A szomszédom, nem az ellenségem

A szomszédom, nem az ellenségem

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

„Klasszikus“ és egyben megmosolyogni való vitát idézünk, amelyet végül bíróságra vittek a gazdák: ugyan kit illet a telekhatárba ültetett fán nótázó madár füttye?! Ilyen és hasonló kellemetlen vitától kíméljük meg magunkat, ha a legfontosabb szomszédjogokkal tisztában vagyunk.

 

szomszedom

 

Természetes, hogy vannak szomszédos országok, egymás mellett megyék, települések, és köztük a határok mindenki számára átjárhatók, persze, ha betartjuk az előírásokat. Na és itt vannak a közvetlen szomszédaink, akikkel kerítés ide vagy oda, együtt kell élnünk mindennapjainkat. Szomszédjog címmel néhány törvényekben, rendeletekben szabályozott témakörrel hívjuk fel a figyelmet arra, hogyan és milyen szabályok betartásával élhetünk egymás mellett mint szomszédok, hosszú és nyugodt éveket.
SZABAD ÁTJÁRÁS
Fontos tudnunk, hogy építkezéshez nem szükséges a szomszéd beleegyezése. Ha kézben az építési engedély, indulhat a munka, amelyről a közvetlen telekszomszédok hivatalos értesítést kapnak. Itt kell megjegyezni, ha a törvényi háttér rendben találtatott, leendő szomszédunkat be kell engednünk a telkünkre a szükséges munkálatok elvégzése céljából. Ennek időpontját azonban minden esetben egyeztetni kell. Ha az építkezés közben új szomszédunk „jóvoltából” kárunk keletkezik, a szomszéd köteles megtéríteni azt.
Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha például az őszi kertészkedés során az ágak összegyűjtése, a gyökerek eltávolítása vagy tatarozás miatt szeretne a telkünkre bejönni a szomszédunk: kártalanítás ellenében (persze csak ha ténylegesen kárunk keletkezik) kötelesek vagyunk a belépést megengedni.
JÓHISZEMÛ, ROSSZHISZEMÛ
Van rá eset és szabályozás is, ha a mellettünk lévő üres telken építkező szomszédunk túlnő a telekhatárain. Ha jóhiszeműen tette ezt, követelhetjük, hogy a beépített rész használatáért és a beépítéssel okozott értékcsökkenésért kártalanítson bennünket, vagy a beépített részt vásárolja meg. Utóbbi abban az esetben alternatíva, ha a föld megosztható. Követelhetjük, hogy az egész földet vásárolja meg a túlépítő, de csak akkor, ha a kérdéses földterület fennmaradó része használhatatlanná válik, vagy ha a földdel kapcsolatos valamely jog vagy foglalkozás gyakorlása ellehetetlenül.
Ha a túlépítő rosszhiszemű volt, vagy ha a túlépítés ellen akkor tiltakoztunk, amikor a túlépítőnek az eredeti állapot helyreállítása még nem okoz aránytalan károsodást, követelhetjük, hogy a túlépítő a saját földjét és az épületet a gazdagodás megtérítése ellenében bocsássa tulajdonunkba, vagy az épületet bontsa le. Az épület bontását akkor követelhetjük, ha ez az okszerű gazdálkodás követelményeivel nem ellenkezik. Az eredeti állapot helyreállításának költségei a túlépítőt terhelik, de megilleti a bontott anyag elvitelének joga.
ABLAK A SZOMSZÉDRA
Talán az egyik leggyakoribb probléma az ablakok kérdése. Ha az oldalhatárba, vagyis a szomszédos telekhez viszonyítva három méteren belül építkezünk, akkor az építmény határfalába épített ablakoknak 1,8 méter magasságba kell kerülniük. A másik kitétel, hogy a nyílászárók nem haladhatják meg a 0,4 négyzetméter nyitható felületet.
Hajlamosak vagyunk más kategóriába sorolni a tetőtéri ablakokat, helytelenül. Ekkor adódhat az a cseppet sem kellemes helyzet, hogy a használatbavételi engedélyt kiigazításhoz köti az építési hatóság. Magyarán meg kell bontani a homlokzatot, és az előírtaknak megfelelő méretűre kell cserélni a nyílászárókat. A telekhatártól három méternél távolabb felhúzott falba bármilyen méretű ablakot rakhatunk. Előírás szerint pinceszintre semmilyen ablak és szellőztető nem építhető be. Ugyanígy nem engedi a rendelkezés, hogy égéstermék kivezetőt (kéményt, szellőzőt) a határfalon létesítsünk.
Az eresz a szomszéd telek fölé maximum 0,5 méter hosszan nyúlhat át, csatornázni kell, a lefolyót pedig a telkünkre kell visszavezetni. Ha az oldalhatáron fa vagy bokor akadályozná a rendeltetésszerű használatot, arra azt írja a jogszabály: a szomszédok közösen távolítsák el. Ha a telkeket kerítés, sövény választja el, a használatra a szomszédok közösen jogosultak.
SZIGETELÉS
Az OTÉK tiltja, hogy a homlokzatszigetelés a szomszéd telekre átnyúljon. Ez országos érvényű előírást jelent, vagyis a helyi építési szabályzat sem írhatja felül. Az utólagos hőszigetelés nem kötött építési engedélyhez, sem lábazattal, sem anélkül. Viszont a szabályokat be kell tartani: közterületre maximum 10 centiméterre nyúlhat be a szigetelés. Ha a telek beépítettsége a hőszigetelés után meghaladná a megengedhető legmagasabb értéket, akkor az 10 centiméter vastag hőszigetelés esetén túlléphető. A szomszéd felé azonban egy centit sem! Ennek feloldására két mód van: a telekhatárrendezés, vagy a szomszéd felőli határfal belső szigetelése.
És végül: a telekhatáron álló fa, bokor és annak gyümölcse egyenlő arányban illeti a szomszédokat. Ahogyan a madárka füttye is. Élvezzük közösen, jó szomszédok módjára.

FÜZESI JÁNOSNÉ
szakigazgatás-szervező mérnök 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}