A föld- és vályogfalú házak építése a környezetbarát építési irányzatok között világszerte elismert alternatívát jelent, és új szerepet tölt be a magyar építészetben is. A helyi természetes építőanyagok széles körű alkalmazása nemcsak a hagyományőrzés, hanem az egyre fontosabbá váló ökologikus (és egyben energiatudatos) építészeti szemlélet szempontjából is igen fontos.
Magyarországon több mint 700 000 föld- és vályogház áll, melyek többsége lakóház, ami a nemzeti vagyonunk jelentős részét képezi. Mint minden ház, ezek is előbb-utóbb felújításra szorulnak, de megfelelő odafigyeléssel, kisebb-nagyobb változtatással még hosszú évtizedekig lakhatóak lesznek. Nemcsak felújítani érdemes azonban, hanem építeni is, de vajon hova és hogyan?
Tudatosan válasszunk telket!
Soha ne ugorjunk bele az első jónak ígérkező üzletbe, mindig vegyük fontolóra a kínálkozó telek előnyeit és hátrányait! A túl olcsó telekben mindig megbújik valami hiba! Először is nézzük meg, milyen a telek fekvése! Általánosságban nehéz jó tanácsot adni, de néhány szempontot érdemes figyelembe venni. Bármilyen szép is a kilátás, folyópartra, ártérnek minősülő helyre ne építkezzünk (kerámia téglával sem), mert senki nem tapasztalja meg szívesen az aktuális vízállást. Ezen túlmenően nemigen akad biztosító, amelyikkel árvízkárra lehetne ilyen helyen bármilyen biztosítást kötni.
Sajnos hazánk területének csaknem negyede árvízveszélyes terület, tehát érdemes odafigyelni erre a körülményre, ha nem akarjuk teljes vagyonunkat négy-ötévente elveszíteni. Természetesen hegyvidéken egy megáradt hegyi patak is hihetetlen rombolást tud véghezvinni néhány perc alatt…
Ki legyen a tervező és a kivitelező –
Mind új ház építésénél, mind pedig felújításnál olyan tervezőt és kivitelezőt keressünk, aki szívesen foglalkozik vályogházzal, vannak önálló gondolatai, tapasztalatai a vályogépítészettel, energiatakarékossággal kapcsolatban, saját formai megoldásaival hozzájárul majd a nekünk tetsző stílus kialakításához. Hogyan találunk ilyet – A válasz kézenfekvő: ha megtetszik egy vályogház, kérdezzük meg, ki tervezte, kik építették. Ha így teszünk, nem veszünk zsákbamacskát, inkább számíthatunk az általunk fizetett szakember segítő, nem pedig akadékoskodó közreműködésére.
Alap és falazat
Az alapot a teherbíró altalaj szintjéig, illetve a fagyhatárig szükséges levinni. A falvastagságból adódóan az alap elég széles, teherbírása földszintes épület esetén többszöröse lesz a szükségesnek. A költségek csökkentése érdekében meggondolandó az úsztatott beton alkalmazása.
A lábazatot fagyálló vasbeton anyagból készítsük, a terepszinttől legalább 30-50 centiméterre emeljük ki, és a felszívódó talajnedvesség elleni falszigetelésre feltétlenül ügyeljünk. A kert semmiképpen ne a ház fele lejtsen!
Korábbi számunkban (2007. szeptember) már részletesen szóltunk a vályogfalak előnyeiről, amelyek minden földfalú háznak közös jellemzői, legyen az hagyományos vert fal, kézi vetésű vályogtégla, vagy akár géppel préselt földtégla. A falazás általános szabályai szerint a fal vastagsága az alapelem méretétől függ. A vert fal általában 70-80 centiméter vastagon rakott vagy döngölt fal, építéséhez a hagyományokat jól ismerő, megbízható szakemberre van szükség, aki a helyszínen építi fel a falat.
