Új szabályok szerint építkezünk

Új szabályok szerint építkezünk

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Hasonlóan a tavalyihoz, ebben az évben is új szabályozásokkal kell megismerkedniük azoknak, akik építkezésre adják a fejüket, de azoknak is, akik felújításban, korszerűsítésben gondolkodnak. Sok esetben az egyszerűbb és gyorsabb ügymenetet célozzák a módosítások - ilyen például az építés-, valamint szakhatósági integrált eljárás -, amitől a szakemberek egy része a beruházások élénkülését várják.

 

 

Két, az építkező magánszemélyeket és építési vállalkozókat, beruházókat érintő rendelkezés tekintetében újabb szabályozásokat határozott meg a kormány 2009. október 1. napjától: egyfelől a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (KET), valamint az építési engedélyről szóló 25/2009. (IX.30) NFGM rendeletet.
Gyorsabb ügyintézés a közigazgatásban
A KET az illetékes önkormányzat számára kötelező érvényű, az építéshatósági eljárás során keletkezett ügyiratok elintézési határidejében történt változásokat tartalmazza. Ide sorolható a végzés, határozat meghozatala, más társhatóságok megkeresése, a hiánypótlásra történő felhívás, a szakhatósági megkeresés.
Korábban az építéshatóságnak az építési engedélyezésre irányuló kérelem hivatalba érkezésétől - iktatástól - számított 60 nap állt rendelkezésére az I. fokú határozat meghozatalára, az új rendelkezés szerint ez 45 munkanapban lett meghatározva. Egy hagyományos családi házra tehát 45 munkanap alatt szerezhetünk építési engedélyt. Nem így a Makész által minősített könnyűszerkezetes házakra. Itt ugyanis már 30 napot elegendő várnunk a döntésre.

Jó ha tudjuk, hogy míg a határozat elleni fellebbezésre korábban 15 napon belül, az új rendelkezés szerint 10 munkanapon belül van lehetőségünk. Egy társhatóság, például a földhivatal megkeresése tulajdoni lap megküldésére 8 napon belüli határidőről 5 munkanapra módosult.
Építési engedély, egyszerűbben
Az NFGM rendelet az építési engedélyezés, bejelentéshez kötött építési tevékenységeket határozza meg. (Részletesen a 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendelet 1. melléklete tartalmazza.)
Az építési engedélyezési eljárás ügymenete mellett új fogalomként meg kell tanulnunk, mit jelent az egyszerűsített építési engedélyezési eljárás, milyen munkálatokat folytathatunk pusztán bejelentés mellett, és melyek az engedélyezés és bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységek.
Építmény építése, műemlék építmény homlokzatán végzett átalakítás, födémre vagy tetőre szerelt bármely berendezés építésiengedély-köteles. Ezen munkálatokról és az építési napló megnyitásáról az építkezés megkezdését követő öt munkanapon belül tájékoztatni kell az építésügyi hatóságot. Ha felújítani, korszerűsíteni szeretnénk, vagy használatbavételi engedéllyel nem rendelkező, kivitelezés alatt álló építmények tartószerkezeti rendszerének vagy tartószerkezeti elemeinek megváltoztatását tervezzük, akkor azok egyszerűsített építési engedélyezési eljárást vonnak maguk után.
De mit jelent a gyakorlatban az egyszerűsített jelző - Az egyszerűsített építési engedélyezési eljárás nem azt jelenti, hogy nem kell tervdokumentációt összeállítani, ha nem azt, hogy egyes építési tevékenységre az engedélyt a korábbi 30 nap helyett 10 munkanapon belül kell kézhez kapnunk. Életszerű példa, hogy a tervdokumentációban megjelölthöz képest módosítanánk: a főfalakat nem szilikát téglából, hanem vályogból szeretnénk. Ekkor a bejelentést követően az építéshatóságnál 10 munkanapon belül megkapjuk az engedélyt. Bejelentésre egyszerűsített eljárásban bírálja el az építéshatóság azt is, ha két egymás mellett működő üzlethelyiség közös falának a lebontásával egy nagyobb alapterületű üzletet alakítanánk ki.
A bejelentés is elegendő
A változások pozitívuma, hogy azonnal, engedélyeztetés nélkül megkezdhetjük az építkezést bizonyos esetekben. Igaz ez a használatbavételi engedéllyel még nem rendelkező, építőipari kivitelezés alatt álló épületek tartószerkezeti rendszerének vagy tartószerkezeti elemeinek megváltoztatása, építményen belül építési munkával nem járó emberi tartózkodásra szolgáló helyiségek egyesítése, leválasztása esetén, és akkor is, ha a telkünk természetes terepszintjét 2 méter magasságig vagy annál kisebb mértékben véglegesen megváltoztatjuk.
Mindössze bejelentéshez kötött az ötven négyzetméternél kisebb, emberi tartózkodásra nem alkalmas építmény, például melléképület, garázs, kerti medence, illetve harminc négyzetmétert meg nem haladó kereskedelmi vagy vendéglátó építmény építése.
Nem szabad azonban azt gondolnunk, hogy most aztán szabad a vásár, szabad az építkezés! A helyi építési szabályok, a település rendezési terve, az országos építési követelmények továbbra is kötelező érvényűek. A hatóság ellenőrzi is az építkezést, és ha valamiben kivetni valót talál, bírságolhat, sőt, le is bontathatja az épületet.



Még bejelenteni sem kell
Engedélyezés és bejelentés nélkül is folyhatnak munkák a ház körül. A meglévő építmény felújítása, helyreállítása, korszerűsítése semmilyen hatósági papírmunkával nem jár. Az utólagos hőszigetelés, a homlokzati nyílászárók cseréje, a kerítés építése, a telek természetes terepszintjének maximum egy méterre rugó, végleges jellegű megváltoztatása, a fóliasátor építése is ebbe a kategóriába tartozik.
Ha felépült
Ha túlvagyunk a munka nehezén, befejeződött az építkezés, akkor az építési engedéllyel, illetve bejelentéssel felépített épület „belakása“ előtt használatbavételi engedély kérelmet, illetve bejelentést kell benyújtanunk az építési hatósághoz. A földhivatal felé is van kötelezettségünk: kérelmet és záradékolt változási vázrajzot várnak tőlünk. Az építkezés végeztével kötelesek vagyunk a környezetvédelmi szakhatósághoz beadni azt az igazoló lapot, mely szerint az építkezés során keletkezett törmeléket, hulladékot szabályszerűen kezeltük és szállíttattuk el, és erre az építkezés megkezdése előtt szerződést kötöttünk például egy szemétteleppel.
Gyakorló szakemberként úgy gondolom, hogy a változások javarészt az ügyfelek, az építkezők akaratával megegyezően, a gyakran bürokratikus útvesztők lerövidítését célozták meg, természetesen nem mentesítve az építkezőt sem a szabályok alól.

Csak az elkeseredett építkezők a megmondhatói, hogy milyen károkat okozhatnak a bizalmukkal visszaélő vállalkozók. Talán kevesebb botrányos történet születik, ha 2010 elején életbe lép a szabályozás, mely szerint csak regisztrált építőipari vállalkozók tevékenykedhetnek a piacon. Jövőre a kamarák a cégek alapadatain túlmenően azok előéletét - bírság, késedelem - is nyilvántartják. Meghatározzák e rendeletben azt is, hogy mi a működés minimális emberi és technikai feltétele.

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}