Illetékek 2009

Illetékek 2009

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Mint minden évben, az új költségvetés változásokat hoz az illetékek területén. Cikkünk még a költségvetési törvény kihirdetése előtt íródott, ezért előfordulhat, hogy nem minden elemében egyezik majd meg a hatályba lépő szabályokkal.

 

 

Követeléselengedés, tartozásátvállalás esetében új szabály, hogy csak akkor kell az illetéktörvényt alkalmazni, ha a vagyonszerző az szja szabályai szerint belföldi illetőségű magánszemély, vagy szervezet.

 


Az öröklés új szabályai
A magánszemélyek számára legfontosabb változás az, hogy ugyan nem törölték el a „haláladót”, de nagy kedvezményt tettek a jogalkotók azoknak, akik közvetlen családtagjuktól örökölnek. Az I-es rokonsági fokba tartozó örökösök (gyermekek, szülők, házastárs) csak abban az esetben fizetnek örökösödési illetéket, ha az egy főre eső tiszta (hagyatéki terhekkel csökkentett) illetékalap a 20 millió forintot meghaladja. A II-es és III-as rokonsági fokba tartozó örökösök továbbra is a már ismert illetékkulcsok alapján fizetnek. (Ezek a szabályok minden olyan iratra vonatkoznak, amelyek 2009. január 1. után keletkeznek, vagy már meglévők, de a fenti időpontig még nem emelkedtek jogerőre.)
A mentességek köre is változik, ugyanis az Európai Gazdasági Térséghez tartozó államok által kiállított értékpapírok öröklése minden rokonsági fokban illetékmentes lesz, éppúgy, mint az Új Tulajdonosi Program keretében kedvezménnyel megszerzett értékpapír szerzése.
Változik még a gazdálkodó szervezetek öröklés útján történő ingatlanszerzésekor a 4 éves határidőn belüli lakóházépítési szabály is. Ha ugyanis a szervezet időközben átalakul, a jogutód szerv lesz köteles a beépítési kötelezettségnek eleget tenni. (Ez a szabály természetesen a visszterhes vagyonszerzéskor is hasonló.)

Ingatlanforgalmazóknak
Változik az Itv 23/A §-a is! Már nem lesz elég a főtevékenységként végzett ingatlanforgalmazás, vagy lízingbeadás, hanem igazolni kell, hogy az előző évben a nettó árbevételük 50 százalékát ezen tevékenységükből szerezték, vagy ingatlanok és gépjárművek lízingjét egyaránt végzik. (Magyarázó rendelkezésük a 102 §-ban lesznek megtalálhatóak.) Ha a továbbértékesítés bármely okból meghiúsul, úgy az illetékkötelezettség keletkezéséhez képest következő adóév június 15. napjáig kell nyilatkozatot tennie, és akkor a megállapított kedvezményes, és az egyébként fizetendő illetékkülönbözet 50 százalékkal növelt összegét kell megfizetni. Ha azonban kiderül, hogy a nyilatkozat valótlan, úgy a különbözeti összeg háromszorosát kell előírni. Ez a szabály a nettó árbevétel nem teljesítésekor is alkalmazandó!

Feltűnő értékaránytalanság
Amennyiben az ingatlanok valós forgalmi értéke és az ellenérték között 50 százalékos különbség van, úgy az ellenszolgáltatáson felüli rész után ajándékozási illetéket kell fizetni.

Finomodik a gépjármű-illeték
A gépjárműátírás összege csak annyiban változik, hogy 5000 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú járműveknél az e felett megkezdett minden cm3 után 10 forint illetéket kell majd fizetni.
Fontos, hogy a gépjárműre és pótkocsira történő haszonélvezeti, vagy üzembentartói jog szerzése esetén már nem a haszonélvezet szabályai az irányadók, hanem egyöntetűen a fizetendő érték 25 százaléka kerül megállapításra.
Mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól az a vállalkozó is, aki nem csak főtevékenységként foglalkozik gépjármű-forgalmazással.

Eszközátruházás
Az Itv 26 § (1) bekezdés q pontja tovább finomodik, mert a kedvezményezett eszközátruházással történt vagyonszerzésnél igazolni kell, hogy az átruházott eszközök és az ingatlanok értékének aránya nem haladja meg az 50 százalékot, és az átruházónak legalább két üzletággal kell rendelkeznie, melyek az átruházás előtt két teljes adóévben önállóan működtek.

Tételes illetékek
Azok az őstermelők, akik azért kényszerülnek az igazolványuk lecserélésére, mert a lakóhelyük neve vagy házszáma önkormányzati rendelet miatt változik, vagy más megyéhez kerülnek, mentesülnek az illetékfizetés alól.
Az igazgatási és bírósági szolgáltatások díját csak bankközi átutalással, vagy csekkes befizetéssel lehet megfizetni.

Aki késik a bemutatással
Aki különböző bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, a megállapításra kerülő mulasztási bírságot az alábbiak szerint kell fizetni: ha az illetékalap 1 millió forint alatti, a kedvezményektől mentes illeték 30, ha 1 és 10 millió közötti az illetékalap, a kedvezményektől mentes illeték 50, e feletti vagyonszerzés esetén 80 százalék lesz a fizetendő mulasztási bírság mértéke.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}