Galéria, járható álmennyezet

Galéria, járható álmennyezet

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Hagyományos galériát abban az esetben alakíthatunk ki, ha alatta és rajta is biztosítható az úgynevezett állómagasság, az 1,95 méter. Ehhez legalább 4,20-as belmagasság szükséges, ám bizonyos kényelmi szempontokkal megalkudva kisebb méretek esetén sem kell lemondanunk a galériáról.

galeriajarhatoalmennyezet 720


Hogy mekkora galériát építhetünk, egyrészt függ a szerkezetnek helyt adó szoba nagyságától, adottságaitól, alaprajzától, másrészt attól, hogy a megemelt szintre milyen funkciót betöltő helyiséget tervezünk. Ha nappaliban vagy a nagy belmagasságú egyszobás lakásban tervezünk galériát, az többféle szerepet is betölthet. Leggyakrabban hálószoba kerül a magasba, de van, aki az elmélyedéshez, relaxáláshoz keres kellő elkülönülési lehetőséget, s otthoni irodává, dolgozószobává alakítja a magasban nyert teret. Egy ideális méretű galéria már tartós értéknövelő tényező is, a lakás eladásakor a pluszteret 30-50 százalékban hozzászámolhatjuk az alapterülethez is.

Mielőtt hozzáfogunk az építtetéshez
A munkálatok megkezdése előtt kérjük ki építész, belsőépítész, statikus tanácsát, véleményét. A szerkezeti megoldás kialakítása miatt ugyanis körültekintően kell eljárnunk a teljes biztonság, stabilitás elérése érdekében. Építményünk lehet a falhoz rögzített, de kialakítható olyan önhordó szerkezet is, amely nem kapcsolódik építészeti elemekhez, hanem a saját lábán áll meg. Szabályos galéria esetén szükséges, hogy alatta és rajta is biztosítható legyen a 195 centiméter állómagasság, de tárolótérnek, hálófülkének megfelel a 120-160 centiméteres magasság is. A szabványos, 2,65 méteres belmagasság esetén ne kísérletezzünk, legfeljebb egy-egy ajtó fölé építhetünk nagyobb tárolópolcot.

Funkciók sokfélesége
Felhalmozódott tárgyaink, ruháink elhelyezésére alkalmazható a tehertartó, de nem járható galéria. Ilyen például az előszobai tárolóhíd, ami lehet beépített, szabadon álló, falhoz illesztett, illetve hídszerűen kialakított építmény. Háromméternyi belmagasság már megengedi a fekvőgalériák kialakítását, ahol az alvókuckóban elég, ha ülni tudunk, mérete egy személynek 200x90 cm, két személynek pedig 200x200 cm. Ha éjjeliszekrényt is szeretnénk, 320 cm széles és 300 cm mélységű hely szükséges hozzá. A magaslatban és a nyitott mélységben rejlő izgalmak kedvelt kamaszszobává is tehetik a galériát. A megközelítést biztosító létrák, hágcsók tovább növelik a gyermekkuckó kalandosságát. A galériára érdemes elhelyezni az alvórészt, alatta pedig kialakítható egy kis tanulószoba vagy játszótér, de kerülhet alá ülőbútor, tárolódobozok, kosarak játékoknak, könyveknek.

Miből legyen?
Az alapanyag megválasztásakor több szempontot is figyelembe kell vennünk. A fa melegebb hatású, szebb és mutatósabb, mint a fémszerkezet, ám ez utóbbinak lényegesen kisebb a keresztmetszete, és a szerkezet jóval keskenyebb is lehet, mint fából készített megfelelője, s ez a helykihasználás szempontjából nem elhanyagolható. A két anyagot természetesen kombinálhatjuk is egymással.
A burkolat kiválasztása leginkább a galéria szerkezetétől függ, de általában a könnyű, meleg burkolatok javasolhatók. Tökéletes megoldás a szőnyegpadló, a hajópadló vagy a parafa, attól függően, hogy milyen célra szolgál a tér. Nagyon fontos, hogy a galéria megfelelően kiszárított (min. 6-8 hónapig, de inkább egy-másfél évig szárított) faanyagból készüljön, mert a magasban amúgy is melegebb levegőben összeszárad a fa, és a galéria recseg-ropog a járás alatt.

Járható álmennyezetek
A 360 cm-es vagy annál magasabb helyiségekben kényelmesen járható galériákat hozhatunk létre. Alulról szemlélve ezek szegrőlvégről álmennyezeteknek is tekinthetők, kivitelezésük és funkciójuk is sok rokonságot mutat azokkal, sokszor maga a szerkezeti megjelenés funkcionál álmennyezetként. Egy szépen ácsolt és deszkákkal szakszerűen burkolt szobai járható galéria alja izgalmassá teheti az alatta kialakított enteriőrt is. Ez a szerkezeti megoldás alkalmas arra, hogy alulról különféle dolgokat rögzítsünk, például világítótesteket, hangszórókat. Ha nem szeretnénk, hogy alulról látsszon a fagerendázat, eltakarhatjuk gipszkartonnal, amelyet a szokásos álmennyezeteknél alkalmazott módon dobozolhatunk. A hegesztett fémszerkezetű galériáknál már inkább szó szerint érthető az álmennyezeti megoldás, hiszen itt célszerű elrejteni a hegesztett, többnyire zárt szelvényű fém konstrukciókat alulról és oldalról is.
Kisebb helyiségekben célszerű natúr színében meghagyni a fát, vagy világosra festeni, mert a sötét szín jobban szűkítik az amúgy is kicsi teret. Ügyeljünk a beépítés mértékére is, hiszen ha az alapterület több mint 50-60 százalékát érinti a galéria, nagyon lenyomja a megmaradó teret, zsúfoltságérzetet kelt, ami nyomasztóvá teheti a helyiséget.

Lépcsők
Galériánk nélkülözhetetlen eleme a lépcső, méreteinek meghatározásakor helyére, nagyságára is gondolnunk kell, mert kisebb-nagyobb további területet elvisz a szobából. Ezzel számolva komponáljuk bele látványát az összképbe, és kihasználatlan zugait, valamint az alját lássuk el tárolási funkciókkal. Döntésünket mind a biztonság, mind a látvány, térhatás szempontjából alaposan fontoljuk meg. Alapkövetelmény, hogy a lépcső járóvonalán a fokainak magassága és szélessége azonos legyen. A fokok magassága legfeljebb 20 cm lehet, ám a kényelmesebb járáshoz 16,5 cm-e magasság az ideális. Nagyon meredek, létraszerű lépcsőt vagy váltólépcsőt csak szükséghelyzetben válasszunk! A fokok hossza is lényeges, mivel a lépcsőn nemcsak járunk, hanem berendezési tárgyakat is fel kell juttatnunk.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}