Sikeres pesti építészként költözött a Balaton-felvidékre Petrovics László, aki feleségével másfél évtizede itt tervezi tipikus anyag- és formavilágú épületeit. Falujuk egy nemzeti park területén épült, házai – nekik is köszönhetően – egységes megjelenésűek, hagyományos jegyeket viselnek, bizonyítva a népi építészet létjogosultságát a huszonegyedik században.
Valódi turisztikai gyöngyszem a Káli-medence, ahol igazgyöngyként rejtőzik Salföld település. Utcaképe szerencsére egységes, új házai feltűnés nélkül illeszkednek a régiek közé. Itt nem találni sok száz négyzetméteres, színes palotákat, tájidegen elemeket, üvegkockákat, helyi szabályok írják elő a méreteket, az anyaghasználatot. Skanzennek is gondolhatnánk, ha az udvarokban nem állnának autók, a kertekből nem szállna fel a sülő hús illata. Akik itt vásárolnak portát, tudják, alkalmazkodniuk kell a helyszínhez.
Petrovics Lászlót már egyetemistaként a népi építészet érdekelte. Szerinte ma is helyi építőanyagot kell használni, itt éppen a jellegzetes vörösesbarna homokkövet és balatoni nádat. Előbbiből falat raknak, utóbbiból tetőt. Sikernek tartja, hogy a helyi értékeket el tudta fogadtatni az ide települőkkel is, átalakítva szemléletüket. Így járt ennek a nyaralónak a tulajdonosa is.
Jobbára tavasszal és nyáron használják a két tömbből összeállított épületet, de mérete és komfortja alapján akár ide is költözhetnének. Az utcára néző, tornácos rész a vásárláskor is itt állt, a nyári konyhának használt hátsót a pajta átalakításával nyerték. Már folytak a felújítási munkálatok, amikor meglepetés érte az építészt: a tornác padlójában rejtett fedlappal fedett pincére bukkant, az 50-es évekbeli tilos disznóvágások titkos helyszínére.
Nem volt kérdés, hogy a terméskő oromfalak és lábazatok kiegészítéseként vakolt fehér felületeket alkalmazzanak. A vakolatkeretek az épület maiságát jelzik, a fülkék és az informatív vakolatdíszek egyedivé teszik a homlokzatot. Hasonló a helyzet a kéményekkel, azok az építész megfogalmazása szerint „a falu menyasszonyai”, mindegyiknek más ruha, vagyis gondosan megtervezett, messziről felismerhető egyedi külső jár.
A legfontosabb építőanyag természetesen a kő volt, de sok fát is felhasználtak a nyílászárókhoz, zsalukhoz, födémhez, tetőszerkezethez. Ez a gazdaságos, természetközeli szemlélet jelentkezett a berendezés kiválasztásánál, készíttetésénél is: a fán kívül előszeretettel használtak bontott téglát, kovácsoltvasat. A bútorok formája, színe sem hivalkodó, alkalmazkodik a hely jellegéhez.
Az alaprajzi megformálást a praktikum határozta meg: a szükséges kiszolgáló helyiségeken kívül kényelmes nappali–közösségi területeket és sok férőhelyes hálókat alakítottak ki, hosszú távon is jól használhatóvá téve a modernizált lakóházat.
|
Természetesnek, emberközelinek találom az évszázados építészeti tapasztalatok felhasználását. Szerencsés adottság, hogy itt, a Balaton északi partján a víz felé fordított házak déli tájolásúak, vagyis jóval világosabbak, mint túlparti társaik. A tornácok árnyékolják, szélvédetté teszik az épületeket, és megnövelik a hasznos életteret. Élvezem az építészetben megjelenő népi bölcsességeket, a hajdan pelyvával kevert agyagba rakott helyi terméskő fal például jóval jobb hőszigetelő, mint az újabb, betonba ágyazott.
|
 |
|
| Petrovics László építész |
így lesz autentikus a megjelenés
Mielőtt bármit eldöntenénk, nézzünk körül a környező utcákban. A meglévő épületek formája, tájolása, beosztása nem a véletlen műve, sokszor több száz év tapasztalatát tükrözi. Alkalmazkodni kell a helyi építési előírásokhoz is, Salföldön például korlátozzák az épületek méretét, és nem engedik az emeletráépítést.
Érdemes ellátogatni a helyi könyvtárba: a helytörténeti anyag biztos forrás, ha a hagyományos helyi építkezési módot akarjuk megismerni.
Válasszunk helyben fellelhető építőanyagot, a környezettudatos gondolkodás is ezt diktálja.
így tervezzünk kellemes tornácot
A fedett, de nyitott közlekedő az időjárás szélsőségeitől óvja a falat, segít takarékoskodni a fűtési költségeken. Szélességét úgy válasszuk meg, hogy bútorok és emberek kényelmesen elférjenek, de az alacsonyan járó Nap be tudjon sütni.
Az épített parapetfal eső és szél ellen véd, az oszlopok a tetőt tartják, a boltívek szerepe a teher elosztása. Az oszlopok vastagsága és távolsága az épület arányaihoz igazodjon. Kerüljük a túlzásokat, használjunk természetes anyagokat. A színek közül a tisztaságot sugalló fehér a nyerő.
így építsünk téglából bútort
Bontott téglákból remek bútorváz válik. Tervezzünk velük úgy, mint a lego-elemekkel, tetszés szerinti szélességben és magasságban. Ne felejtsük el hozzászámolni a kötőanyag vastagságát.
Első lépésként a téglákat drótkefével kell megtisztítani, majd az alsó sort a helyén felállítani. Malterral rögzítve, kötésben rakjuk, és hagyjuk megszilárdulni.
Ezután meszeljük le, és fedjük be méretre vágott deszkákkal. Erre a vázra szivacsot fektessünk, amire cserélhető huzatot varrtunk. Párnákkal bélelve kanapé, vendégágy lehet a házi készítésű bútorból. Hasonló elven készült a konyha reggelizopultja is.
Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz!
Hozzászólások