Határidők biztosítási ügyekben

Határidők biztosítási ügyekben

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Személyi sérülés nélküli baleset károsultjaként elsődleges célunk, hogy sérült autónk – amennyiben még gazdaságosan javítható – mielőbb újra eredeti állapotába kerüljön, és a korábbiaknak megfelelően használni tudjuk. Totálkár esetén pedig az a cél, hogy a biztosítótól mielőbb megkapjuk a gépjármű kárkori és roncsértéke különbözetét.Kárrendezéskor sajnos sok esetben meg kell küzdenünk a biztosítási ügyintézés útvesztőivel, ami, legyünk őszinték, nem kevés időt és türelmet igényel a „vétlen” károsult részéről.

 

 


A 2010. január 1-jétől érvényben lévő kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény hozzányúlt a határidők kérdéséhez is, remélhetőleg némileg javítva ezzel a korábbi helyzeten.

A káresemény bejelentése

A hatályos törvény alapján a baleset károsultjának a káreseményt annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül kell bejelentenie a károkozó jármű kötelező felelősségbiztosítójának. A károkozó is köteles írásban jelezni a káreseményt a saját kötelező felelősségbiztosítójánál, méghozzá a káreseménytől számított 5 munkanapon belül.
A kár bejelentését követően a biztosító az adott ügyhöz kapcsolódóan egy ún. káraktát nyit, ezt követően kerül sor a kárigény jogos mértékének meghatározására. Ennek során a biztosító figyelembe veszi többek között a baleset rendelkezésre álló adatait, a károkozó felelősségre vonatkozó nyilatkozatát, a kárszakértő jegyzőkönyvét, a számlát vagy kalkulációt stb.

Kárfelvétel és kárigény befogadása

A káresemény biztosítóhoz történő bejelentését követően egy pár napon belül a biztosító kárszakértőjével találkozunk, aki felméri, és ún. kárfelvételi jegyzőkönyvbe foglalja a gépjármű sérüléseit. Arról a törvény sajnos nem tartalmaz rendelkezést, hogy hány napon belül kell a biztosítónak sort kerítenie a kárfelvételre. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) azonban ajánlást tett közzé, amelyben azt javasolja a biztosítóknak, hogy a kárigény befogadásáról szóló döntést követően három munkanapon belül tegyék lehetővé a kár felvételét.
A PSZÁF szerint javasolt továbbá, hogy a biztosítók a kárigény befogadásáról szóló döntést követő tíz munkanapon belül érdemben megvizsgálják a kárbejelentés teljes dokumentációját, és amennyiben szükséges, ez időn belül hiánypótlásra hívják fel a káresemény valamennyi érintettjét.

Mikor érkezik érdemi válasz?

Az iratok benyújtását követően azonban sajnos sok esetben azzal kell a károsultaknak szembesülniük, hogy noha minden iratot benyújtottak, a biztosítótól mégsem érkezik (érdeminek tekinthető) válasz.
A korábbi (2010. január 1. előtti) szabályozás szerint három hónapon belül kellett megkapnia a a károsultnak a kellően megindokolt választ.
A hatályos törvény már módosított a fenti rendelkezésen oly módon, hogy a biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levelezője, a kárképviselő, a Kártalanítási Számla kezelője és a Nemzeti Iroda köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a kártérítési igény benyújtásától számított 3 hónapon belül a károsult részére:
• kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni (azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás, és a kárt a biztosító a vonatkozó rendelkezések alapján összegszerűen megállapította), vagy
• indokolással ellátott választ adni a kárigényben foglalt egyes követelésekre (azokban az esetekben, amikor a biztosító a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg).
A fenti rendelkezésekkel remélhetőleg sikerül elérni, hogy a biztosítási ügyintézés gyorsuljon, és a károsultak kárügye mielőbb és megnyugtatóan rendeződjön.

