) szükséges, a jobb minőségűekhez több energia (és több pénz) kell. Ha viszont figyelembe vesszük, hogy egy lakás használata során hamar elfogyasztjuk (főként elfűtjük) azt az energiamennyiséget, amelyet a felépítéséhez felhasználtunk, érdemes elgondolkodni, végül is melyik kerül többe.
Ha egy épület élettartamát száz évben határozzuk meg, egyértelmű, hogy az épület használatánál szükséges energia csökkentése az elsőrendű fontosságú.
Magyarország energiafogyasztásának közel 40 százalékát a lakossági fogyasztás teszi ki, ebből 54 százalék megy a fűtésre. Energiafogyasztásunk több mint 20 százalékát tehát lakóépületek fűtésére használjuk fel, és akkor még nem szóltunk az ipari és kommunális létesítmények fűtéséről, a melegvíz-ellátásról, légtechnikáról.
Fűtési kategóriák
Ha manapság hűtőszekrényt, mosógépet, vagy egyéb háztartási gépet vásárolunk, egy matricán tudatja velünk a gyártó, hogy az adott gép mennyi energiát fogyaszt, mennyire takarékos. Ugyanilyen skálát használhatunk lakásunk besorolásához is, amit egy egyszerű számítássorozattal magunk is könnyen, és pontosan elvégezhetünk.
A lakások ún. fűtésienergia-fogyasztási kategóriáit hosszú kutatások után határozták meg. Az Európai Unióban több tízezer lakásban végeztek mérést – távfűtött lakótelepi lakásokban, központi fűtéssel üzemelő bérházakban és önálló családi házakban – , s a mérések alapján alakították ki azt a hét kategóriát, amelyekkel a háztartási gépek vásárlásakor is találkozhatunk.
Magyarországon a lakásállomány összessége az E, ill. F fűtési kategória körül mozog, a családi házak alig 10 százaléka esik csak az A, B, vagy C kategóriákba.
Németországban megcélozták az 50 kWh/m2 fűtésienergia-fogyasztást, de ezrével épültek már ún. – ultrapasszív házak?, amelyekre az ultra jelző csak a 15 kWh/m2 fűtésienergiafogyasztás elérése esetén használható.
Ma Magyarországon, a minőségi építésztervek szerint, az elterjedt, mindenki által hozzáférhető építőanyagokból, legnagyobbrészt megújuló energiaforrásokra támaszkodva ésszerű többletráfordítással épülő lakóházaknál a 80 kWh/m2 fűtésienergia-fogyasztás elérése (B kategória) reálisnak tekinthető.
Az épületek nagy része (a szerkezeti gyengeségeket felmutató házakat, néhány fel nem újítható, erkölcsileg avult épület kivételével) ésszerűen úgy felújítható, hogy éves fűtése a C kategóriába essen.
Ne féljünk egy kis számtantól!
Mire jó egy ilyen összehasonlítás?
Az, hogy a lakásunk vagy családi házunk melyik kategóriába esik, több tényezőtől függ. Számít, hogy családi házban vagy többlakásos társasházban lakunk-e, mikor épült az épület, milyen anyagból épült, hogyan élünk a lakásban. Ezt a különböző befolyásoló tényezőket és a hozzá tartozó megoldási javaslatokat igyekszünk a következő számokban sorra bemutatni.
A következőkben segítünk kiszámolni, hogy a lakása, illetve háza melyik kategóriába esik. Szükség van ehhez a tavalyi (tan)év összes fűtésszámlára (legcélszerűbb az 1998 szeptemberétől 1999 augusztusáig terjedő időszak fűtésszámláit összegyűjteni). Most egy rövid számolás következik, de semmi ok az aggodalomra, a Takarékos család példáján minden világos lesz.
A Takarékos család egy magyar kisvárosban lakik, fűtésre gázzal működő cirkó kombi készüléket használ, tehát a használati melegvizet is gázkazánnal állítja elő. A számlákon szereplő értékek szerint 1998 szeptemberétől 1999 augusztusáig fűtésre és vízmelegítésre összesen 1852 m3 gázt használt.
Keresse meg a fűtésszámlákon, hogy mennyi energiát (gázt, olajat, távfűtésnél hőt) fogyasztott, és adja ezeket össze.
1. A lehetséges mértékegységek:
l – fűtőolaj, m3 – gáz
MWh – távfűtés, GJ – távfűtés
kWh – gáz, vagy távfűtés
2. Meg kell határozni, hogy csak fűtésre (meleg víz nélkül) mennyi energiát fogyasztottunk.
1852 (összes) – 0,18×1852 (18%) = 1518,64 m3
Ha a fűtés- és melegvíz-számla nem választható szét, akkor is meg kell határozni, hogy mennyi energiát fordítottunk fűtésre. Ilyen esetben az összes fogyasztásból vonjunk le 18 százalékot.
