Házassági vagyonjog - enyém, tiéd, kié -

Házassági vagyonjog - enyém, tiéd, kié -

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik (Csjt. 27.§ (1) bekezdés).

 

 

A házastársi vagyonközösség a közös tulajdon sajátos alakzata, közszerzeményen alapuló tulajdonközösség. Jellegzetessége, hogy mindazok a vagyontárgyak, vagyoni értékek, követelések, amelyeket a házassági életközösség fennállása alatt a házastársak együttesen vagy külön-külön szereznek, és a törvény értelmében nem tartoznak valamelyikük különvagyonába - eltérő vagyonjogi szerződés hiányában -, őket a szerzés, illetve a követelés keletkezésének időpontjától osztatlanul megilleti. Ugyanígy együttesen viselik a házastársak a közös vagyon terheit, a közös tartozásokat, és a bármelyikük által visszterhesen vállalt kötelezettségeket. A Családjogi törvény a közös vagyon vélelmét állítja fel: eszerint az életközösség fennállása alatt szerzett, illetőleg annak megszűnésekor meglévő vagyontárgyakat a házastársak közös tulajdonának kell tekintetni, hacsak azok különvagyoni jellegét nem bizonyítják.

 


Tulajdonjog a másik nevén?

A vélelem a közös vagyon mellett szól azokban az esetekben is, amikor az egyik házastárs tulajdonszerzését az életközösség alatt közhiteles nyilvántartás (pl. ingatlan-nyilvántartás) tanúsítja. Tehát amennyiben a házassági életközösség ideje alatt a férj és a feleség ingatlant vásárolnak, és valamilyen ok miatt csak a férj nevére kerül bejegyzésre a tulajdonjog az ingatlan-nyilvántartásba, a feleség a közös vagyon vélelme alapján ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonosnak tekintendő, és az életközösség megszakadásával, vagy akár azt megelőzően is kérheti tulajdonjoga bejegyzését - feltéve, ha erre vonatkozóan vagyonjogi szerződést eltérő tartalommal nem kötöttek. Vagyis e fenti esetben a feleség, ha a férjjel nem tud megállapodni, bírósághoz fordulhat, amelyben igényelheti házassági vagyonközösség megszüntetése jogcímén tulajdonjoga bejegyzését a házastársával szemben. Ekkor elegendő bizonyítania azt, hogy azt a bizonyos vagyontárgyat vagy ingatlant az életközösség ideje alatt szerezték a házastársával. Amennyiben a férje arra hivatkozik, hogy az az ő különvagyonát képezi, e vonatkozásban a bizonyítás nem a feleséget, hanem az arra hivatkozó felet terheli.
A házastárs tulajdonszerzéséhez nem szükséges, hogy a tulajdonjog bejegyzésének alapjául szolgáló szerződés megkötésében részt vegyen. A Legfelsőbb Bíróság a közös tulajdonszerzés vélelmét alkalmazta akkor is, amikor az együttélés alatt megvásárolt ingatlan tulajdonjogát az egyik, míg a haszonélvezeti jogát a másik házastárs javára jegyezték be. A bíróság álláspontja szerint önmagában abból, hogy a házastársak ily módon kérték az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést, a haszonélvezeti jogot szerzett házastársnak a tulajdonjogi részesedésről való lemondása nem állapítható meg.
A közös szerzés egyben az egyenlő arányú szerzést is jelenti, vagyis azt kell vélelmezni, hogy a megszerzett vagyontárgy a házastársak egyenlő arányú közös tulajdona. Persze természetesen bizonyítani lehet azt, hogy a szerzés különvagyoni ráfordítás vagy beruházás folytán nem egyenlő arányú közös tulajdont keletkeztetett.

Mi tartozik a közös vagyonba?