A kárrendezéshez a biztosítónak több dokumentumra is szüksége van. A törvény sajnos nem tartalmaz tételes felsorolást erre vonatkozóan. A teljesség igénye nélkül ezek a következők:
• az európai baleseti bejelentő lap (kék-sárga), amelyet a baleset helyszínén töltöttünk ki,
• helyszíni jegyzőkönyv (amennyiben készült),
• a gépjárművet vezető személy vezetői engedélyének, személyi igazolványának és lakcímkártyájának másolata,
• a balesettel érintett gépjármű forgalmi engedélyének másolata.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Pályázat Építészeti Örökségvédelmi Támogatásra

A Fővárosi Önkormányzat feladatai közé tartozik a kiemelt kulturális örökség védelme, ezért Budapest Főváros Közgyűlése a főváros városképét meghatározó építészeti értékek rekonstrukcióját, felújítását támogatandó létrehozta az "Építészeti Örökségvédelmi Támogatást". A Fővárosi Önkormányzat feladatai közé tartozik a kiemelt kulturális örökség védelme, ezért Budapest Főváros Közgyűlése a főváros városképét meghatározó építészeti értékek rekonstrukcióját, felújítását támogatandó létrehozta az "Építészeti Örökségvédelmi Támogatást". Budapest Főváros Önkormányzata 2018-ban 76 millió Ft-os keretösszegben biztosít vissza nem térítendő támogatást, amely utófinanszírozással használható fel. Az elnyerhető vissza nem térítendő támogatás összege legfeljebb a megpályázott munka összköltségének 50 százaléka lehet, és pályázatonként nem haladhatja meg a 10.000.000 Ft-ot. A 2018. évi keret megpályázására még van néhány hét, a pályázatoknak 2019. január 31-én 14 óráig kell beérkezniük a Főpolgármesteri Hivatalba. A részleteket lásd itt!    

Új városrész születik: Déli Városkapu

Új mérföldkőhöz érkezett Budapest fejlesztése. 2018. december 19-én kihirdették a Déli Városkapu – Budapest Diákváros Fejlesztési Program nemzetközi tervpályázatának eredményét. Dél-Pesten és Észak-Csepelen az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb, legnagyobb magyarországi városfejlesztésének előkészítő munkái indultak meg. Az első díjat a norvég SNØHETTA tervezőiroda nyerte el, amely számos nemzetközi megbízása mellett a svéd egyetemváros, Umea kulturális negyedének megálmodója is volt. Új mérföldkőhöz érkezett Budapest fejlesztése. 2018. december 19-én kihirdették a Déli Városkapu – Budapest Diákváros Fejlesztési Program nemzetközi tervpályázatának eredményét. Dél-Pesten és Észak-Csepelen az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb, legnagyobb magyarországi városfejlesztésének előkészítő munkái indultak meg. Az első díjat a norvég SNØHETTA tervezőiroda nyerte el, amely számos nemzetközi megbízása mellett a svéd egyetemváros, Umea kulturális negyedének megálmodója is volt. Új városrész születik: több ezer fős egyetemváros épül, alulhasznosított barnamezős területek újulnak meg. Sport- és rekreációs létesítmények – a többi között egy 15 ezer férőhelyes atlétikai központ, evezőspálya és extrém park – épülnek, széles körű sport- és szabadidős lehetőségeket kínálva a Diákváros lakóinak, a helyi lakosságnak és a tágabb városi térség lakóinak. A Diákváros a magyar felsőoktatás profilját évtizedekre fogja meghatározni, sportlétesítményei egyszerre biztosítják majd a magyar élsport és a lakosság szabadidős sportolását – fogalmazott Fürjes Balázs államtitkár, a tervpályázat bírálóbizottságának elnöke az eredményhirdetést követően. A Déli Városkapu projekt célja a korábban elhanyagolt észak-csepeli és dél-pesti övezet megújításával egy olyan városnegyed kialakítása, amely új jelentőséget ad a korábban csak részben kihasznált, értékes övezetnek – mondta Szalay-Bobrovniczky Alexandra, humán főpolgármester-helyettes. Hozzátette: a kormány és a főváros a tervezési feladatok megvalósítására olyan pályaműveket várt, amelyek a Duna, a Rákóczi híd, a Könyves Kálmán körút, a Soroksári út és a Weiss Manfréd út által határolt, mintegy 135 hektáros terület beépítésének átfogó tervezésére irányulnak. A Déli Városkapu projekt illeszkedik a főváros jövőkép-stratégiájába – fogalmazott a főpolgármester-helyettes, emlékeztetve arra, hogy a Budapest 2030 hosszú távú városfejlesztési koncepciót most aktualizálja a nemrégiben megalakult Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, a koncepció elfogadásánál pedig a főpolgármesternek vétójoga van. Észak-Csepel és Dél-Pest soroksári Duna-ága mentén olyan élhető, egészségtudatos városfejlesztés indul, amelyben a „zöld megoldások", parkfejlesztés és a Duna-part rendbe tétele és élhetővé alakítása kerül előtérbe, továbbá műemlék és helyi védettségű épületek kerülnek felújításra. A 2018. július 5-én kiírt meghívásos tervpályázatra 17 pályamű érkezett, az első díjat a - többek között - Calgary-i központi könyvtárat, a norvég nemzeti operaházat, valamint a svéd egyetemváros, Umea kulturális központját is tervező SNØHETTA tervezőiroda nyerte el. A világszerte több mint 200 munkatársat foglalkoztató, oslói székhelyű építészműhelynek irodái vannak többek között Párizsban, New York-ban, San Franciscóban és Innsbruckban, a tervpályázaton a cég innsbrucki irodája indult. (A látványtervek megtekinthetők itt, itt és itt.) A zsűri értékelése szerint a nyertes pályamű megfelel annak az elvárásnak, hogy Dél-Pest és Észak-Csepel jelenleg elhanyagolt és ezért kevesek által látogatott Duna-partja, nagy szabad területei bekapcsolódjanak a dinamikusan fejlődő Budapest vérkeringésébe. Az új parkok, közösségi terek és sportlétesítmények egyszerre szolgálják a sportolókat és a sportolni, kikapcsolódni, családi programokra vágyó budapestieket.  

