Elektromos fűtés, korszerűen

Elektromos fűtés, korszerűen

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Napjainkban az az állítás, hogy az elektromos főfűtés drágább, mint a gázfűtés, már rég nem egyértelmű. Nyugat-Európa-szerte a fő fűtésre használt elektromos készülékek hatalmas fejlődésen mentek át, megjelentek a takarékos, formatervezett fűtőpanelek (elektromos radiátorok) és infrapanelek. Egyre közelebb került egymáshoz a gáz és elektromos áram kilowattonkénti ára is, ha pedig napelemekkel magunk termeljük meg a fűtéshez szükséges elektromos energiát, nyert ügyünk van.

elektromofuteskorsz 720


Az elektromos fűtés takarékosságának a titka a beépített, nagyon pontos elektromechanikus vagy teljesen elektronikus szobatermosztátban rejlik. Az elektromos fűtőtestek a központi fűtésnél jóval pontosabban, akár +/- 0,1 °C pontossággal tartják a beállított szobahőmérsékletet, csak akkor engednek a fűtőberendezésnek hőt leadni, amikor az feltétlenül szükséges, majd ha a helyiség elérte a beállított hőmérsékletet, a fűtőtest csupán a töredékét veszi fel névleges fűtési teljesítményének.

elektromofuteskorsz 1
Középpontban az energiatakarékosság
Mivel az elektromos fűtésnél nincs felesleges felfűtési és lehülési szakasz, igen jelentős az energiamegtakarítás. Minél pontosabb a termosztát, annál kisebb az áramfogyasztás is. A fűtőkészülék beépített termosztátjával az is elérhető, hogy minden helyiségben teljesen azonos vagy igény szerint helyiségenként különböző hőmérséklet legyen, nem használt helyiség esetén pedig temperálás vagy fagymentesítés állítható be. Mindez központi gázfűtés esetén egyáltalán nem vagy csak nehezen megvalósítható. Ha az újonnan épített, fokozottan hőszigetelt vagy korszerűsített meglévő házunkat napelemekkel termelt árammal működtetett fűtőpanelekkel fűtjük, egyszer s mindenkorra megszabadulhatunk a fűtési rezsi nyűgjétől is. Az elektromos fűtésrendszer kialakításának beruházási és fenntartási költségei jelentősen alacsonyabbak a gázos, meleg vizes rendszereknél (körülbelül a negyede), gyakorlatilag nincs évenkénti karbantartásra szükség, a rajtuk megspórolt összeg hozzájárulhat a napelemes rendszer beszerzésének büdzséjéhez. Az energiatermelő rendszer és az elektromos fűtésrendszer kiépítése időben el is tolódhat egymástól, akár évek múltán is csatlakozhatunk saját „erőművünkhöz”, egyúttal ingatlanunk forgalmi értékét is emelve. Annak eldöntését, hogy meglévő hálózatunk elegendő-e a lakás elektromos árammal való fő fűtésére, vagy esetleg korszerűsítés, bővítés szükséges, feltétlenül bízzuk szakemberre.

elektromofuteskorsz 5
Miért jó az elektromos fűtés?

  • ALACSONY a beruházási és szerelési költség.
  • NEM FOGLAL külön kazánházat, tárolót.
  • NEM IGÉNYEL sem tüzelőanyagot, sem kéményt.
  • NEM OKOZ gondot a fűtőanyag beszerzése.
  • JÓL KOMBINÁLHATÓ más fűtési rendszerrel.
  • NINCS SE GÁZÖMLÉS, se olajfolyás, sem szén-monoxid veszélye.
  • NINCS FÜST, salak vagy más égéstermék, légszennyezés.
  • BEÜZEMELÉSE GYORS, nincs évenkénti karbantartásra szükség.
  • KÉNYELMES és egyszerű, helyiségenkénti hőmérséklet-szabályozás.
  • TELJESEN ZAJMENTESEN működik.
  • HOSSZÚ garanciális időszak.
  • NAPELEMEKKEL kombinálva ingyenes a fűtés



Mikor célszerű, mikor nem?
Új építésű családi ház esetén már a hálózatot tanácsos az elektromos fűtés igényei szerint kialakítani. Egy új építésű, 120 négyzetméteres A+ kategóriás családi ház éves fűtésienergia-igénye nem haladja meg az 50 kWh/m2/év értéket, azaz az éves áramfogyasztás 6000 kWh. Ideális esetben mindezt egy 5 kW-os napelemes rendszerrel elő tudjuk állítani, ráadásul a fűtőpanelek beruházási értéke jóval alatta marad egy hagyományos padló- vagy radiátoros fűtési rendszer kiépítési és anyagköltségének, nem is szólva a gáztervről, biztonságos kéményről, s mindezek engedélyeztetési eljárásának hosszú, bonyodalmas és költséges voltáról. Meglévő családi ház esetén, ha elektromos fűtésben gondolkodunk, elsőként is el kell végeztetni a minél hatékonyabb energiamegtakarítást eredményező homlokzat- és födémszigetelést, nyílászárócserét, de a szaldónk ez esetben annyival rosszabb, hogy a meglévő hagyományos fűtésrendszert korábban már egyszer már megfizettük. Ésszerű lehet elektromos fűtéssel ellátni egy alkalmanként használt ingatlant, de nem célszerű telepíteni 110 négyzetméternél nagyobb, nagy belmagasságú, korszerűtlen ingatlanban, amely nem a mai hőtechnikai elvárás szerint épült: az óriási légtérfogat miatt a padlószint körül mindig hűvös marad a levegő, nem is szólva az elhasználódott vezetékek, főbiztosíték cseréjével járó munkálatokról.

elektromofuteskorsz 3
Mi a fűtőpanel és infrapanel titka?
A fűtőpanel, azaz elektromos radiátor, rendkívül könnyű súlyú, esztétikus kivitelű, egyszerűen fölszerelhető a falra, de görgős lábbal is rendelhető. Működésének elve egyszerű: az alsó nyíláson beáramló hideg levegőt a fűtőbetét felmelegíti, ami a frontlap kivezető rácsán felemelkedve (nem fújva) áramlik ki, egyenletesen mozgatja a szoba levegőjét. Hangtalanul és megbízhatóan működik, a speciális kerámia fűtőbetéten kívül nincs benne sem olaj, sem víz, sem motor vagy ventilátor, mechanikus alkatrész, ami fölösleges energiafelvételt jelentene vagy zajt keltene, vagyis nincs benne semmi, ami meghibásodhat. A kerámia betét nem izzik, élettartama ezért szinte korlátlan. A panelek a helyiség méretéhez különböző méretben és teljesítményben választhatók, dekoratívak, és a bennük lévő elektronikus termosztáttal pontos, egyedi hőmérséklet-beállítást tesznek lehetővé. A fűtőpaneleket alacsonyan, a padlószinttől mindössze 10 centiméter magasan helyezik a falra, hogy minél mélyebbről induljon a felmelegített levegő.
Az infrafűtés nemcsak modern, de egészséges fűtés is. Sugárzó hője nem közvetlenül melegíti a levegőt, hanem elnyelődik a falon, padlón, bútorokon, emberi testen, ezért már 18-19 °C-os szobahőmérséklet mellett is úgy érezni, mintha 20-22 °C lenne a szobában. Az infrafűtés számos módon használható, padlófűtésként, mennyezetfűtésként, falfűtésként egyaránt, leggyakrabban a mennyezetre rögzítik. Időkapcsolóval vagy termosztáttal kombinálva további költség takarítható meg. Mindkét fűtés kiépítése alapos tervezést igényel, feltétlenül vegyük igénybe szakember közreműködését!

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}