A szomszédom, nem az ellenségem

A szomszédom, nem az ellenségem

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

„Klasszikus“ és egyben megmosolyogni való vitát idézünk, amelyet végül bíróságra vittek a gazdák: ugyan kit illet a telekhatárba ültetett fán nótázó madár füttye?! Ilyen és hasonló kellemetlen vitától kíméljük meg magunkat, ha a legfontosabb szomszédjogokkal tisztában vagyunk.

 

szomszedom

 

Természetes, hogy vannak szomszédos országok, egymás mellett megyék, települések, és köztük a határok mindenki számára átjárhatók, persze, ha betartjuk az előírásokat. Na és itt vannak a közvetlen szomszédaink, akikkel kerítés ide vagy oda, együtt kell élnünk mindennapjainkat. Szomszédjog címmel néhány törvényekben, rendeletekben szabályozott témakörrel hívjuk fel a figyelmet arra, hogyan és milyen szabályok betartásával élhetünk egymás mellett mint szomszédok, hosszú és nyugodt éveket.
SZABAD ÁTJÁRÁS
Fontos tudnunk, hogy építkezéshez nem szükséges a szomszéd beleegyezése. Ha kézben az építési engedély, indulhat a munka, amelyről a közvetlen telekszomszédok hivatalos értesítést kapnak. Itt kell megjegyezni, ha a törvényi háttér rendben találtatott, leendő szomszédunkat be kell engednünk a telkünkre a szükséges munkálatok elvégzése céljából. Ennek időpontját azonban minden esetben egyeztetni kell. Ha az építkezés közben új szomszédunk „jóvoltából” kárunk keletkezik, a szomszéd köteles megtéríteni azt.
Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha például az őszi kertészkedés során az ágak összegyűjtése, a gyökerek eltávolítása vagy tatarozás miatt szeretne a telkünkre bejönni a szomszédunk: kártalanítás ellenében (persze csak ha ténylegesen kárunk keletkezik) kötelesek vagyunk a belépést megengedni.
JÓHISZEMÛ, ROSSZHISZEMÛ
Van rá eset és szabályozás is, ha a mellettünk lévő üres telken építkező szomszédunk túlnő a telekhatárain. Ha jóhiszeműen tette ezt, követelhetjük, hogy a beépített rész használatáért és a beépítéssel okozott értékcsökkenésért kártalanítson bennünket, vagy a beépített részt vásárolja meg. Utóbbi abban az esetben alternatíva, ha a föld megosztható. Követelhetjük, hogy az egész földet vásárolja meg a túlépítő, de csak akkor, ha a kérdéses földterület fennmaradó része használhatatlanná válik, vagy ha a földdel kapcsolatos valamely jog vagy foglalkozás gyakorlása ellehetetlenül.
Ha a túlépítő rosszhiszemű volt, vagy ha a túlépítés ellen akkor tiltakoztunk, amikor a túlépítőnek az eredeti állapot helyreállítása még nem okoz aránytalan károsodást, követelhetjük, hogy a túlépítő a saját földjét és az épületet a gazdagodás megtérítése ellenében bocsássa tulajdonunkba, vagy az épületet bontsa le. Az épület bontását akkor követelhetjük, ha ez az okszerű gazdálkodás követelményeivel nem ellenkezik. Az eredeti állapot helyreállításának költségei a túlépítőt terhelik, de megilleti a bontott anyag elvitelének joga.
ABLAK A SZOMSZÉDRA
Talán az egyik leggyakoribb probléma az ablakok kérdése. Ha az oldalhatárba, vagyis a szomszédos telekhez viszonyítva három méteren belül építkezünk, akkor az építmény határfalába épített ablakoknak 1,8 méter magasságba kell kerülniük. A másik kitétel, hogy a nyílászárók nem haladhatják meg a 0,4 négyzetméter nyitható felületet.
Hajlamosak vagyunk más kategóriába sorolni a tetőtéri ablakokat, helytelenül. Ekkor adódhat az a cseppet sem kellemes helyzet, hogy a használatbavételi engedélyt kiigazításhoz köti az építési hatóság. Magyarán meg kell bontani a homlokzatot, és az előírtaknak megfelelő méretűre kell cserélni a nyílászárókat. A telekhatártól három méternél távolabb felhúzott falba bármilyen méretű ablakot rakhatunk. Előírás szerint pinceszintre semmilyen ablak és szellőztető nem építhető be. Ugyanígy nem engedi a rendelkezés, hogy égéstermék kivezetőt (kéményt, szellőzőt) a határfalon létesítsünk.
Az eresz a szomszéd telek fölé maximum 0,5 méter hosszan nyúlhat át, csatornázni kell, a lefolyót pedig a telkünkre kell visszavezetni. Ha az oldalhatáron fa vagy bokor akadályozná a rendeltetésszerű használatot, arra azt írja a jogszabály: a szomszédok közösen távolítsák el. Ha a telkeket kerítés, sövény választja el, a használatra a szomszédok közösen jogosultak.
SZIGETELÉS
Az OTÉK tiltja, hogy a homlokzatszigetelés a szomszéd telekre átnyúljon. Ez országos érvényű előírást jelent, vagyis a helyi építési szabályzat sem írhatja felül. Az utólagos hőszigetelés nem kötött építési engedélyhez, sem lábazattal, sem anélkül. Viszont a szabályokat be kell tartani: közterületre maximum 10 centiméterre nyúlhat be a szigetelés. Ha a telek beépítettsége a hőszigetelés után meghaladná a megengedhető legmagasabb értéket, akkor az 10 centiméter vastag hőszigetelés esetén túlléphető. A szomszéd felé azonban egy centit sem! Ennek feloldására két mód van: a telekhatárrendezés, vagy a szomszéd felőli határfal belső szigetelése.
És végül: a telekhatáron álló fa, bokor és annak gyümölcse egyenlő arányban illeti a szomszédokat. Ahogyan a madárka füttye is. Élvezzük közösen, jó szomszédok módjára.