Európa legjobb szabadidős épülete: Pannon Park Biodóm

A decemberi International Property Awards rangos nemzetközi ingatlanszakmai díjátadón a Néprajzi Múzeum új épületén kívül a Fővárosi Állat- és Növénykert legnagyobb szabású fejlesztését is elismeréssel illeték, a Pannon Park Biodómot választották ugyanis Európa legjobb szabadidős épületének. A decemberi International Property Awards rangos nemzetközi ingatlanszakmai díjátadón a Néprajzi Múzeum új épületén kívül a Fővárosi Állat- és Növénykert legnagyobb szabású fejlesztését is elismeréssel illeték, a Pannon Park Biodómot választották ugyanis Európa legjobb szabadidős épületének. A Paulinyi-Reith & Partners immár az ötödik International Property Awards elismerését szerezte meg a Pannon Park Biodóm saját tervezésű projektjével. A Pannon Park a Kárpát-medence ősi élővilágát eleveníti fel a világ legkorszerűbb állattartó megoldásainak segítségével, s az ennek részeként megvalósuló Biodóm tervezésekor a teljes körű látogatói élmény megteremtése, a lehető legoptimálisabb és legracionálisabb megépíthetőség és üzemeltethetőség érdekében a legújabb technológiákat és tervezési eszközöket alkalmaztuk” – emelte ki Dr. Reith András fenntarthatóságért felelős igazgató. Lágy íveivel lankás dombként simul környezetébe a városba költöztetett ősi állat- és növényvilágnak otthont adó Biodóm, amelynek oldalán zöld növények törnek a nap felé, míg tetejét nagyrészt fényáteresztő felület borítja. A buborékba zárt világ egy szubtrópusi klímájú, állatokkal és növényekkel benépesített közösségi tér lesz, mely több mint 17000 m2 alapterületet foglal magába. A tervezők koncepciója alapján egy olyan dombszerű csarnokszerkezet épül, amely szabályozott élőház jellegű klímával rendelkezik. Sőt, minden évszakban képes bemutatni egy zárt ökoszisztémaként működő világot, ami azért is jó, mert a Biodóm flórája és faunája a lehető legtermészetesebb környezeti feltételek között létezhet majd. A Biodóm építkezése jól halad, decembertől már látogatható a Fővárosi Állat- és Növénykert cápasuli elnevezésű új létesítménye is, amely hatalmas tengeri medence a Pannon Park kiszolgálásához szükséges. Eddig az állatkert nem rendelkezett, sőt, ez Magyarországon a második legnagyobb állattartásra alkalmas medence, ahol a fiatal cápák az egymással és más halakkal való együttélést tanulják meg, hogy később, a Pannon Park több mint 2 millió literes tengeri akváriumának medencéjében megfelelő módon tudjanak majd létezni, ahová átlagosan a kétméteres hosszt elérő állatok kerülnek majd át. {igallery id=4799|cid=1003|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}