Köteles részi igény

Köteles részi igény

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A köteles részre jogosultságnak az a feltétele, hogy a hagyaték megnyílásakor a jogosult az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában törvényes örökös legyen. A köteles rész iránti igény a hagyaték megnyíltával keletkezik, és ezt a jogosultaknak kell a köteles rész kielégítéséért felelős személyekkel szemben érvényesíteniük.

 

 

Köteles részre jogosultak

 


Köteles rész az örökhagyó leszármazóját (gyermekét), házastársát, továbbá szülőjét illeti meg. Leszármazó alatt nemcsak a vér szerinti gyermek értendő, hanem a köteles rész vonatkozásában az örökbefogadás is rokonságot alapít. Amennyiben nincs leszármazója az örökhagyónak, a házastársat illeti meg a köteles részi igény. Túlélő házastárs köteles részre csak akkor jogosult, ha törvényes öröklésre is jogosult, ennek viszont az a feltétele, hogy a meghalt házastárssal a házassága érvényes legyen és fennálljon a halál pillanatáig. A nem létező házasság és az élettársi kapcsolat öröklési kapcsolatot, így köteles részre jogosultságot nem hoz létre. Amennyiben van leszármazója az örökhagyónak, a házastárs csak a hagyatéki vagyon haszonélvezetét szerezheti meg köteles rész jogcímén.
A törvényes öröklés rendje szerint, ha nincs leszármazó és házastárs, az örökhagyó szülei léphetnek fel köteles részi igénnyel. Szülők alatt csakis az anyát és az apát kell érteni, nagyszülő és távolabbi felmenők köteles részt nem érvényesíthetnek.

Kitagadás

Nem jár köteles rész annak, akit az örökhagyó a végintézkedésében érvényesen kitagadott. A kitagadás csak akkor érvényes, ha annak okát kifejezetten megjelöli az örökhagyó.
A kitagadás okait a Polgári törvénykönyv tételesen rögzíti, és csak ezek az okok azok, amelyek megakadályozzák azt, hogy valaki köteles részhez jusson. Így az örökhagyó után köteles részre nem jogosult, ha valaki érdemtelen az öröklésre, továbbá ha az örökhagyó sérelmére súlyos bűncselekményt követett el. Kitagadási ok, ha az örökhagyó egyenes ági rokonainak vagy házastársának életére tör, vagy sérelmükre egyéb súlyos bűntettet követett el. Akkor sem jogosult köteles részre, ha az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette, vagy erkölcstelen életmódot folytatott, továbbá ha jogerősen ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítélték. A házastárs tekintetében további kitagadási ok még, ha a házastárs a házastársi kötelezettséget durván sértő magatartást tanúsított.

Köteles rész mértéke és alapja

A köteles rész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott adományok juttatáskori értéke. A hagyaték tiszta értékének a megállapítása úgy történik, hogy a hagyaték teljes (bruttó) értékéből levonásra kerülnek a hagyatéki tartozások közül az örökhagyó illő eltemetésének költségei, a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségek, valamint a hagyatéki eljárás költségei és az örökhagyó tartozásai (örökhagyó által felvett kölcsönök, tartásával felmerült gondozási díj stb.). Az így nyert összeghez hozzá kell adni azokat az adományokat, amelyeket az örökhagyó a halálát megelőző 15 éven belül bárkinek juttatott, és nem tekinthető szokásos mértékű ajándéknak. Az adományok körében nem kell figyelembe venni továbbá a házastárs és a tartásra rászorult leszármazók részére nyújtott tartás értékét, valamint az arra rászoruló más személynek ellenérték nélkül nyújtott tartásértékét, ha az a létfenntartásához szükséges mértékű volt.
A fentiekben így kiszámolt összegből állapítható meg a köteles rész mértéke, a következők szerint:
- leszármazó és szülő esetében a köteles rész a törvényes örökrész fele. Amennyiben tehát az örökhagyónak a két leszármazója lenne a törvényes örökös, azonban a végrendelettel a teljes hagyatékot az örökhagyó a szomszédjának juttatta, a két gyermek a hagyaték tiszta értéke után számított összeg 1/4-1/4 részét igényelheti a szomszédtól köteles rész címén - természetesen akkor, ha az örökhagyó érvényesen nem tagadta ki egyik gyermekét sem;
- házastárs esetében, ha haszonélvezetet örökölne törvényes örökösként, a köteles rész annak a korlátozott mértéke, míg ha állagörökös lenne, akkor szintén a törvényes örökrészének a fele.
A köteles rész kielégítéséért elsősorban a hagyatékban részesedő személyek felelnek, míg ha a hagyatékból nem elégíthető ki a teljes köteles részi igény, azok is felelnek, akiket az örökhagyó a halálát megelőző 15 éven belül megadományozott. Ha több személyt részesített az örökhagyó ilyen ingyenes adományban, a felelősségük arányát juttatásaik értéke határozza meg.
A köteles részt elsősorban pénzben kell kiadni, azonban lehetőség van arra, hogy természetben is megtérítésre kerüljön akkor, ha ez volt az örökhagyó kinyilvánított akarata, vagy a pénzben való kiadás akár a jogosultra, akár a kötelezettre sérelmes lenne.
Érdemes megemlíteni, hogy a köteles részi igény kötelmi igénynek minősül, ezért annak érvényesítésére a jogosultnak 5 év áll rendelkezésére az öröklés megnyíltától.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}