FÜZESI JÁNOSNÉ
szakigazgatás-szervező mérnök 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Átadták a fertődi Esterházy-kastély nyugati szárnyát

2021. július 21-től látogathatók a fertődi Esterházy-kastély nyugati szárnyának kastélyterei, amelyet a hétvégén adtak át. A fertődi Esterházy-kastély nyugati szárnyának tereiben látható kiállításokhoz hasonló méretű és rangú kastélyfelújítás a kastély újjáéledése óta nem volt. 2021. július 21-től látogathatók a fertődi Esterházy-kastély nyugati szárnyának kastélyterei, amelyet a hétvégén adtak át. A fertődi Esterházy-kastély nyugati szárnyának tereiben látható kiállításokhoz hasonló méretű és rangú kastélyfelújítás a kastély újjáéledése óta nem volt. A fertődi Esterházy-kastély patkó alakú főépületének emeletes nyugati szárnyában egykor az Esterházyakkal rokon családok lakosztályai sorakoztak, illetve a főbejáratig futó földszintes térsorral (nyugati patkó) összekapcsolva néhány inasszoba mellett itt kaptak helyet a különböző hercegi gyűjtemények, például a könyvtár és a porcelán gyűjtemény. A szárnyból nyugat felé húzódó hosszú, nagy belmagasságú tér volt a képtár, amelyben a műalkotások száma – az egykori krónikás szerint – 350 körül lehetett. A fertődi Esterházy-kastély felújítását 2013-ban a helyszínen Orbán Viktor miniszterelnök hirdette meg. A magyar kormányt az a cél vezérelte, hogy az ország legnagyobb barokk kastélya visszanyerje régi pompáját, de az az elképzelés is vezette, hogy a megújított épület, a magyar kultúrának ne csak egy szimbolikus, hanem egy valódi, élő helyszíne legyen. Ehhez a célhoz pedig az egymásra épülő fejlesztések sora vezetett el, hogy a kastély egykori régi pompájához méltóan fogadhassa a magyar és külföldi látogatókat. A rekonstrukció kivitelezési munkálatai 2016. tavaszán kezdődtek meg a 3H Építésziroda Kft. tervezésében, illetve a West Hungária Bau Kft. ZÁÉV Zrt. kivitelezésében. Az I. nagy ütem építési eleme a földszintes épületrész, az úgynevezett patkószárny felújítását tartalmazta, ezen belül is két egymásra épülő kivitelezés történt meg. Az I. ütem alatt elkészítették a II. ütemhez szükséges infrastruktúrát. Közel 1100 négyzetméterben megvalósult a képtár, valamint a porcelán kabinet, a patkószárny egybenyíló kiállító térsora és kiszolgáló helyiségek kialakítása. Az első szakasz 1,6 milliárd forint kormányzati támogatásból valósult meg, további kormányzati támogatással csaknem 1,8 milliárd forint a fejlesztésre szánt forrás. A munkálatok során mindösszesen 1274,85 négyzetméteres terület újult meg. Eszterháza nagyon hosszú időn keresztül Európa egyik virágzó kulturális központja volt, amely az átadó ünnepség után újra betöltheti ezt a szerepet. A megnyitott Arcok és tekintetek - Esterházy-képtár, a közel 400 műtárgyat bemutató Esterházy-porcelánkabinet, továbbá az IDŐVONZATOK - MODULATED TIME, BOLDI szobrászművész és Incze Mózes festőművész kortárs kiállítása méltó és grandiózus az eszterházai csodavilághoz.   További információk a fertődi Esterházy-kastély Facebook-oldalán és az eszterhaza.hu weboldalon.  

