Statisztikai adatok szerint az épülő lakások közel 40 százalékát az emberek maguk építik. Reméljük, hogy a közölt receptekkel hozzásegítjük az építkezőket a megfelelő minőségű beton előállításához.
A beton összetétele megadható 1m3 friss betonban lévő alkotóanyagok mennyiségével tömeg vagy térfogat szerint, valamint a keverési aránnyal. A keverési arányt azt határozza meg, hogy egy rész cementhez hány rész adalékanyagot és hány rész keverővizet kell keverni. A keverési arány lehet tömeg vagy térfogat szerinti. A tömeg szerinti betonösszetétel és keverési arány pontosabb, mint a térfogat szerinti.
Vizsgálati
módszerek
A táblázatokban közölt receptek különböző szerkezetek készítésére alkalmasak. A receptek CEM II. 32,5-es (régi 350-es) szilárdsági osztályú cement felhasználására vonatkoznak. Ha ennél nagyobb szilárdságút használunk, akkor a cement mennyiségén ne változtassunk. Adalékanyagul homokos kavicsot válasszunk. Az adalékanyagban a homok és a kavics aránya 50:50 százalék legyen. Még megfelelő az adalékanyag, ha a homoktartalma legalább 40 és legfeljebb 60 százalék. A szemmegoszlás megfelelőségét – kellő gyakorlat híján – szemrevételezéssel nehéz eldönteni, ezért ajánlatos azt vizsgálattal tisztázni. A vizsgálathoz 4 mm-es négyzetlyukú, vagy 5 mm-es körlyukú kézi rosta, lapát és egy fürdőszobai mérleg szükséges. A mintavétel során az adalékanyag-halmot az alján lapáttal addig vájjuk alá, amíg annak felületéről kb. 20 cm vastag réteg leomlik. Az így feltárt rézsű közepéből emeljünk ki és mérjünk le 10 kg anyagot, majd azt a rostán rostáljuk át. A rostán áthullott homok tömegét mérjük le. Ha a mért tömeg 4 és 6 kg között van, akkor az adalékanyag szemmegoszlása megfelelő.
A túlméretes adalékanyag-szemcsék rontják a betonkeverék bedolgozhatóságát, ezért a legkisebb szerkezeti vastagság felénél, ill. vasbeton szerkezetek készítésekor a 16 mm-nél nagyobb szemcséket távolítsuk el az adalékanyagból.
Alapos
ellenőrzés
Az adalékanyag szerves szenynyeződést (pl. humuszt) nem, szervetlen szennyeződést (agyagiszap) pedig csak korlátozott mértékben tartalmazhat. Az agyagiszap-tartalom (a 0,02 mm-nél kisebb szemcsék meny-nyisége) beton esetében legfeljebb 10, vasbeton esetében legfeljebb 6 térfogatszázalék lehet. Az agyagiszap-tartalom vizsgálatát a 4 mm-es négyzetlyukú, vagy 5 mm-es körlyukú rostán áthullott anyaggal kell elvégezni. A vizsgálat során a 0,7-1,0 literes, csavaros fedelű befőttes üveget félig megtöltjük a homokkal, majd 3 részig feltöltjük ivóvízzel. Az üvegre felcsavarjuk a fedőt, majd a homok és a víz keverékét egy percig jól összerázzuk. A rázás után az üveget gyors mozdulattal talpra állítjuk. A keveréket egy órán át ülepedni hagyjuk, majd mérővessző segítségével lemérjük a homok tetejére leülepedett, eltérő színű agyagiszapréteg vastagságát, valamint a homok és az agyagiszapréteg együttes magasságát. Az agyagiszap-tartalom az agyagiszapréteg vastagságának, valamint a homok és az agyagiszapréteg együttes magasságának hányadosa.
Ha tehetjük, használjunk folyami kotort homokos kavicsot, mert az kevésbé szennyezett, mint a bányából kitermelt.
A receptekben szereplő adalékanyag mennyisége száraz állapotra vonatkozik. Ha az adalékanyag nedves, akkor a nedvességtartalommal a keverővíz mennyiségét csökkenteni kell. A keverővíz legyen ivóvíz minőségű. A receptekben szereplő vízmennyiség jó szemmegoszlású adalékanyaggal készült, képlékeny konzisztenciájú betonkeverék előállítására alkalmas.
Több
vagy kevesebb
A gyakorlatban a vízigény lehet több vagy kevesebb. Ha a megadottnál több vizet kell adagolni, akkor a cement mennyiségét is növelni kell. C12/15 szilárdsági jelig a többlet vízmennyiség másfélszeresével, nagyobb szilárdsági jelű betonok esetében a többlet vízmennyiség kétszeresével kell a cement mennyiségét megnövelni. A megadottnál kisebb vízigény esetén a cement mennyiségén ne változtassunk.
Keveréskor a keverővizet fokozatosan adagoljuk, mert ha túladagoljuk, akkor a keverék – megfolyik”.
Képlékeny konzisztenciájú betonkeveréket készítsünk, mert az megfelelően mozgékony, és csömöszöléssel jól tömöríthető. Ennél hígabb betonkeverék szétosztályozódásra hajlamos. A konzisztenciát az ún. kanálpróbával ellenőrizzük. Ennek során a betonkeverék-halmot léccel lehúzzuk, majd kőműveskanállal kb. 25 cm magasból gyors és erélyes ütéseket mérünk a lehúzott beton felületére simító mozdulatok nélkül, amíg a felület fényes, nedvesen csillogó, habarcsos nem lesz. A képlékeny konzisztenciára jellemző ütésszám 2 és 5 között van.
A receptek bármelyikének használata során a betonkeverékhez képlékenyítő vagy folyósító adalékszert keverhetünk, ezzel keverővizet és cementet takaríthatunk meg.
A betonmunka megkezdése előtt végezzünk próbakeverést a tényleges keverési arány meghatározására.
Hozzászólások