Gerenda- és rönkházak, akár tíz nemzedéknek

Gerenda- és rönkházak, akár tíz nemzedéknek

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Noha az utóbbi időkben hazánkban is egyre jobban terjednek a rönk- és gerendaházak, ötszázalékos részesedésükkel messze elmaradnak a skandinávok, amerikaiak vagy németek 60-90 százaléka mögött. Ennek részben a kulturális hagyományok, de döntően az információhiány és a tévhitek a magyarázata.

gerendaesronkhazakakartiznemz 720


Elsősorban a skandináv országokban, Skóciában, Írországban, Kanadában, az USA-ban, Oroszországban, Ausztriában, Észak-Németországban és Erdélyben népszerűek a faházak, sok helyütt 500-700 éve állnak sértetlenül, nemzedékek sorának otthonául szolgálva. A japánok is előszeretettel építenek natúr fából a földrengéseknek különösen kitett országrészekben, ugyanis szerkezetüknél fogva ezen épületek egyben maradnak.

Leggyakoribb tévhitek
A faház tűzveszélyes, ha kigyullad, porig ég. A korszerű lángmentesítőkkel impregnált fa nem fog egykönnyen tüzet, tűzben való viselkedése is kedvező: égése csak fokozatosan alakul ki, nem csepeg, felületi lángterjedési sebessége alacsony, szilárdságát csak fokozatosan veszíti el. 800 C fok körül 15 perc után az alumíniumszerkezetnek már nyoma sincs, az acéltartó is meglágyult, a fa tartó viszont még csak ötven százalékát veszítette el szilárdságának.
A fát hamar megeszik a biológiai kártevők. A nedves fát kikezdhetik a gombák, rovarok, de a megismételt faanyagvédelmi kezelés és csapadéktól megóvó szerkezeti kialakítás elhárítja e veszélyeket.
Ízlések és pofonok. Van, akit nyomaszt a temérdek fa látványa, számukra megoldás lehet a tégla, kő, gipszkarton stb. fa kombinációja.
A faházaknak gyenge a másodlagos piacuk. A hazai közvélekedés úgy tartja, és az ingatlanértékelő szakemberek többsége is abból a könnyűszerkezetes épületekkel szerzett gyakorlati tapasztalatból indul ki, hogy nehéz eladni az ilyen típusú házakat. A silányan összecsapott könnyűszerkezetes házak és a masszív, értékes rönk illetve gerendaházak azonban két világ.

gerendesronkhazakakar 2
Gerenda, rönk – mi a különbség?
A válasz egyszerű: a rönkház kézzel vagy géppel megmunkált kör keresztmetszetű rönkökből épül, a gerendaház pedig négyzet, téglalap vagy trapéz alakú fából. Rönkházakhoz kétféle rönkformát használnak: a norvég ovális és az orosz kerek típust. A rönkfa és a kör profilú gerenda elsősorban alpesi stílusú házakhoz, illetve erdei környezetbe ajánlott, masszív jelleget kölcsönöz a háznak. Egyik változatánál alul egy vájat van, ennek köszönhetően tökéletesebben illeszkednek egymáshoz az elemek. A külső és belső falak és az oromzat is ebből készül. A rönköket kézzel kérgezik le és gyalulják meg, végső alakját és illesztéseit teljes mértékben kézi szerszámokkal végzik. A norvég rönköknél a norvég bemetsző stílust alkalmazzák, a nyereg alakú hornyolás az építés során válik fontossá a hézagmentes, pontos illeszkedés érdekében, mert emiatt a rönkök a fa száradásából eredő természetes zsugorodás során egymásba roskadnak. A szögletes gerenda elegáns, jól bútorozható belső teret biztosít, modern és antik berendezés egyaránt illik hozzá. A gerenda profilja és vastagsága mindig az épület rendeltetésétől és méretétől függ. A gyártás során a gerendákat gombák és rovarok ellen konzerválják, szárítják, hogy anyaga alaktartóbb és a ház hosszú élettartamú legyen.

