Határidők biztosítási ügyekben

Határidők biztosítási ügyekben

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Személyi sérülés nélküli baleset károsultjaként elsődleges célunk, hogy sérült autónk – amennyiben még gazdaságosan javítható – mielőbb újra eredeti állapotába kerüljön, és a korábbiaknak megfelelően használni tudjuk. Totálkár esetén pedig az a cél, hogy a biztosítótól mielőbb megkapjuk a gépjármű kárkori és roncsértéke különbözetét.Kárrendezéskor sajnos sok esetben meg kell küzdenünk a biztosítási ügyintézés útvesztőivel, ami, legyünk őszinték, nem kevés időt és türelmet igényel a „vétlen” károsult részéről.

 

 


A 2010. január 1-jétől érvényben lévő kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény hozzányúlt a határidők kérdéséhez is, remélhetőleg némileg javítva ezzel a korábbi helyzeten.

A káresemény bejelentése

A hatályos törvény alapján a baleset károsultjának a káreseményt annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül kell bejelentenie a károkozó jármű kötelező felelősségbiztosítójának. A károkozó is köteles írásban jelezni a káreseményt a saját kötelező felelősségbiztosítójánál, méghozzá a káreseménytől számított 5 munkanapon belül.
A kár bejelentését követően a biztosító az adott ügyhöz kapcsolódóan egy ún. káraktát nyit, ezt követően kerül sor a kárigény jogos mértékének meghatározására. Ennek során a biztosító figyelembe veszi többek között a baleset rendelkezésre álló adatait, a károkozó felelősségre vonatkozó nyilatkozatát, a kárszakértő jegyzőkönyvét, a számlát vagy kalkulációt stb.

Kárfelvétel és kárigény befogadása

A káresemény biztosítóhoz történő bejelentését követően egy pár napon belül a biztosító kárszakértőjével találkozunk, aki felméri, és ún. kárfelvételi jegyzőkönyvbe foglalja a gépjármű sérüléseit. Arról a törvény sajnos nem tartalmaz rendelkezést, hogy hány napon belül kell a biztosítónak sort kerítenie a kárfelvételre. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) azonban ajánlást tett közzé, amelyben azt javasolja a biztosítóknak, hogy a kárigény befogadásáról szóló döntést követően három munkanapon belül tegyék lehetővé a kár felvételét.
A PSZÁF szerint javasolt továbbá, hogy a biztosítók a kárigény befogadásáról szóló döntést követő tíz munkanapon belül érdemben megvizsgálják a kárbejelentés teljes dokumentációját, és amennyiben szükséges, ez időn belül hiánypótlásra hívják fel a káresemény valamennyi érintettjét.

Mikor érkezik érdemi válasz?

Az iratok benyújtását követően azonban sajnos sok esetben azzal kell a károsultaknak szembesülniük, hogy noha minden iratot benyújtottak, a biztosítótól mégsem érkezik (érdeminek tekinthető) válasz.
A korábbi (2010. január 1. előtti) szabályozás szerint három hónapon belül kellett megkapnia a a károsultnak a kellően megindokolt választ.
A hatályos törvény már módosított a fenti rendelkezésen oly módon, hogy a biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levelezője, a kárképviselő, a Kártalanítási Számla kezelője és a Nemzeti Iroda köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a kártérítési igény benyújtásától számított 3 hónapon belül a károsult részére:
• kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni (azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás, és a kárt a biztosító a vonatkozó rendelkezések alapján összegszerűen megállapította), vagy
• indokolással ellátott választ adni a kárigényben foglalt egyes követelésekre (azokban az esetekben, amikor a biztosító a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg).
A fenti rendelkezésekkel remélhetőleg sikerül elérni, hogy a biztosítási ügyintézés gyorsuljon, és a károsultak kárügye mielőbb és megnyugtatóan rendeződjön.

A kárrendezéshez a biztosítónak több dokumentumra is szüksége van. A törvény sajnos nem tartalmaz tételes felsorolást erre vonatkozóan. A teljesség igénye nélkül ezek a következők:
• az európai baleseti bejelentő lap (kék-sárga), amelyet a baleset helyszínén töltöttünk ki,
• helyszíni jegyzőkönyv (amennyiben készült),
• a gépjárművet vezető személy vezetői engedélyének, személyi igazolványának és lakcímkártyájának másolata,
• a balesettel érintett gépjármű forgalmi engedélyének másolata.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.