A szabadság foka

A szabadság foka

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

2007. április 1-jével öt munkaügyi tárgyú törvény került módosításra, elsősorban azzal a céllal, hogy erősítsék a munkavállalónak a munkaviszonyra épülő jogait, valamint növeljék a munkavállalók bérbiztonságát. A legnagyobb visszhangot a szabadság kiadásának módosítása kapta. Bár az ominózus módosításra több, mint másfél éve került sor, sokan most sincsenek tisztában - munkavállalóként vagy munkaadóként - a szabadságok kiadásához kapcsolódó jogszabályokkal.

 

 

Az alábbiakban ezt a kérdéskört járjuk egy kicsit körbe dr. Szabó Enikővel, a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. jogászával.A Munka Törvénykönyve 134 § 2007. április 1-től előírja, hogy a szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Ez a szabály a módosított törvény szerint az alap és pótszabadság együttes értékére, az úgynevezett rendes szabadságra vonatkozik (a munkavállalót minden munkaviszonyban töltött évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll - időszaka alatt a munkavállalót távolléti díj illeti meg).

 


- Köztudott, hogy a szabadság egy részével a munkavállaló, másik részéről pedig a munkáltató rendelkezik. De mi van akkor, ha például már befizettem a síutamat, kiírtam a szabadságomat, mégis behív a főnököm - Hogy néz ki a szabadság kiadása a gyakorlatban -

- Az alapszabadság egynegyedével - a munkaviszony első három hónapját kivéve - a munkavállaló szabadon rendelkezik, azaz a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni azt. A munkavállalónak az erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie. Kivételt képez az az eset, amikor a munkavállalót érintő olyan körülmény merül fel, amely miatt a munkavégzési kötelezettség teljesítése számára személyi, illetőleg családi körülményeire tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel járna, és erről haladéktalanul értesíti a munkáltatót. Ebben az esetben a munkáltató az alapszabadság egynegyedéből összesen három munkanapot - legfeljebb három alkalommal - a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, a tizenöt napos bejelentési határidőre vonatkozó szabály mellőzésével köteles kiadni. Tehát a munkavállalónak lehetősége van arra, hogy három nap szabadságot akár azonnali bejelentéssel igénybe vegyen, ha valami miatt sürgősen kell intézkednie (például betegség, baleset, haláleset vagy akár betörés). A munkavállaló a munkáltató felszólítása esetén a körülmény fennállását a következő munkába állásakor haladéktalanul igazolni köteles.
A munkáltató a munkavállaló szabadságának háromnegyedéről rendelkezhet. A szabadság kezdete előtt 1 hónappal köteles közölni a kiadás időpontját a munkavállalóval. Amennyiben a kiadott időpontot mégis megváltoztatja, az ebből eredő kárt köteles megtéríteni a munkavállalónak (például akkor, ha a kiadott szabadságolási ütemterv alapján a munkavállaló befizeti utazását, majd a munkáltató döntése miatt mégsem tud elutazni). Az "egyhónapos szabály" a munkavállaló érdekeit védi, ugyanis így nem fordulhat elő, hogy például anyaghiány miatt leáll a termelés, és azonnali hatállyal kényszerszabadságra küldi a dolgozókat a munkáltató. A szabadságra ugyanis távolléti díj jár, míg az állásidőre munkabért köteles fizetni a munkáltató.

- Joga van-e a munkáltatónak a munkavállalót a szabadságának ideje alatt behívni dolgozni -


- A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 134. § (6) bekezdése szerint: "A munkáltató a munkavállaló már megkezdett szabadságát a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok vagy kivételesen fontos gazdasági érdeke miatt megszakíthatja." Tehát különösen indokolt esetben a munkáltatónak törvényes lehetősége, hogy megszakítsa a munkavállaló nyaralását. Ilyenkor nem számít be a szabadság idejébe sem a munkahelyre utazással, sem a visszautazással, sem pedig a munkával töltött idő, ráadásul az ezzel kapcsolatban felmerült költségeket, és a munkavállaló kárát is köteles megtéríteni a munkaadó.

- Mikor kell kiadni a szabadságot - Átvihetem-e például az új évre a tavalyról megmaradt szabadságomat?


