Szeptembertől másképp építkezünk

Szeptembertől másképp építkezünk

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Az építkezők és építők nagy várakozással néznek elébe, hogyan alakítja életüket, munkájukat a beharangozott, építési követelmények változását tartalmazó jogszabály. 2008. szeptember 12-től lép életbe ugyanis a 182/2008. (VII.14.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet, közismertebb nevén az OTÉK módosítása. A szabályozás több pontjában történt változás, így nem túlzás azt mondani, hogy újra meg kell tanulnunk építkezni.

 

 

Azt nem vállalhatjuk, hogy pontról pontra ismertessük az OTÉK-ban történt változásokat, hiszen az könnyedén szétfeszítené lapunk terjedelmi korlátait, de a legfontosabbnak ítélt rendeletmódosításokat egy csokorba gyűjtöttük.

 

Mindenekelőtt fontos megjegyezni, hogy a rendelkezéseket a hatályba lépést követően, tehát szeptember 12-e után indult eljárásokra kell alkalmazni, a folyamatban lévő ügyek esetében pedig lehetőségünk van választani a régi és az új rendelkezések között, attól függően, melyik jelent számunkra kedvezőbb elbírálást.
Továbbra is a helyi építési szabályzat, vagyis a helyi rendelet az irányadó, amely egyebek mellett a beépítésre szánt övezeti besorolásokat, a helyi sajátosságok megőrzését vagy kialakítását, a telkek legkisebb szélességi és mélységi méreteit, az oldalkert legkisebb szélességét, az építménymagasságot - újabban nem csak a legnagyobb, hanem a legkisebb magasságot -, és a legfelső építményszint magasságát is meghatározza.

Építési szabályok
Az új rendelet szerint az elő-, oldal- és hátsókertbe egy méterrel lóghat be az eresz, szemben a korábbi 60 centiméterrel, és 60 centiméterrel az angolakna. A 2002. március 15. előtt épült építmény utólagos hőszigetelése és homlokzatburkolata együttesen 10 centiméterrel csökkentheti a közterületet.
Változott a telekhatárvonalra helyezett épület elbírálása oly módon, hogy a burkolat vagy a vakolat külső felülete jelenti az építési határvonalat. Korábban az alap kerülhetett a telekhatár vonalára. Amennyiben a telek határvonalán támfal építése is szükséges, az a tömör kerítéssel együtt nem lehet 3 méternél magasabb.
Külön és helyi szabályozás hiányában tereprendezés esetében a szomszédos telkek terepszintjéhez képest nem térhetünk el, ami annyit tesz: engedély nélkül nem tölthetjük fel a telkünket.
Erkélyt, vagy egyéb, az építési határvonalon kívülre eső épületrészt csak abban az esetben alakíthatunk ki, ha legkevesebb 5 méteres előkertünk van, illetve a telek utcavonalára helyezett zártsorú beépítés esetén legalább 18 méter széles az utca. A kiugró épületrész hossza nem haladhatja meg az építmény homlokzatának 4/5-ét, és a legnagyobb kiugrása is csak maximum 1 méter lehet. A szomszédos telek határától legalább egy méter távolságra kell tervezni a kiugró épületrészt. Figyelembe kell vennünk, hogy az új szabályzat szerint az eddigi 2 méterrel szemben mostantól csak 2,5 méter magasság felett lóghat be építményrész a közterületre, és még itt is vannak további kitételek.
A megújuló erőforrások műtárgyait valamennyi építési övezetben elhelyezhetjük, ha erről a helyi építési rendelet másként nem rendelkezik.
Zártsorú beépítési módnál (több lépcsőház egymás mellett) az építmény mellett lévő szomszédos telken szabadon vagy oldalhatáron álló épület akkor építhető, ha biztosított a 3 méteres távolság.
Épületet, építményt, vagy annak egy részét csak úgy szabad elbontani (engedéllyel), hogy a szomszédos földrészletek és építmények, a visszamaradó építményrész az egészséget nem károsítja, a biztonságos használatot nem veszélyezteti. Új rendelkezés itt a szakhatóságok, például az ÁNTSZ bevonása, illetve a zaj- és rezgésvédelmet, a levegőszennyezés elkerülését ellenőrző hatóságoké.
Új épületek tervezése során növényzettel kell biztosítani a túlzott nyári felmelegedés elleni védelmet.
A készházépítés széles körű terjedése magával hozta az épületekbe beépített faanyag védelméről szóló rendelet változását. A gombamentesítésről korábban is rendelkezett az OTÉK, ami most kiegészült a rovarkár elleni kezeléssel. Tudnunk kell, hogy az építési hatóság folyamatosan ellenőrizheti, hogy a kezelési eljárásoknak eleget tettünk-e.
Az építési szabályokat záró gondolatsor sem kevésbé fontos az előbbieknél: az építés során nem akadályozhatjuk a szomszédos ingatlanok és építmények biztonságos és rendeltetésszerű használatát. Szabályként kapjuk, de akár természetes is lehetne, hogy az építmény illeszkedjen a környező beépítés adottságaihoz, és tegye lehetővé az építészeti örökség és értékek megóvását, a településkép esztétikus alakítását.

