Hitel: merjem, ne merjem?

Hitel: merjem, ne merjem?

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A mára általános gazdasági válsággá mélyült hitelpiaci krízis újabb és újabb fordulatokat hoz: nemrégiben eltörölték a szocpolt; rendkívüli módon megszigorodtak a kölcsönhöz jutás feltételei; megszűntek a forinthitelnél sokkal kedvezőbb svájci frank alapú hitelek; szaporodtak a beragadt kölcsönök és a kilakoltatások; a beadott hitelkérelmek aránya 80 százalékkal esett vissza.

 

 

Mi várható ezek után 2010-ben - Merjek hitelt felvenni, vagy inkább halogassam - Ezekre a kérdésekre keressük a választ Rácz Piroska független pénzügyi tanácsadó segítségével.

Az egész világon végigsöprő pénzügyi krízis az Egyesült Államokból indult el 2008-ban, az amerikai kontinenst súlyosan érintő ingatlanpiaci összeomlással. Az oka alapvetően két dologban kereshető: egyrészt az ügyfelek és a bankok közös „nem tudása”, vagyis az, hogy az ügyfelek közül sokan nem tudták, hogy amennyiben nem képesek a törlesztő részleteiket az addigi ütemezésnek megfelelően fizetni, de a fizetési szándékukat jelzik, a bankkal közösen átdolgozhatják a szerződésüket, haladékot kaphatnak, vagy egyéb megoldást találhatnak. Másrészt a bankok sok olyan kölcsönt adtak ki, melyek fedezete nem volt kellően rendezve. Eme „kölcsönös tudatlanságból” fakadt aztán a sok beragadt hitel, hiszen a bank, ha az ügyfél nem jelezte fizetési szándékát, nem tehetett mást, mint hogy a fedezethez nyúlt, vagyis árverésre bocsátotta az adós ingatlanát. Ez egy öngerjesztő folyamatot indított el: az ingatlanárak az árverések hatására mélyen lezuhantak, melynek következtében az amerikai ingatlanpiac gyakorlatilag leállt.
Sokk - Magyarországon is
A pénzpiaci válság felborított minden eddigi mérőszámot, minden olyan viszonyítási alapot, melyhez igazodhatott a pénzügyi világ. 2008 őszén még senki nem gondolta volna, hogy a krízis hazánkat is eléri. Az elemzők azt mondták: itthon nem lehet baj, mert Magyarországon megalapozott volt a hitelkihelyezés. Az előre megbecsülhető árfolyam-kockázatot plusz-mínusz 5-10 százalék közé jósolták, és a szakma elitje úgy gondolta, ennél több nem lehet. Ám, amint tudjuk, nem ez történt…
Olcsóbb forinthitelek
A hitelintézetek új ügyfelek szerzése helyett a meglévők megtartására helyezik a hangsúlyt. Az előtörlesztés feltételei liberálisabbak lettek: devizahiteleinket ma már nem csak forintban, hanem devizában is kiválthatjuk. A bankok a már érvényben levő, de még felbontás előtti szerződéseken csak (törvény illetve belső ügyviteli rend által) szabályozott keretek között módosíthatnak. A népszerű devizahitelek helyét az olcsóbbá tett forinthitelek vették át, melyeknek az az előnyük is megvan, hogy esetükben nem kell az árfolyam-ingadozás kockázatával számolni. Új konstrukciók jelentek meg, a kamatot jelentősen csökkentették, már 7-9 százalék közötti kamattal is lehetséges forinthitelhez jutni. Ugyanakkor viszont az ötéves kamatperiódusok kora lejárt; ma már az éves, sőt a féléves kamatperiódus a jellemző.
Támogatott lakáshitel - szűkített célcsoport
Cikkünk megjelenésekor már újra igényelhető lesz a szociális alapú államilag támogatott lakáshitel. A célcsoportot szűkítették, ám akik jogosultak a támogatásra, viszonylag kedvező kölcsönhöz juthatnak. A 35 évnél fiatalabb gyermektelen vagy egy gyerekes családok igényelhetik ezt a kölcsönt, de csak új ingatlan építése vagy vásárlása esetén, és a felső értékhatár 20 (vidék), vagy 25 millió forint (Budapest). A napokban nyilvánosságra került információk szerint a támogatott lakáshitel kamata a kezelési költséggel együtt várhatóan 6,5-9 százalék között lesz; a futamidő hossza azonban még nem ismeretes.
Pozitív hozzáállás?
A szabad ingatlanalapú hitelezés korszaka tehát jó időre lejárt. Az ingatlanpiac pozitív irányú változásai segíthetnének a hiteleseken és a bankokon, de minden jel arra mutat, hogy 2010-ben is még a regresszív hatások érvényesülnek majd. A lakásvásárlási kedv könnyített hitelek nélkül elenyésző maradhat. Mégis bízni kell abban, hogy kilábalhatunk a válságból, a pozitív hozzáállás sokat segíthet. Akinek kölcsönre van szüksége, adja be a kérelmet, hiszen semmit nem veszíthet - legfeljebb, ha szerencséje van, az eddiginél is kedvezőbb feltételekkel juthat (sokkal stabilabb és kevésbé kockázatos) hitelhez. 

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}