gerendesronkhazakakar 3
Sok előny, kevés hátrány
A rönk- és gerendaházak számos előnnyel rendelkeznek a többi épülettípussal szemben. Mellettük az egyik legerősebb érv, hogy egészséges, természetes életteret nyújtanak. E házakban ritkák az allergiás és asztmás megbetegedések, a fa semmilyen káros anyagot nem bocsát ki. Ezek az otthonok megtartják a természetes nedvességegyensúlyt a belső térben, a párakiegyenlítődés folyamatosan zajlik a falakon keresztül, mondhatni, lélegeznek, emiatt nincs szükség légkondicionálásra. A megnövekedett páratartalmat beisszák a falak, ha edig száraz a levegő, visszaadják. Páralecsapódás, illetve a penészedés teljesen kizárt. A faházaknak önmagukban is jó a hőszigetelő hatásuk, hőtároló kapacitásuk pedig igen nagy. A falak télen megtartják a meleget, fokozatosan osztva szét a helyiségekben, meleg időben ugyanakkor éppen fordítva működnek, tartják a kellemes hűvöst, nincs szükség klimatizálásra.
Faházunk télen-nyáron spórol nekünk: alapozása is egyszerűbb, a ház sarkai, ill. terhelési pontjai alá kell a talajban a fagyhatás alá érő betontuskókat elhelyezni, pince esetén födémére is felállítható, egyszerűbb a gépészete is, az építkezést nem korlátozzák évszakok, több hetes technológiai szünetek nélkül néhány hét, hónap alatt felállítható. Ahhoz, hogy igen jól hőszigetelt falat kapjunk, 27-30 cm átmérőjű rönkökből kell építkezni, ami alaposan megnöveli a költségeket. Ha a pénztárcánk ezt nem engedi, a ház összesített hőszigetelését kell javítanunk extrán hőszigetelt ablakkal, zsalugáterrel, a födémt 30-40 centiméternyi ásvány- vagy kőzetgyapot szigetelésével stb. Ha valódi, minőségi rönkházat szeretnénk, nincs helye kompromisszumoknak, és biztosan nem ússzuk meg olcsón, ám egy szép környezetbe épített rönkház értékálló befektetés, tartós örömforrás, kipipálva egyúttal a környezettudatosság, vitalitás és gazdaságosság nem elhanyagolható szempontjait is.

gerendesronkhazakakar 1
Tippek építkezőknek

  • ÉPÍTŐANYAGKÉNT ELSŐRANGÚAK az északi, extrém időjárási körülmények között lassan növő fenyők: rendkívül ellenállók, hőszigetelő képességük is a legjobb, de innen frissen behozatott fából nyáron ne építkezzünk, folyamatosan szoktassuk hozzá a mi éghajlatunkhoz.
  • A TÖKÉLETES ILLESZKEDÉS legfőbb feltétele a rönk nedvességtartalma , ezért csak megfelelően szárított alapanyagból építkezzünk.
  • FONTOS A RÖNKÖK feldolgozásának pontossága, az illesztésekhez, tömítésekhez használt anyagok minősége és mennyisége.
  • ÓVJUK AZ ILLESZTÉSEKET a víztől és a csapóeső ellen, ez kulcskérdés a szerkezet hosszú élettartamának megőrzéséhez.
  • TERVEZÉSRE a speciális körülmények miatt olyan szakembert keressünk, akinek már van gyakorlati tapasztalata a faháztervezésben.
  • A SARKOK, ILLESZTÉSEK számának csökkentésével jelentősen mérsékelhetjük a költségeket. Számtalan módja van még a spórolásnak, a tapasztalt tervező ebben is segíthet.
  • VÁLASSZUNK LEINFORMÁLHATÓ, megtekinthető referenciákkal rendelkező kivitelezőt, és ne csak a négyzetméterár alapján döntsünk, és egy megnyerő honlap, lehengerlő marketing akár megtévesztő is lehet.

 

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}