Vagyonadó 1. - a lakóingatlanok

Vagyonadó 1. - a lakóingatlanok

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvényt így ismerteti az APEH honlapja. Ha az Olvasónak nem világos minden, akkor - a magunk részéről nem leszünk meglepve. Sorozatunkban elsőként a legfontosabbról, a lakásról szólunk.

 

 

Forrás: gondola.hu (az APEH honlapja alapján)

A 2010. január elsején hatályba lépő új jogszabály négyféle vagyontárgy - a lakóingatlan, a vízi jármű, a légi jármű, a nagyteljesítményű személygépkocsi - utáni adózást szabályozza. Jelen anyagban a legjelentősebb változásokat foglaltuk össze - bocsátja előre az adóhatóság.

A Magyar Állam, a helyi önkormányzatok és azok társulásai, a települési, területi és kisebbségi önkormányzatok, a költségvetési szervek, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, valamint az egyházak mentesek az adó alól. Ugyanúgy nem terheli adókötelezettség azokat a személyeket, akiknek/amelyeknek mentességét nemzetközi egyezmény biztosítja.

Lakóingatlanok

Az új jogszabály alapján az ingatlanok közül csak a lakóingatlan tartozik a törvény hatálya alá.

A törvény alkalmazása során lakóingatlannak a lakásnak, üdülőnek minősülő ingatlant kell tekinteni, a hozzájuk tartozó telekkel, földrészlettel együtt. Lakásnak a vagyonadó szempontjából a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény (1993. évi LXXXVIII. törvény) alapján lakásnak minősülő és az ingatlan-nyilvántartásban lakás, lakóház, lakóépület, kastély, villa, udvarház megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan minősül. Üdülőnek az ingatlan-nyilvántartásban üdülő, üdülőépület, hétvégi ház, apartman, nyaraló, csónakház megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlant kell tekinteni.

Mérték

Az adót a lakóingatlannak az adóév elején fennálló forgalmi értékének alapulvételével kell megállapítani. Az adó éves mértéke a forgalmi érték 30 millió forintig terjedő része után 0,25%, 30 és 50 millió forint közötti része után 0,35%, és az 50 millió forint fölötti rész után 0,5%.

Az adófizetési kötelezettség fő szabályként azt a magánszemélyt, szervezetet terheli, aki a naptári év első napján az ingatlan tulajdonosa. Amennyiben az ingatlant vagyoni értékű jog ( kezelői jog, vagyonkezelői jog, haszonélvezeti jog, használati jog ) terheli, az adót a vagyoni értékű jog jogosultjának kell megfizetnie. Több tulajdonos, illetve jogosult esetén a fizetési kötelezettséget a tulajdoni/jogosultsági hányadok arányában kell teljesíteni.

A tulajdonosnak, vagyoni értékű jog jogosultjának nem kell megfizetni az adót azon lakás után, melynek forgalmi értéke a 30 millió forintot nem éri el, és ténylegesen életvitelszerűen a tulajdonos vagy a vagyoni értékű jog jogosítottja lakja. Mentes az adó alól egy második lakás is, ha annak forgalmi értéke a 15 millió forintot nem haladja meg. Az értékhatár túllépése esetén az adókötelezettség a teljes értékre fennáll. A harmadik vagy további lakóingatlanok értéküktől függetlenül adókötelesek.

Mentesség

Mentességben részesül a 62. életévét betöltött adóalany, továbbá a rokkantsági, baleseti nyugdíjban részesülő adóalany a lakóhelyéül szolgáló, 50 millió forint értéket meg nem haladó lakóingatlana alapjából 10 millió forint adóalapig. A mentesség feltétele, hogy az adóalany egyedül vagy ugyanezen feltételeknek megfelelő közeli hozzátartozójával él és a háztartás egy főre eső jövedelme az adóévet megelőző évben az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét (ez 2009. évben 57.000 Ft) nem haladja meg.

A műemlékként védetté nyilvánított vagy önkormányzati rendelet alapján helyi egyedi védelem alatt álló épület felújítása esetén az építési engedély jogerőre emelkedését követő három évben szintén nem kell megfizetni az adót.

Kedvezmény

Adókedvezmény illeti meg a három vagy több gyermeket nevelőket. A kedvezmény mértéke a harmadik, és minden további gyermek után 15%. A kedvezményt legfeljebb azonban 100 millió forint adóalapra jutó adó erejéig lehet igénybe venni.

Számlával igazolt lakásfelújítás esetén az adó csökkenthető a számla alapján megállapítható áfa összegével.

A 62. életévüket betöltöttek, a rokkantnyugdíjasok, a kiskorú örökösök, és az álláskeresők adófelfüggesztéssel élhetnek az általuk használt lakás után.

A kettős adóztatás elkerülése miatt a törvény úgy rendelkezik, hogy az adó alanya a tárgyévre fizetendő helyi ingatlanadó összegével csökkentheti a lakóingatlan adót.

Határidők a bevallásra és a befizetésre

A magánszemély adózó az adóévi személyi jövedelemadóról szóló bevallásban, a társasági adóalany a társaságiadó-bevallásban, az eva alany pedig az eva-bevallásban ad számot az egyes nagy értékű vagyontárgyakról szóló adóról. A bevallásokat a tárgyévben kell megtenni.

Ha az adóalany nem kötelezett sem személyi jövedelemadó, sem társasági adó, sem eva bevallásra, akkor az egyes nagyértékű vagyontárgyakat terhelő adóról a külön erre a célra rendszeresített bevallást kell benyújtani az adóév május 20-ig.

Az adót két részletben kell megfizetni. Az első részlet a bevallás benyújtásával egyidejűleg esedékes, a második részletet pedig az adóév szeptember 30-ig kell megfizetni.

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.