Építés, felújítás

Az építészet emberarcúsága

Visszaemlékezem, hogy egészen kis gyermekként éjszaka felébredve a félhomályban a cserépkályhát egy félemeletes óriásnak láttam. Más alkalommal az utcán, amikor egy autóbusz előtt vezettek át, és az felberregtette motorját, gonosz arcú ellenségnek tűnt. Felnőttkoromban pszichológiai könyveket olvasva megtudtam: a kis gyerekek a tárgyakat is élőlénynek tekintik, amelyeknek jó- vagy rosszindulatú, kedves vagy szigorú arcuk van. Természetesen azt a korszakot kinőjük, de lelkünk mélyén, tudatunk alatt valami megmarad bennünk ebből a korból, s talán ez magyarázza, miért szimpatikus, vidám, szép arányú méltóságteljes, vagy éppen zavaró, zord, hideg számunkra egy-egy ház.

A habarcs gyári előállítása

A habarcskészítés hagyományos módja igen munkaigényes, költséges eljárás. Ezt felismerve már a két világháború közötti években a legtöbb problémát okozó homlokzati vakolat készítéséhez megfelelő időtálló, ún. nemes vakolatot hoztak forgalomba (például Sempernova). A nemes vakolatot megfelelő minőségű alkotóanyagokból, üzemben állították elő, és ötven kilogrammos zsákokba csomagolva szállították a felhasználás helyére. A száraz keverékhez a felhasználáskor csak az előírt mennyiségű vizet kellett hozzákeverni. Az egykori nemes vakolat tehát a jelenleg kapható szárazhabarcsok ősének tekinthető.

Társasházak és a házirend

Bár a notórius összeférhetetlenek ellen nem nyújt védelmet, ha házirend írja elő a legfontosabb magatartási szabályokat, az emberek nagy százalékban azonban önként követik előírásait. Ha e tárgyban van önkormányzati rendelet, a társasházban elég annak szabályait betartani, illetve kiegészíteni a hiányzó részekkel. Ahol azonban nincs ilyen szabályzat, ott kénytelen maga a társasház - azaz a tulajdonközösség közgyűlése - megalkotni. Ehhez nyújtunk segítséget írásunkban.

Kaláka építkezés korlátok között

Olyan építtető talán nincs is, aki ne élt volna meg számos hátborzongató történetet saját építkezésénél, az esetlegesen azt követő hosszú és reménytelen pereskedésnél (ha egyáltalán volt olyan személy, akit be tudott perelni). A nyáron hatályba lépett új kivitelezési szabályok - a szakszerűség érdekében, az építtetők jogait védve - egyebek között korlátok közé szorította a kalákát is. Összeállításunkban sorba vesszük a szabályozás legfontosabb új elemeit.

Rejtett tartalékok, avagy a padlásterek beépítése

A lakások privatizációja után az új tulajdonosok döbbenten szembesülnek a mellékesen nyakukba szakadt gondokkal: a tető beázik, a homlokzatról potyognak a tagozatok, a lépcsőfokok kimozdulnak, és balesetveszélyes az egész ház. A felújításhoz viszont pénzt kell teremteni. De honnan?

Építkezés - - szomszédos - buktatókkal

Az építtetőt nem tölti el nagy öröm, ha építési engedélyével szemben az arra jogosult jogorvoslattal él. Ez ugyanis azt jelenti, hogy az építkezést nem kezdheti meg a jogorvoslati kérelem elbírálásáig, s ha a fellebbezést még bírósági felülvizsgálat is követi, az akár 2-3 évre is elnyújtja az építés kezdő időpontját. A bosszúságon túl mindez az építőanyagok áremelkedése miatt megduplázhatja a költségeket is, s ha ehhez még az építtető tudja, vagy úgy érzi, hogy a szomszédot kizárólag (természetesen a nyíltan ki nem mondott) anyagi haszonszerzés motiválta, elszabadulnak az indulatok.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.