Kiskorúak vagyona

A szülői felügyeletet gyakorló szülők joga és kötelessége, hogy a gyermeküknek öröklés, ajándékozás vagy egyéb módon megszerzett vagyonát kezeljék, gyümölcsöztessék. A szülőknek a kiskorú vagyonával kapcsolatos jognyilatkozata érvényességéhez azonban bizonyos esetben a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.

 

 

Az együtt élő szülők a gyermek vagyonát közösen kezelik. Nem feltétlenül szükséges azonban, hogy mindegyik jogügylettel kapcsolatosan mindkét szülő személyesen eljárjon. A szülők közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban meghatalmazást adhatnak egymásnak, hogy az egyik szülő a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviseletet a másik szülő nevében is gyakorolja. Amennyiben egyébként az együtt élő szülők között a vagyonkezelés kérdésében vita van, úgy e kérdésben a gyámhatóság dönt. Előfordulhat, hogy a vagyonkezelésre valamelyik szülő nem, vagy kevéssé alkalmas: betegsége, egyéb akadályoztatása miatt, vagy esetlegesen a vagyon nagysága, illetve a vagyon értéke különleges jártasságot igényel, vagy ha fennáll a veszélye, hogy nem a gyermek érdekének megfelelően járna el. A gyámhatóságnak ilyenkor lehetősége van arra, hogy a vagyon kezelésére csak az egyik szülőt jelölje ki.

 

A vagyonkezelés joga a külön élő szülők esetében általában azt a szülőt illeti meg, akinél a bíróság a gyermeket elhelyezte. A gyermek érdekében azonban a bíróság a külön élő szülőt feljogosíthatja a vagyonkezelés jogával. Ez a döntés a másik szülő szülői felügyeleti jogát egyébként nem érinti, a vagyonkezelés tekintetében tehát jogukat mintegy közösen gyakorolják, esetleges vitájukban pedig a bíróság illetékes dönteni.

Ingatlan – a gyámhatóság eljárása
A gyermek tulajdonában álló ingatlan tulajdonának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozó törvényes képviselői jognyilatkozat jóváhagyására akkor kerülhet sor, ha a gyámhivatal az eset összes körülményeit mérlegelve azt állapítja meg, hogy az ügylet a gyermek érdekében áll. A jóváhagyás iránti kérelemhez csatolni kell az ingatlanra vonatkozó szerződés egy eredeti és három másolati példányát, az ingatlanra vonatkozó három hónapinál nem régebbi adó- és értékbizonyítványt vagy értékbecslést, melyet az ingatlan fekvése szerint illetékes önkormányzat polgármesteri hivatala állít ki, továbbá az ingatlan 15 napnál nem régebbi tulajdoni lapjának másolatát.

Pénz és értéktárgyak
A szülők jogosultsága a gyermek pénzének és értéktárgyainak kezelésében korlátozott. Így a készen nem tartandó pénzösszeget pénzintézeteknél gyámhatósági fenntartásos betétben kell elhelyezni, míg a személyes tulajdon szokásos tárgykörébe nem tartozó ékszereket ezüst, arany, platina tárgyakat a Magyar Nemzeti Banknál letétként, a muzeális értékeket pedig az illetékes múzeumban szintén letétként kell elhelyezni.
A letétbe elhelyezett pénz feletti rendelkezésre a gyámhivatal csak a törvényes képviselőt jogosíthatja fel. A pénz felvételére általában csak akkor kerülhet sor, ha a gyermek valamilyen szükségletét kell finanszírozni, mely fedezésének költségeit a szülő vállalni nem tudja, vagy a gyermek pénzének más, kedvezőbb befektetésére van lehetőség, mint a gyámhatósági fenntartásos betét.
A jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a gyermek érdekében a gyámhatóság engedélyt adjon a betétben elhelyezett pénznek államilag garantált értékpapírba, biztosítási kötvénybe, ingó- vagy ingatlan vagyonban történő befektetésére.

