Nem könnyű feladatra vállalkozik, aki a lakás nyílászáróinak kiválasztásakor szíve helyett az eszére próbál támaszkodni. A probléma első pillantásra a „zsemlét vagy kiflit“ dilemmához hasonlatos, azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy a döntés kihatása időben és pénzben jóval nagyobb volumenű. Az előnyök és hátrányok objektív felsorolásával megpróbálunk hozzájárulni a gordiuszi csomó átvágásához.
Kiindulásképpen megállapíthatjuk, hogy az ablakokkal szemben támasztott alapvető fogyasztói elvárásokat (fényáteresztés, hő- és vízszigetelés, hanggátlás, szellőztetés) mindkét típus képes kielégíteni. Az ördög ugyanakkor köztudottan az apró részletekben rejtezik…
Beszerzési ár
Tény, hogy azonos műszaki tartalom (méret, nyithatóság, üveg, hőszigetelés stb.) mellett a műanyag ablakok jellemzően 5-20 százalékkal olcsóbbak, mint a fából készült nyílászárók. Mivel egy lakás komplett ablakcseréje nem két fillér, a PVC ablakok árelőnye összességben akár (több) százezer forintos is lehet. Nem véletlen, hogy az újonnan épülő társasházak döntő többségét műanyag ablakokkal adják át, hiszen a vásárló az alacsony négyzetméterárban, a beruházó pedig a profit maximalizálásában érdekelt. Az alacsonyabb ár ugyanakkor ez esetben nem minőségi eltérésre utal, pusztán arról van szó, hogy a műanyag ablakok előállítása relatíve kevesebb pénzből is megvalósítható.
Esztétikum
A műanyag ablakokat jellemzően fehér színben forgalmazzák. Rendszerint tucatnyi más színből is rendelhetünk, igaz, ennek felára többnyire felemészti a műanyag ablakok árelőnyét. A fa nyílászárók egyik legnagyobb előnye ezzel szemben a mérhetetlen szín- és mintagazdagság, amely különösen akkor érvényesül, ha zománc helyett lazúr festékkel gondoskodunk a felületkezelésről (ennek anyag- és munkaköltségéről ugyanakkor az ablakcsere költségvetésének összeállításakor se feledkezzünk meg). További érv a fa mellett, hogy látványa természetességet, melegséget sugall.
A műanyag nyílászárók előnye ugyanakkor a sima, legömbölyített felület, amely nem csak elegáns megjelenést kölcsönöz, de tisztántartása is könnyebb. Gyakori félelem a műanyagokkal szemben, hogy a környezeti ártalmak (UV sugárzás, por, savas eső stb.) következtében fénye idővel megfakul, anyaga besárgul. A dilemmát tovább súlyosbítja, hogy a műanyag ablak utólagos átfestése macerás, hisz a legtöbb zománcfesték lepattogzik róla. Szerencsére a probléma nem annyira súlyos, mint aminek látszik. A jelenleg forgalmazott profilok többsége ma már olyan anyagból készül, ami ellenáll a környezeti ártalmaknak. Az óvatosság azonban nem árt. Vásárlás előtt érdemes pontosan tájékozódni, hogy a garancia kiterjed-e a színállóságra. Az viszont tény, ma még nem igazán tudható, hogy 30-40 éves távlatban az idő vas foga mennyire kezdi ki a műanyagból készült nyílászárókat.
A fa ablakok egyik legnagyobb előnye ebben az olvasatban éppen az, amit sokan hibájukként rónak fel. Igen. Kerül, amibe kerül a kültéri fa nyílászárókat 5-8 évente át kell festeni. Viszont megfelelő karbantartás mellett a fa ablakok bizonyítottan „örök életűek”, választásunk egy életre szól.
Szigetelés
Az ablakok felületének 90-95 százaléka az üvegezés. Ha ezt mindkét típus esetén azonosnak vesszük, akkor a szigetelőképesség különbsége a profil anyagának és záródásának eltérésében érhető tetten. Az emelkedő energiaáraknak „hála”, ha szigetelésről beszélünk, elsőként mindenki a hőszigetelésre gondol. A fa köztudottan jó hőszigetelési képességgel bír. A modern 4-5 kamrás műanyag profilok hőszigetelő képessége ugyanakkor ma már szintén megközelíti ezt a szintet. Vásárlás előtt ugyanakkor mindig kérdezzünk rá, hogy a terméken feltüntetett U érték (amely megmutatja, hogy egységnyi felületen mekkora a hőveszteség) a profilra vagy az üvegezésre vonatkozik-e. Fontos tisztában lenni azzal is, hogy hőszigetelési szempontból a kamrák számánál sokkal fontosabb az ablak beépítési mélysége. Például egy 6 centiméteres 5 kamrásnál egy 7 centi vastag 4 kamrás valószínűleg jobban hőszigetel.
Fontos tudni, hogy hang- és légzárás tekintetében a műanyag ablakok tulajdonságai rendszerint jobbak, mint fából készült versenytársaiké. Egy forgalmas, négysávos út mellett például ez a szempont akár döntőnek is bizonyulhat. Ráadásul az idő elteltével a fa ablakok hő- és hangszigetelési tulajdonságainak kis mértékű romlásával is számolni kell. A fa köztudottan élő anyag, amely még holtában is lélegzik és mozog. Bár a hosszanti fogazással és többrétegű szendvicsszerkezetben készülő modern ablakok lényegesen ellenállóbbak a vetemedéssel szemben, mint pár évtizeddel előbb készült elődeik, hosszú távon a probléma teljesen nem küszöbölhető ki. Kisebb, minőségtanúsítvánnyal nem rendelkező gyártók esetében problematikus lehet, hogy milyen szárazságú faanyagból készült a nyílászáró.
Ha anyagilag megengedhetjük magunknak, a legolcsóbbnak számító lucfenyő helyett magasabb gyantatartalma miatt a vetemedésnek jobban ellenálló borovifenyőből vagy valamilyen keményfából készült ablakot válasszunk! Persze a műanyag ablakok túlzott légzárása is komoly problémák forrása lehet. A hajszálpontos illeszkedéseknek köszönhetően a PVC ablakok esetében a szoba és a külvilág között a légcsere gyakorlatilag nulla, ez viszont azt eredményezi, hogy a pára a beltéri hőhidakon csapódik le, és penészesedés indulhat meg. Ez ellen gyakoribb szellőztetéssel lehet védekezni, illetve azzal, ha eleve légréses ablakokat szereltetünk be.
Végül, de nem utolsósorban a szigetelés tűzvédelmi szempontból is értelmezhető. Ebből az összehasonlításból egyértelműen a PVC ablak kerül ki győztesen, hiszen a fával ellentétben nem táplálja a tüzet, sőt, akadályozza annak terjedését.
A kérdés csak az, hogy ki választ ez alapján ablakot.
Hozzászólások