Manapság igencsak sokfajta falazóanyag közül választhatunk, legyen az vályog (reneszánsza van), égetett agyag, gáz szilikát, pórusbeton, mészhomok és még további számtalan más. Mit is kell tudnunk a különböző anyagokról ahhoz, hogy eldönthessük: melyiket célszerű használni házunk fő- és válaszfalaihoz, a tetőtér beépítésénél, vagy melyik lenne a legjobb a válaszfalak áthelyezésekor.
Forrás: freepik.com
A manapság építkezők, házfelújítók rengeteg építőanyag közül válogathatnak, amelyek makulátlanul kielégíthetik a különböző igényeket. Az agyagtéglát már Kr. e. 10 000 évvel ismerték, az égetett tégla megjelenése Kr. e. 3000 körülire tehető. Utóbbi ellenállósága tette lehetővé a tartós szerkezetek megépítését, a rómaiak épületeik legnagyobb részét is már ebből (és betonból) készítették, a XIII. századra pedig szinte a világon mindenhol elterjed. Évről évre újabb és újabb falazóelemek kerülnek piacra, általánosságban elmondható, hogy a nyersanyagot tekintve a jövő kisebb anyagigényű termékeké, optimalizált fizikai tulajdonságokkal, így az újabb termékek a falazási szokások megváltozásához is vezetnek.
A falazóanyagok fajtái
A vályogtégla a legrégebben készített téglafajta, agyagot, iszapot és homokot tartalmaz. A rostos összetevő szinte bármilyen nehezen bomló növényi rost lehet, leggyakrabban szalma, pelyva vagy törek. A vályogtégla készítése során a képlékeny keveréket téglatest alakú formába öntik, majd árnyékban kiszárítják, az anyagot nem égetik ki. A vályog időtálló építőanyag, ma is léteznek több száz éve emelt vályogépületek, egy nagy ellenségük azonban a víz, hatására a tégla szétmállik, elveszíti teherhordó képességét, ahogy árvizeknél látjuk.
Az égetett kerámiatégla alapanyaga az agyag, amit formázás és szárítás után kemencében égetnek (kb. 800-1050 C˚ fokon). A jól kiégetett kerámiatégla időtálló, nem árt neki sem a víz, sem a fagy, méretük többféle lehet. A középkori sokféle tégla után a nagyméretű vált az uralkodóvá (6,5x14x29), amit aztán a kisméretű tégla (6,5x12x25) váltott fel, amelyet ma is gyártanak. A hagyományos tégla óriási fejlődésen ment keresztül, a kisméretű tömör tégla mellett megjelentek a nagyobb hőtároló képességű, égetett vázkerámiából készült darabok, amelyek a mai szigetelési elvárásoknak megfelelően egyre jobb hőszigetelők, a blokk belsejét egyre több vékonyabb lemezszerű belső fal alkotja, közötte levegővel. Ezekkel az anyagokkal ma olyan falazat építhető, ami akár külső hőszigetelés nélkül is megfelelhet a legújabb épületenergetikai szabályozásnak, a tökéletesen egymásra helyezhető, egymást követő sorokban csiszolt téglák megjelenésével pedig a falazási technológia is változott, eltűnt a hagyományos habarcsréteg, amelytől egyrészt jobb hőszigetelő képességű a falazat, másrészt gyorsabb az építkezés folyamata.
A pórusbeton természetes anyagokból álló építőanyag, főbb összetevői a kvarchomok, mész, cement és a víz, amihez alumíniumpasztát kevernek, és elindul a pórusképződés. Ezután hőkezelik 60-100 C˚ fokon, majd gőzölik 200 C˚ fokon, a létrejött építőanyag fehér színű és könnyen formálható. (A pórusbeton és a gázbeton között az a különbség, hogy régebben ezeket a falazóelemeket kohópernyéből állítottak elő, innen ered a szilikát tégla korabeli szürke színe is.) Nálunk 25 éve gyártanak ilyen téglát, de Svédországban már közel 100 éve használják nagy sikerrel. Rendkívül egyszerűen formázható, legfontosabb előnye a hőszigetelő képesség, de nem megfelelő kivitelezésnél összerepedezhet, valamint könnyen nedvesedhetnek a falak, amit a megfelelő vízszigetelés kizár.
A mészhomoktégla a kerámia falazóblokkok alternatívája, egy olyan nagy szilárdságú falazóelem, amely mész, homok és víz összekeverésével, vibrációs prés alatti formázással, majd autoklávban nyomás alatti gőzérleléssel készül. A felületes szemlélő összetévesztheti a pórusbeton falazóval, ez annak inkább elődjeként tekinthető. Anyagsűrűsége nagyobb, nem olyan jó hőszigetelő, de annál jobb hangszigetelő, és már 17,5 cm vastagsággal is építhetünk belőle teherhordó falazatot, amelyet mindig hőszigetelni kell.
A könnyűbeton falazóelemek hazánkban kevésbé elterjedtek, ezek a cementalapú építőelemek a beton és egyéb anyagok tulajdonságait vegyítik. Ilyen alapon készülnek olyan könnyűbeton falazóelemek is, ahol a cementbázisú kötőanyag agyaggolyókat vagy éppen polisztirolgyöngyöket köt össze, amely falazóblokkok nemcsak könnyűek, de jó hőszigetelőképességgel is rendelkeznek.