A házastárs foglalkozásából (tevékenységéből) származó jövedelme akár munkaviszonyból, munkaviszony jellegű jogviszonyból, szolgálati viszonyból (munkabér, jutalom, prémium, természetbeni juttatás), akár tagsági viszonyból (vagyoni részesedés, osztalék) illetőleg megbízási, vállalkozói díjból származó bevétel, a közös vagyont gyarapítja. Közös vagyon a társadalombiztosítási jogviszonyból eredő juttatás (táppénz, nyugdíj, segély) is. A foglalkozással együtt járó többletjuttatások (borravaló, hálapénz) is a közös vagyonba kerül.
Közös vagyonba kerül mindaz a vagyontárgy vagy vagyoni érték, amelyet bármelyik házastárs az életközösség alatt kötött jogügylettel szerzett (pl. adásvétel, tartás).
Házastársi vagyonközösséghez tartozik, ha az életközösség alatt bármelyik házastárs hatósági határozattal szerez tulajdonjogot, vagy ha az egyik házastárs az életközösség fennállása alatt elbirtoklással tulajdonjogot szerez. Az elbirtokolt dolog a házastársak egyenlő arányú közös tulajdona lesz, függetlenül attól, hogy mennyi ideje élnek együtt.
Közös vagyonhoz tartozik a szellemi alkotás haszna, a feltalálót, újítót, a szerzőt és más szellemi alkotást létrehozó személyt megillető esedékes díj. Közös vagyonba tartozik a közös vagyontárgy helyébe lépett érték, ha azt ellopják, megrongálják vagy megsemmisül, és ezért kártalanítást, kártérítést fizet a biztosító. Viszont a házastárs balesete folytán kifizetett biztosítási összeg vagy kártérítés esetében csak az elveszett munkabér vagy más jövedelem pótlásáért kifizetett biztosítási összeg kerül közös vagyonba, a házastárs személyiségében keletkezett valamilyen hátrány (pl. testi fogyatékosság) kiegyenlítésére adott kártérítés összege különvagyonnak minősül.

Korábban szerzett ingatlanok

Számos esetben előfordul, hogy az egyik fél a házasságkötés előtt szerez lakást, egyéb ingatlant, a vételár kifizetése, illetve a megvételhez kapott kölcsön kiegyenlítése azonban részben a házassági vagyonközösség idejére esik, azaz a házastársak a házasságkötés után együttesen törlesztik a kölcsön összegét. A bírói gyakorlat értelmében önmagában a külön adósság közös törlesztése nem eredményez tulajdonjogot az életközösség létrejötte előtt az ügyletkötésben részt nem vevő házastárs számára. Annak viszont nincs elvi akadálya, hogy a huzamosan teljesített közös törlesztéseket a bíróság a vagyon megosztásakor az ingatlan értékemelkedésénél figyelembe vegye.
Gyakori eset, hogy a házastársak az egyik szülőpár telkén építkeznek, vagy az azon lévő épületet bővítik, átépítik, vagy meglévő épület mellé új épületet emelnek. Ekkor az ingatlantulajdonos szülők és a házastársak között a ráépítés szabályait kell figyelembe venni, illetőleg azt kell elbírálni, hogy a házastársak szereztek-e így együttesen tulajdonjogot, és ha igen, milyen hányadban. Viszont az így megszerzett tulajdonjog közös vagyon, amely őket egyenlő arányban illeti meg.

A házastárs öröklése

A házasság két módon szűnik meg. Az egyik a bírósági felbontás, míg a másik valamelyik házastárs halála. Ily módon nemcsak a házassági életközösség, hanem ezáltal a házassági vagyonközösség is megszűnik a halállal, tehát ennek kérdéseit is rendezni kell.
Az életben maradó házastárs öröklése attól függ, hogy az elhalt félnek volt-e leszármazója. Ha igen, a hagyatékot és így az állagot, továbbá a házassági vagyonközösségből az elhunyt házastárs részét (vagyonjogi szerződés hiányában a felét) a gyermek vagy gyermekek öröklik, míg az életben maradó házastárs özvegyi haszonélvezetet örököl. E szabály kizárólag akkor érvényesül, ha az örökhagyó nem alkotott végrendeletet, mert ez az öröklés rendjét megváltoztathatja. Végrendelet esetében az özvegy kötelesrészre tarthat igényt.
Amennyiben az elhunyt házastársnak gyermeke nem volt, az özvegy állagot, azaz tulajdonjogot örököl. Gyakran előforduló probléma, hogy az életközösség ideje alatt szerzett vagyontárgyak a közhiteles nyilvántartásban csak az egyik házastárs nevén szerepelnek. Így halálával a hagyatéki leltár felvételekor ezen vagyontárgyak 1/2 része abban nem szerepel, vagy előfordulhat ez ellenkező előjellel, amikor teljes egészében az elhunyt házastárs tulajdonaként kerül feltüntetésre. Ebben az esetben az özvegynek már a közjegyző előtt a hagyatéki tárgyaláson be kell jelentenie a házassági vagyonközösségi igényét, és a közjegyző ekkor határidőt biztosít a túlélő házastárs számára, hogy tulajdonjogi igényét peres úton érvényesítse. Az özvegy ekkor keresetet terjeszthet a bíróság elé, és ez alapján azt kell bizonyítania, hogy e bizonyos vagyontárgyat az életközösség ideje alatt szerezték. A Csjt. 27.§ (1) bekezdése alapján a vélelemnek megfelelően megállapítható lesz a közös tulajdoni szerzés. Ha az elhunyt házastárs leszármazói a vagyontárgy különvagyoni jellegére hivatkoznak, a bizonyítás őket terheli.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}