- Főszabály szerint a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni. Bizonyos esetekben lehetősége van azonban a munkáltatónak arra, hogy a szabadság egy részét legkésőbb az esedékesség évét követő évben adja ki (tehát nem abban az évben, amelyre egyébként járna a munkavállalónak, hanem a rá következő évben). Ily módon azonban legfeljebb a rendes szabadság egynegyede adható ki a következő év március 31-ig, kollektív szerződés rendelkezése esetén június 30-ig. A munkáltató kétféle indokra hivatkozva teheti ezt meg: egyrészt hivatkozhat kivételesen fontos gazdasági érdekre, másrészt a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő okra. Kivételesen fontos gazdasági érdeken a rendes szabadság kiadásával kapcsolatos, munkaszervezéstől független olyan körülményt kell érteni, melynek felmerülésekor a rendes szabadság teljes mértékben történő kiadása a munkáltató gazdálkodását meghatározó módon hátrányosan befolyásolná. A munkáltató nem hivatkozhat kivételesen fontos gazdasági érdekre, ha a rendkívüli feladat különféle más munkaszervezési módokkal is megoldható.

- Mikor nem hivatkozhat a munkáltató a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok, illetve a kivételesen fontos gazdasági érdek fennállására?

- Mint említettem, abban az esetben, ha az esedékesség évéből még fennmaradó időtartamban a rendes szabadságot - működési körét érintő ok következményei orvoslása mellett, illetve gazdasági érdeke sérelme nélkül - kiadhatta volna. Konkrét esetben a munkaügyi felügyelők vagy a munkaügyi bíróság döntheti majd el, hogy jogos volt-e a szabadság átvitele a következő évre.

- Hallani olyasmit is, hogy év végén kivetetik a munkavállalóval már a jövő évi szabadságának egy részét is - Ez jogszerű?

-Szabadságot az esedékességének éve előtt kiadni nem lehet. Szabálytalanul jár el tehát az a munkáltató, amely a következő évi szabadságát előre kiveteti a munkavállalóval.
A munkáltató a tárgyévben köteles kiadni a munkavállaló szabadságának azon egynegyedét, amely felett a munkavállaló szabadon rendelkezik.
Fontos tudni, hogy lehetőség van arra, hogy a betegségéből felgyógyuló vagy más akadályoztatás (pl. gyed, gyes) megszűnését követően visszatérő munkavállalók, az ismételt munkába állást követő 30 napon belül igénybe vegyék ki nem vett szabadságukat.

- Nem ritka az olyan munkavállaló, aki már évek óta nem volt szabadságon. Megváltható e pénzben a ki nem adott szabadság?


- A szabadságot pénzben nem lehet megváltani, csak a munkaviszony megszűnésekor. Előfordulhat, hogy a munkavállaló több szabadságot vesz igénybe, mint amire jogosult lenne. Ilyenkor a különbözetre kifizetett bért a munkavállaló köteles visszafizetni (nem követelhető vissza az összeg, ha a munkaviszony a munkavállaló nyugdíjazása vagy halála, illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnt meg).
A munkához és a pihenéshez való jogot a Magyar Köztársaság Alkotmánya garantálja, és ez alapján számos munkaviszonyra vonatkozó jogszabály biztosítja és szabályozza azt. Rendszeres kikapcsolódás nélkül hatékony és eredményes munkavégzés nem várható el senkitől. Annak érdekében, hogy a jogszabályi előírások teljesíthetők legyenek, célszerű minden év első hónapjában a szabadságok kiadásának tervezése és ütemezése.


Extra hosszú hétvégék 2009-ben

Az Országos Érdekegyeztetési Tanács plenáris ülésén még idén júliusban megállapodtak a 2009. évi munkaszüneti napokkal kapcsolatos munkarendről.

Több 4 naposra nyúló hétvégénk is lesz, mivel január 1. és augusztus 20. is csütörtökre esnek - azaz az utána következő január 2. és augusztus 21. pihenőnap lesz. Helyette munkanap lesz január 10. (szombat) és augusztus 29. (szombat).

Hogy még előbbre rohanjuk az időben, jövőre december 19.-én, szombaton dolgozzuk le a december 24.-i (csütörtök) pihenőnapunkat.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}