Új parkrészek átadása a Városligetben

A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el. A parkrészt a FŐKERT 100 éves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. A felújítás során az eredeti, a Főkert tervtárában fellelhető 1967-es és 1969-es kertépítészeti tervek, valamint az 1980-as megvalósulási terv nyújtottak segítséget. Így a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló KNEIPP ösvény is, melynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van testtartásunkra. Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, melyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is. A megújult Mőcsényi Mihály Botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú új növényt ültettek el, több mint 35.000 példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyett egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott. Új kutyaparadicsom A városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is várja a gazdikat és négylábú kedvenceiket. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el. A parkrész különlegessége, hogy külön elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, így elkerülhetőek lesznek a konfliktusok, ütközések. A tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalom pályákkal. A gazdik és a kutyusok kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig több mint egytucat kutyapiszok gyűjtő segíti. Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben – néhány elzárt terület kivételével – továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége. Természetesen az új Kutyás élménypark teljes növényzetet újjávarázsolták, a területén 6 új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti „testvéréhez” csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre. Futás a Ligetbe(n) A futás ma már a legnépszerűbb tömegsportok közé tartozik: az országban százezrek, a fővárosban tízezrek húznak naponta futócipőt. Kimondottan nekik készült a Városligeti Futókör. „A Városligeti Sportcentrum őszi átadását követően a park Budapest legsokoldalúbb sporthelyévé vált, melynek kínálata tovább erősödik. Nagy örömünkre szolgál, hogy végre a pesti oldalon is a Margitszigeti futópályához hasonló alternatívát tudunk kínálni, ami ráadásul modern és biztonságos szolgáltatásokkal várja a sportág szerelmeseit. A futókört a következő napokban vehetik birtokba a sportolók” – mondta el Gyorgyevics Benedek. A Városligeti Futókör tervezése során a folyamatosan egyeztettek a budapesti futókat képviselő szervezetekkel, hogy a pálya vonalvezetés, burkolata a sportolók igényei szerint alakítsák ki. Mindezeknek köszönhetően a kiváló minőségű, 2 kilométer hosszúságú, színezett – az izületeket kímélő - rekortán borítású pálya teljes hosszában kivilágított. A fák között kanyargó, rendkívül hangulatos vonalvezetésű pálya belépési pontjainál bemelegítő területeket helyeztek el a sérülések elkerülése végett, a nyomvonal mellett pedig számos ivókút szolgáltatja a frissítőt. A sportolók kényelmét a Városligeti Sportcentrum női, férfi és akadálymentesített öltözői szolgálják. www.ligetbudapest.hu  

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.