3. Határozzuk meg, hogy Takarékosék fűtésre fordított gázfogyasztása kWh-ban mennyi. 1518,64×11=16 705,04 [kWh”>
gázfogyasztás [m3″> × átváltási tényező = éves fűtési energiafogyasztás.
Különböző energiaforrások átváltási tényezői:
fűtőolaj l × 10
földgáz m3 × 11
távfűtés MWh × 1000
GJ × 278
4. Családunk 68 m2-en lakik, tehát a fajlagos évi fűtési energiafogyasztás:
16 705,04 kWh / 68 m2 = 245,66 kWh/m2, kerekítve 246 kWh/m2.
Az éves fűtési energiafogyasztást osszuk el a lakás fűtött alapterületével, így megkapjuk a fajlagos évi fűtési energiafogyasztást. A számítás során egy adott évet vettünk figyelembe, amikor is lehetett zord a tél, meg enyhe is, tehát ha nagyon pontos értéket szeretnénk kapni, célszerű akár több évet is átszámolni. Tudományos közlések szerint az időjárás miatt kb. 10?15 százalékos eltérések fordulhatnak elő. Megtörténhet, hogy a család egy hétre elutazik síelni, és ilyenkor kikapcsoltatja a fűtést, ez is befolyásolja a számítást, de csak nagyon kicsi mértékben.
A Takarékos család az E fűtési kategóriába esik, bár már majdnem az F kategóriába csúszik, így nekik biztosan érdemes lesz a továbbiakban is velünk tartani, mert megtudhatják, hogy egyes épületszerkezetek felújítása révén hogyan takaríthatnak meg jelentős mennyiségű fűtési energiát.
A háztartások energiafogyasztásában a fűtés több mint 50 százalékot tesz ki, vagyis itt tudunk a legtöbbet tenni annak érdekében, hogy energiát (és ezzel együtt pénzt) spóroljunk. Ha Magyarországon az összes felújítható lakóépületet úgy újítanánk fel, hogy a fűtésük szempontjából a C kategóriába essenek, országos szinten Paksi Atomerőmű nagyságrendű energiamegtakarítással számolhatunk.
Sok-sok forint, kis odafigyeléssel
Az első alkalommal nézzünk néhány olyan példát, amely semmiféle többletköltségbe, csupán egy kis odafigyelésbe kerül.
1. A lakás hőmérsékletének ésszerű csökkentése. Ha a 20°C-os hőmérséklet helyett állandóan 21°C-ot tartunk, az kb. +8 százalékos többletfogyasztással jár, ami a fűtésnél rengeteg! 20°C helyett 21°C belső hőmérséklet biztosítása annyi energiatöbblettel jár, mint amennyibe egy mosogatógép egész éven keresztüli rendszeres használata kerül.
2. Helyes szellőztetés. Gyorsan, intenzíven szellőztessünk! Igény szerint (fürdés, vagy főzés után) 5?10 percre nyissuk ki az ablakokat. Jó, ha kereszthuzatot is előidézünk. Fűtési idényben semmi esetre se szellőztessünk hosszú ideig buktatott ablak mellett.
3. Ajtók. Ha kevesebb helyiséget használunk, kevesebbet kell fűteni. Ha egyes helyiségeket nem használunk, tartsuk csukva az ajtót, és állítsuk lejjebb a fűtést. Az 1. pontban láthattuk, mennyit jelent 1 °C-kal alacsonyabb hőmérséklet.
4. Éjszaka. Éjszakai alváshoz 15-16 °C nemcsak elegendő, de egészséges is. Az éjszakai időre számítva 30 százalékos energia-megtakarítást érünk el!
5. Ha elmegyünk hazulról. Ha hosszabb ideig nem tartózkodunk a lakásban, csak hosszan tartó kemény fagy esetén érdemes bekapcsolva tartani a temperáló fűtést. Ha csak néhány órára megyünk is el, már érdemes lejjebb tekerni a hőfokszabályzót.
6. Helyes öltözködés. Nem muszáj télen-nyáron rövidnadrágban rohangálni. Télen használjuk a meleg pulóvereinket (sapka-sál lakáson belül nem kell).
7. A fűtőtesteket hagyjuk szabadon. Ne lógassunk hosszú függönyt a fűtőtestek elé, és lehetőleg toljuk el a fotelt is előle, mert csökkenti a hatékonyságot.
8. Ajtók szigetelése. Hőszigetelő szalaggal szigeteljük le az ajtó-, illetve ablakréseket. Gyertyával ellenőrizhetjük, hogy – húz-e – az ablakoknál. Érdemes éjszakára elhúzni a (vastag!) sötétítőfüggönyöket.
Hozzászólások