Habarcstáskás beton falazóelem. A 25 cm vastag habarcstáskás beton falazóelem kifejezetten magas hanggátlású falak építésére ajánlott betonelem, amely tökéletesen megfelel a lakások közötti előírt akusztikai követelményeknek. Függőleges habarcsolásmentes elemkapcsolatának köszönhetően gyors és egyszerű a kivitelezés.
Melyik téglát hová használhatjuk?
Az épületek falait két nagy csoportra oszthatjuk, úgymint teherhordó falak (felmenő falak, főfalak) és válaszfalak.
Kisméretű téglát használhatunk a teherhordó falak készítéséhez, minimum 38 cm vastagságban. Ma már ez a hőtechnikai szempontokat figyelembe véve nem gazdaságos, de például a régi körúti bérpaloták még ebből épültek. Természetesen ebből a téglatípusból lehet vastagabb falazatot is készíteni, valamint kisebb, nem alápincézett melléképületekhez 25 cm vastagságban is megfelelnek.
A kisméretű tégla pincefalazat készítésére jó (egyéb építőanyag is szóba jöhet), valamint lehet belőle téglapillért készíteni, illetve kerítésoszlopokat. S ha már pince, a pincefalakat manapság pincefalazó- téglából vagy zsalukőből készítik. A pincefalazó-tégla alkalmazása olyankor lehet jó választás, ha fontos az ár. Előnye, hogy a pincefalazó-téglával gyors a munka, és a pince válaszfalainak elkészítéséhez is használható, ám ha ebből készítjük a pincefalat, célszerű vízszigeteléssel is ellátni.
A zsalukő önmagában nem építőanyag, hanem egy bennmaradó zsaluzat, amit ki kell tölteni betonnal, illetve be kell vasalni, vízszintesen és függőlegesen is. Így egy komoly vasbetonszerkezet létesíthető, aminek nagy a szilárdsága és a teherbírása. Igaz azonban, hogy a zsalukővel lassabban lehet haladni, mint a pincetéglával, mivel vízszintesen és függőlegesen is vasalni kell a falat. Porszáraz pinceigény esetén a zsalukőből készült pincefalat is vízszigeteléssel kell ellátni.
Vázkerámiás tégla. A teherhordó falakhoz használt másik téglafajta a vázkerámiás tégla, amelyeket igen nagy változatosságban gyártanak. Kapható 38 cm vastag nútféderes (továbbiakban: nf), hagyományos habarccsal falazva, amit utólag hőszigeteléssel kell ellátni, 38 cm vastag csiszolt nf, ami már 3 cm hőszigetelő vakolattal kielégíti az előírásokat. Ennek az utóbbinak a falazása történhet vékonyhabarccsal vagy ragasztóhabbal. Készítenek 44 cm vastag csiszolt téglákat is, amelyek kétoldali vakolattal ellátva nem teszik szükségessé a hőszigetelést, így is kielégíti a hőtechnikai előírásokat. Végül létezik – az előzőkhöz hasonló – csiszolt 50 cm vastag tégla, aminek a hőszigetelő képessége jobb, mint az előírtak. A csiszolt téglákat azért lehet vékonyhabarcsba rakni vagy ragasztó habarccsal falazni, mert a gyártás utolsó munkafolyamataként, az égetésből adódó zsugorodási méreteltéréseket utólagos csiszolással eltüntetik.
A pórusbeton falazóelemekből már 37,5 cm-es vastagságtól készíthetők egyrétegű homlokzati teherhordó falak, amelyek kielégítik a hőtechnikai előírásokat is, az ennél vastagabb elemek (40-45 cm) pedig már jobbak az előírt követelményeknél.
A mészhomoktégla nagy nyomószilárdsága miatt kiválóan alkalmas homlokzati és belső teherhordó falak elkészítésére, hőszigetelő képességük viszont elég alacsony, így az ebből készült falakat mindig hőszigetelni kell.
Miből készíthetünk válaszfalakat?
Válaszfalak készítéséhez szintén használhatunk kisméretű téglát is 12 cm vastagságban. Léteznek kifejezetten válaszfaltéglák, ezeket (6-) 10 és 20 cm vastagságban gyártják. Az egymás mellett lévő lakások elválasztására a 20 és 25 cm vastag téglákat használják, azok jó hanggátlása miatt.
Szilikáttéglából szintén készíthető válaszfal 10, 12,5, 15 cm vastagságban, amelyekből gyártanak nútféderes vagy egyenes (sima) ütközésűt is. Ha lakásban elválasztó falként akarjuk használni, akkor dupla falat javasolt rakni, hangszigeteléssel.
A mészhomoktégla nagy testsűrűsége, súlya miatt inkább lakáselválasztásokra használható vagy olyan lakáson belüli válaszfalakhoz, ahol igényként felmerül a fokozott hanggátlás.
Összefoglalva: a megfelelő tégla kiválasztása nem könnyű dolog, tekintettel az árakra. Vegyük figyelembe, hogy téglát szeretnénk hőszigeteléssel, vagy csak téglát hőszigetelés nélkül, amely akár később is rárakható. A kalkulálás része legyen az ár-érték arány, amelynél figyelembe vesszük az összes költséget, például a hőszigeteléshez szükségünk lesz majd ragasztóra, dűbelekre, hálóra és színezőanyagra is, ami plusz költség, nem beszélve a munkadíjról, viszont ebben az esetben olyan vastag hőszigetelést rakhatunk fel, amilyet csak szeretnénk.
Hozzászólások