Tartási szerződések

Tartási szerződések

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A tartási szerződések komoly és jelentős szerepet töltenek be az idős, magatehetetlen, súlyos betegségben szenvedő személyek tartása körében. A tartási szerződés szabályait a Polgári Törvénykönyv szabályozza, azonban az ott rögzített rendelkezéseket a bírói gyakorlat több vonatkozásban is alakította, értelmezte.

 

eltartas

 

A tartási szerződés ismérvei

A szerződés ismérve a járadékszerűség, vagyis, hogy az eltartó szolgáltatásai időszakonként rendszeresen ismétlődnek. Így az eltartó naponta nyújtja – a folyamatosan biztosított lakáson túlmenően – az élelmezést, fűtést, világítást, szükség szerint az ápolást, kezelést, időszakonként rendszeresen a pénzbeli szolgáltatást, amennyiben tartási szerződéssel vegyes életjáradéki szerződés megkötésére került sor. További fontos ismérv, hogy az eltartott a neki járó szolgáltatást csak személyesen veheti igénybe, hiszen ezek az ő létfenntartását szolgálják. Ugyanakkor a kötelezett is személyesen tartozik teljesíteni a szolgáltatást, azt az eltartott mástól elfogadni nem is köteles. Így a tartási szerződéseknek az egyéb szerződésekkel szemben van egy különös eleme is, ez pedig a bizalmi viszony.

A szerződés tartalma és formája

A Polgári Törvénykönyv 586. §-a rögzíti, hogy tartási szerződés alapján az egyik fél köteles a másik felet megfelelően eltartani, így az eltartó köteles élelmezni, lakást, fűtést, világítást, mosást, ruházatot biztosítani az eltartott számára, betegségében orvosi kezeléséről, ápolásról, gondozásról gondoskodni, és halála után illően eltemettetni.
Az eltartott a számára nyújtott tartási szolgáltatásért az ingatlan tulajdonjogát átruházza az eltartóra. Ebben az esetben az átruházással egyidejűleg az ingatlan-nyilvántartásba a tartásra jogosult javára tartási jogot, míg az eltartó tulajdonjogát tartás jogcímén jegyzik be. A tartás ellenértéke lehet még ingóság tulajdonának az átruházása is. Készpénz ellenében vállalt tartás ritkábban fordul elő. Ez a helyzet akkor, amikor idős emberek pénzzé teszik ingatlanukat vagy ingóságaikat is, és az így kapott nagyobb összegű pénzt gyermeküknek vagy másnak átadva kötnek tartási szerződést, esetleg megtakarított vagy örökölt pénzüket adják át tartás fejében. Természetesen a tartási szerződés eltartója nemcsak természetes személy, hanem jogi személy is lehet. A tartási szerződés érvényességéhez annak írásba foglalása szükséges.

A szerződés időtartama

A tartási szerződés rendeltetése, hogy ellenszolgáltatás fejében – vagy anélkül – az eltartott létfenntartását, megélhetését biztosítsa. Ha az eltartott meghal, a szerződés a célját betöltötte, rendeltetése megszűnik. A tartási szerződés tehát a jogosult haláláig áll fenn. E szabály alól természetesen lehet kivétel. A szerződő felek számára lehetőség van arra, hogy meghatározott időre szóló tartási szerződésben állapodjanak meg, így a tartási szerződés ekkor már az eltartott halála előtt megszűnhet.
Az eltartó halálával azonban a tartási kötelezettség nem mindig szűnik meg. Méltánytalan is volna, mert előfordulhat, hogy a jogosult az eltartási szerződéssel egész vagyonát átruházza, az eltartó pedig rövidesen meghal. Ilyenkor meg kell állapítani, hogy az eltartásra jogosult által nyújtott vagyonértékkel szemben az eltartó milyen értékű tartást teljesített a haláláig. Ha a tartási szolgáltatások értéke elérte vagy meg is haladta az eltartott által nyújtott vagyoni értéket, a tartási szerződés megszűnik, a kötelezett jogutódai semmivel sem tartoznak. Ellenkező esetben tartási kötelezettségük a nem fedezett különbözet erejéig fennmarad.

Tartási szerződés módosítása, megszüntetése

Természetesen a szerződő felek közös megállapodással a szerződés tartama alatt módosíthatják a tartási szerződésüket. Amennyiben az eltartó és az eltartott ebben nem tudnak megállapodni, a bíróság a tartási szerződést módosíthatja, amelynek során mindkét fél érdekeit figyelembe kell vennie. Ha valamelyikük magatartása vagy körülményei folytán a természetben való tartás lehetetlenné vált, akár az eltartó, akár az eltartott kérheti a bíróságtól a szerződés végleges vagy akár időleges átváltoztatását életjáradéki szerződéssé. Ha pedig a szerződés célja ilyen módon sem valósítható meg, akár a szerződés megszüntetését is. A megszüntetés természetesen a felek közötti megfelelő elszámolással történik.

Otthonházban nyújtott gondozás

A tartási szerződést el kell határolni az otthonházban nyújtott gondozási szerződésektől, amelyek önállóan nem nevesített szerződéstípust képeznek jogunkban. A gondozóotthon (idősotthon) fenntartója arra köt megállapodást a jogosulttal, hogy ellenérték fejében gondozást nyújt. Az ellenérték rendszerint két részből tevődik össze, és mindkét rész kifejezetten pénzszolgáltatás. E két díjtétel egyike egy egy összegű (rendszerint jelentős mértékű) díj, amelyet beköltözéskor vagy azt közvetlenül megelőzően kell az otthon részére megfizetni. A másik díjtétel pedig rendszeres díjfizetést jelent, amikor a díj mértékét a felek meghatározhatják akár határozott összegben, akár pedig a gondozást igénybevevő mindenkori társadalombiztosítási pénzbeli ellátásának (nyugdíjának) százalékos mértékében.

A gyakorlatban egyre inkább kikristályosodó szerződéstípus részét képezi szokásosan a gondozásra szoruló részére nyújtott valamilyen fajta dologi biztosíték, elsősorban használati jog kikötése azon az ingatlanon vagy ingatlanhányadon, ahol a gondozásra szolgáló otthon található, tehát ahol a gondoskodást ténylegesen igénybe veszi.
A használat jogának szerződéses kikötése esetén e jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése szükséges. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a gondozóotthonnal vagy idősotthonnal szemben folytatott végrehajtási eljárás során a használat joga nem akadálya a végrehajtási árverésnek. Sőt, a használat jogát az árverést követően az ingatlan-nyilvántartásból is törölni kell, éppen ezért ez nem jelent valódi dologi biztosítékot a gondozott számára. Célszerű tehát a szerződésben haszonélvezeti jogot kikötni a jogosult javára, hiszen ez az idegen dologbeli jog egy esetleges ingatlanárverést követően sem törölhető, így az eltartott számára legalább lakhatása biztosított lesz. Az otthonházban nyújtott gondozási szerződés időtartama is bizonytalan, általában az eltartott élete végéig szól.

E szerződések jellemző kikötése továbbá a felmondási jog biztosítása is. Ezzel a joggal tipikusan az otthon jogosult élni a házirendjének biztosítása, végsősoron a gondozásban részesülők kulturált együttélésének védelme érdekében. Fontos tudnivaló, hogy az ilyen szerződéseknek életjáradéki szerződéssé való átalakítására a jelenlegi bírói gyakorlat szerint nincs lehetőség.

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.