Helyiségek a lakásban
Máshová kerülnek ezután a tervezőasztalon a helyiségeket kijelölő vonalak, hiszen néhány új szabály azért született, hogy kényelmesebb, komfortosabb élettereket biztosítsanak a lakóknak.
Lakóház építése során legalább egy lakószobát úgy kell tervezni, hogy a benapozottság biztosítva legyen, vagyis február 15-én legalább egy órán keresztül süssön be a nap.
A lakás legalább egy lakószobájának 17 négyzetméter hasznos alapterületűnek kell lennie. Ez nem jelent változást, annyiban azonban igen, hogy ezentúl ebbe nem számítható bele a lakószobának egyéb funkcióra használt területe. Így például a most divatos, egybenyitott nappali-étkező-konyha méretét növelni kell néhány négyzetméterrel.
A két lakószobánál nagyobb lakásokban önálló illemhelyiséget kell létesíteni, vagyis a vécé nem kerülhet a fürdőszobába. Újra hatályos az a korábbi rendelet, amely szerint az élelmiszer tárolására, feldolgozására, fogyasztására szolgáló helyiségekből, vagyis a konyhából nem nyílhat közvetlenül vécé, és ez már az üdülőépítményekre is vonatkozik.

Fűtés- és vízszerelés, klímaberendezés
A házgyári paneles szerkezetű, középmagas és magas épületben helyiségenkénti és önálló rendeltetési egységenkénti fűtőberendezés (pl. villanyradiátor) csak tartalékfűtés céljára létesíthető.
Vízvezetéket nem szabad önálló rendeltetési egységek közötti elválasztó falban vezetni, vagyis szobák közös falában, továbbá födémben, ami a tetőtérbe épített szoba falára vonatkozhat.
Természetes szellőzés hiányában mesterséges szellőzéshez kivezetést kell biztosítani.
Klimatizáló berendezést csak az épület megjelenésével összhangban, takartan helyezhetünk a homlokzatra.
Fontos kiemelni a homlokzati égéstermék-kivezetési helyek kialakítására vonatkozó szabályozást. Ez kimondja, hogy új épületeken nem, csak a már meglévőkön létesíthetünk ilyen kivezetést, ott is szigorú rend szerint. Tehát gázkonvektor közterületre történő kivezetése a járdaszinttől mért 2,1 méter magasság alatt nem létesíthető, és további szabályok is élnek az épületmagasság és szellőzők, valamint nyílászárók elhelyezkedésének függvényében.

Akadálymentesítés
Az új rendelkezésben különös hangsúlyt kapott az akadálymentes közlekedés biztosítása. Új épületek, többlakásos társasházak csakis úgy kaphatnak építési engedélyt szeptember 12-e után, ha többek között a küszöb legfeljebb 20 milliméter magas és lekerített. Régi épületekben gondoskodni kell a lejtős kialakításról, továbbá az akadálymentes ajtónak el kell érnie a 90 centiméter szélességet. A múltban liftet akkor kellett beépíteni egy házba, ha a lakás padlószintje meghaladta a 13,65 métert, ez a magassághatár most 10 méterre változott.

Garázs
Egy személygépkocsi tárolására szolgáló gépjárműtároló helyiség méretét legalább 2,7 x 5 méterben állapítja meg az új rendelet, amire korábban nem volt példa.
A garázsnak elsődlegesen épületben, illetve terepszint alatti építményben kell helyet adni. Meglévő építmények bővítése, átalakítása, rendeltetésük módosítása esetén az új rendeltetésből eredő többlet gépjármű elhelyezéséről gondoskodni kell. Hat lakásosnál nagyobb társasházakban 2013-tól kötelező fedett gépjárműtárolót építeni.

  • Az építés során nem akadályozhatjuk a szomszédos ingatlanok és építmények biztonságos és rendeltetésszerű használatát.*Az építménynek illeszkednie kell a környező beépítés adottságaihoz, lehetővé kell tennie az építészeti örökség és értékek megóvását, a településkép esztétikus alakítását.*Új épületek tervezése során növényzettel kell biztosítani a túlzott nyári felmelegedés elleni védelmet.*A lakás legalább egy lakószobájának 17 négyzetméter hasznos alapterületűnek kell lennie.*A két lakószobánál nagyobb lakásokban önálló illemhelyiséget kell létesíteni, vagyis a vécé nem kerülhet a fürdőszobába.*Klimatizáló berendezést csak az épület megjelenésével összhangban, takartan helyezhetünk a homlokzatra.*Egy személygépkocsi tárolására szolgáló garázsnak legalább 2,7 x 5 méteresnek kell lennie.


  • A kormányrendeletben szabályozott követelményeknél megengedőbbeket a helyi építési szabályzat akkor állapíthat meg, ha különleges településrendezési okok, vagy kialakult helyzet indokolja, továbbá közérdeket nem sért, valamint teljesülnek a helyi építési követelmények.
    Jóllehet, cikkünkben mondatról mondatra változásokról, szabályokról írtunk, mégse kezeljük mumusként a településrendezési és építési követelményekről szóló rendeletet, hiszen azok életünk, egészségünk védelmét, a biztonságos használatot, a veszélyhelyzetek elkerülését célozzák, és azt, hogy végeredményben zavartalanul, kényelmesen élhessük mindennapjainkat otthonunkban.
    
    Cikkek
    & ÉrdekessÉgek

    Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

    Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

    Megújul a Lánchíd és környéke

    A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

    Nemzeti Hauszmann Program

    Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}