Gazdasági társulások
A gazdasági változások eredményeként mind gyakoribb a különböző befektetési, gazdasági társulási formák létrejötte. Egyre gyakoribb igény merül fel a szülőkben aziránt, hogy a gyámhivatal engedélyezze a gyermek pénzvagyonának valamely gazdasági formációban történő befektetését. A jogszabály kizárólag a pénznek államilag garantált értékpapírban történő elhelyezését engedi meg. A jogszabály ugyan nem tartalmaz tilalmat, de felhatalmazást sem a pénzösszegnek gazdasági társaságban (részvénytársaság, betéti társaság) való elhelyezéséről. Tekintettel viszont arra, hogy a gazdasági jog jelenleg nem ismer olyan társulást, ahol a kiskorú csak a nyereségből részesül, tehát a veszteséget kizárja, a gyámhatóságok az ilyen pénzbefektetésekhez nem járulnak hozzá. Ugyanakkor előfordulhat, hogy a gyermek akár öröklés útján, akár úgy, hogy szülője a saját pénzén vásárol részére részvényt, tagjává válhat a gazdasági társaságnak, aminek az a következménye, hogy gyakorlatilag egész vagyonával felel. Ezt a kockázatot mindenképpen a jövőbeni jogi szabályozásnak kellene majd kiküszöbölnie.

A vagyon felhasználása, igénybevétele
A szülők a gyermekük jövedelmét a gyermek szükségleteire kötelesek fordítani. A gyermek eltartása elsősorban a szülők kötelessége, melyhez felhasználható a gyermek jövedelme is. Adódhat azonban olyan élethelyzet, amikor a gyermek eltartásának költségeit a szülők a maguk és a gyermekük jövedelméből saját megélhetésük veszélyeztetése nélkül biztosítani nem tudják.
Amennyiben a gyermeknek vagyona van, úgy a gyámhatóság engedélyezheti, hogy az eltartás költségeinek fedezésére a gyermek vagyonának az állagát a szülők meghatározott részletekben igénybe vegyék, de csak akkor, ha a tartás a gyermek esetleges vagyonának jövedelméből sem biztosítható. A részletekben való felhasználás pénzvagyont illetően a pénz meghatározott időnkénti felvételével valósul meg. Ingatlan vagy ingó vagyontárgy esetében ezt megelőzi a vagyontárgy gyámhatóság által engedélyezett elidegenítése. A vagyontárgy helyében lévő pénzösszegnek gyámhatósági fenntartásos betétbe kerülése után kerülhet sor annak részletekben történő felhasználására.

A szülőkkel szemben az a követelmény, hogy a vagyonkezelés rendes szabályai szerint ugyanazzal a gondossággal kötelesek eljárni, mint a saját ügyeikben. Továbbá törvényi korlát áll fenn abban a tekintetben, hogy a gyermek vagyonát érintő törvényes képviselői jognyilatkozatok jogszabályban meghatározott esetei csak a gyámhivatal jóváhagyásával érvényesek. E szabályozás szerint a szülőknek a kiskorú vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatának érvényességéhez a gyámhivatal jóváhagyása szükséges, ha e szerződés

  • a gyermek tartására,*a gyermeket örökösödési jogviszony alapján megillető jogra vagy kötelezettségre,*a gyermeket megillető örökség visszautasítására,*a gyermek által kötött tartási vagy életjáradéki szerződésre,*vagy a gyermek tulajdonában lévő ingatlan vagy ingatlan tulajdoni hányad elidegenítésére, megterhelésére vagy a közös tulajdon megszüntetésére,*továbbá a – haszonélvezeti jog kivételével – vagyoni értékű joggal vagy végrehajtással terhelt ingatlan megszerzésére vonatkozik értékhatártól függetlenül,*valamint a gyermek lakásbérleti szerződésének közös megegyezéssel történő megszüntetésére,*vagy lakáscseréhez történő hozzájárulás megszerzésére,*a gyermek személyes tulajdonának szokásos tárgyait meghaladó mértékű ingó- és készpénzvagyonát érintő jogügyletre,*a gyermek tulajdonában álló ingatlanon vagy ingatlan tulajdoni hányadán az építtető részére tulajdonszerzést jelentő építési, épületbővítési vagy más értéknövelő beruházás engedélyezésére,*a gyermek vagyonának közcélra történő felajánlására,*vagy a gyermek részére ígért vagy adott ajándék visszautasítására irányul.

  • Ezt követő cikkünk:
    Ezt megelőző cikkünk:

    Hozzászólások

    0
      0
      Az Ön Kosara
      Your cart is emptyReturn to Shop