A kézi vályogvetéshez többen értenek, de a vert falhoz hasonlóan igen idő- és munkaigényes folyamat. A kész vályogtégla szállítható ugyan, tehát konkrétan nem kötődik az építkezés helyszínéhez, de a szállítási költség igen magas, ezért nem ajánlatos messzire szállítani. A préselt földtégla falnak a kézi vetésű vályoghoz hasonlóan minimum 45 centiméter vastagnak kell lennie, de a mai szélsőséges időjárási viszonyok mellett célszerű inkább a 60 centiméteres falvastagságot megcélozni. A földtégla préselés a gépesítés miatt rövid idő alatt, viszonylag kevesebb munkaerő-ráfordítással megoldható. A mobil présgépet bérelni lehet, így a téglák az építkezés helyszínén gyárthatók. Bármelyik faltípust is választjuk, az alapanyag általában helyben megtalálható, vagy egy közeli homokbánya meddő földjét, esetleg annak egy bizonyos rétegét használhatjuk fel. A vályogtéglából épített falat természetes anyagába, sárba rakhatjuk, ami szintén energiatakarékos, olcsó, és egy betonkeverő géppel egyszerűen előállítható.
Vakolat és festés
A vakolat minősége és tartóssága szempontjából figyelmet kell fordítani a vakolás időpontjára. Csak teljesen kiszáradt és megülepedett falat szabad bevakolni! Ne kapkodjunk tehát a vakolással, várjunk minél többet, de legalább fél évet a száradásra. A jó vakolattartás érdekében ajánlott a falra nádszövetet vagy dróthálót rögzíteni. A vakolási és egyéb felületkezelési munkák során kerüljük a szélsőséges időjárást, optimális a +5 és +250C közötti hőmérséklet, és a túl gyors száradás elkerülése érdekében a közvetlen napsugárzástól takarással védjük a falat. Ajánlott a mészhabarcs vakolatot előnyben részesíteni, de amennyiben nem ezt választjuk, akkor is tartsuk szem előtt, hogy a vályogfal lélegzését ne akadályozzuk a vakolattal vagy a festéssel, csak páraáteresztő termékeket alkalmazzunk, amelynek több fajtája is kapható!
Hőszigetelés
A 60 centiméteres vályogfalat nem szükséges külön hőszigeteléssel ellátni! A földfal önmagában is kellemes, hűvös klímát biztosít a nyári hőségben is, ezért nincs szükség klímaberendezés használatára, ami hosszú távon igen jelentős energiamegtakarítást jelent. Télen a falak jó hőtároló-képessége miatt kb. 40 százalékkal kevesebb fűtési energiát használ fel egy vályogház. Semmiképpen se tegyünk műanyagot (pl. hungarocellt vagy műgyanta alapú nemes vakolatot) a vályogfalra, mert megakadályozza a fal legfontosabb jó tulajdonságát, a szellőzését, ezáltal a falak nedvesedhetnek, penész képződhet, ami később a vakolat lehullásához vezethet.
Födém és nyílászárók
Szerkezetileg kedvező, ha a gyengébb (hagyományos) vályogfalakra könnyű fafödémet teszünk, a préselt modern vályogfalra pedig egyaránt tehetünk fa-, vagy vasbeton födémet is. Az egyenletes teherelosztás érdekében a vályogfalra mindenképpen szükséges kiegyenlítő beton, vagy 2 sor égetett tégla, és fölé betonkoszorú.
A nyílászárók olyan kiegészítői a vályogházaknak, amelyek meghatározzák annak arculatát, stílusát. Kiválasztásuknál az új vályogfalak nem igényelnek speciális előkészületeket a másfajta falakhoz képest. A túl nagy nyílászárók teherhordó falba való beépítésénél kell figyelemmel lennünk a vályogfal teherbírására, így az áthidalók alá két sor kisméretű téglát építsünk be úgy, hogy az áthidaló 20-20 centiméterre túlnyúljon a falakra. 3 méternél is nagyobb nyílásáthidalás esetén téglapillérek építése javasolt. Felújításnál lehetőleg törekedjünk arra, hogy a régi ablakok állagát megőrizzük, szükség esetén újítsuk fel azokat, és csak a legvégső esetben cseréljük ki, hasonlókra, mint amilyenek eredetileg voltak.
Nagyon régi vályogházak tipikus hibája, hogy nem megfelelő alapra épültek, esetleg nem is volt se alapjuk, se lábazatuk, így a felszívódó talajnedvesség elleni szigetelésről sem beszélhetünk. Ezek a házak a fokozott mozgás és vizesedés következtében valószínűleg már elég rossz állapotban vannak. Bár létezik technológia az alap megerősítésére, javítására, de elég költséges, ezért főleg, ha a fal és a födém állapota is kritikus, feltétlenül ajánlott gazdaságossági vizsgálatokat végezni a felújításra vonatkozóan.
Vályogfalak javítása
Hozzászólások