Melyiket hová? - Szigetelőanyagok sokfélesége

Melyiket hová? - Szigetelőanyagok sokfélesége

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Az energiaárak és az egyre szigorodó energetikai előírásai miatt felgyorsult a régi házak utólagos hőszigetelése, mivel a fűtési energia harminc százaléka a falakon keresztül távozik. Így hát minél öregebb egy épület, annál többet spórolhatunk. Napjainkban már nagyon sokféle anyag és módszer közül választhatunk, nem mindegy azonban, mit és hová építünk be.

szigeteloanyagoksokfelesege 720


Tarol a polisztirol és az ásványgyapot
A hazai piacon olcsósága miatt a legjobban elterjedt a kőolaj alapú keményhab polisztirol hőszigetelés, amelyből létezik expandált EPS, illetve extrudált XPS változat, utóbbit lábazatok szigetelésére használják. Olcsóságukon túl erős érv mellettük, hogy nem érzékenyek a vízre (viszont a hőre igen). Létezik grafitos változata is, amely jobb hőszigetelő tulajdonságú, de drágább is. A poliuretán keményhabok 35-40 százalékkal jobb hőszigetelési paraméterrel rendelkeznek, nem véletlenül passzívházakhoz is ezt használják. Alaktartó, savaknak, lúgoknak, gombásodásnak, rágcsálóknak, penészedésnek, korhadásnak ellenáll, és magas nyomószilárdságú. Passzívházak tető hőszigeteléséhez például poliuretán lapokból is 22-24 cm szükséges, míg a hagyományos polisztirolból 45-55 cm-t kell beépíteni.
Kilencven százalékban természetes alapanyú ásványi nyersanyagokból készül a kőzetgyapot (bazalt kőzet), az üveggyapot (kvarchomok és üvegtörmelék keveréke) és a fagyapot (gyalulással előállított fagyapot) hőszigetelő, amelyek formaldehidmentesek, táblás és tekercses kiszerelésben vannak forgalomban. A szálas hőszigetelők jó páraáteresztő képességűek, emellett kártevőkkel, rágcsálókkal és rothadással szemben ellenállók, jól megmunkálhatók, és nem éghetők.
A Multipor hőszigetelő tisztán ásványi eredetű (mész, homok, cement és víz), alacsony energiaszükségletű. Nem éghető, jó páraáteresztő, alaktartó, gyorsan megmunkálható, kártevőálló.
Napjainkra már valamennyi hőszigetelő anyag – legyen szó akár műanyag, akár természetes alapanyagúról – fújható változatban is rendelkezésre áll. E technológia előnye a gyorsaság, a hulladékmentesség és a tetőtereknél nagyon fontos garantált résmentesség.

Természetes hőszigetelő anyagok
Tőlünk nyugatabbra – az előzőekben említett természetes anyagú hőszigetelőkön túl – divatos számos ősi eredetű, az építőanyag-piacon mégis újszerűen ható hőszigetelő anyag.
A nádpadló verhetetlen a padlásterek utólagos hőszigetelésében. A 6-8 cm vastag táblásított termékeket ütköztetéssel helyezik a padlástér deszkázatára, s ha 8 cm vastagon betapasztjuk agyag-föld-növényrost keverékkel, padlásterünk járhatóvá válik. A nádpalló vastagságát több réteg elterítésével is lehet növelni. Vályogfalú családi házban, melléképületeinkben csökkenthetjük a fűtési költséget, ha nádpallós táblákat rögzítünk a külső falra felszerelt lécvázak közé, és megoldjuk a nádpallók átszellőztetését.
A cellulóz a növényi sejtek egyik legfontosabb alkotóeleme. A len és a kender alapanyagú hőszigetelők szerkezetük speciális kezelésük miatt jó tűzállók, táblás és ömlesztett változatban vannak forgalmomban, utóbbi bejuttatása befúvó géppel történik. Piaci bevezetésük egyre sikeresebb, mert gyártásukhoz nem használnak formaldehideket.
A gyapjú, mint állati eredetű, kiváló hőszigetelő anyag, a belsőépítészetben, a lakóklíma egészségesebbé tételében fontos szerepet játszik. Az elterjedőben lévő boronaházak valószínűleg magukkal hozzák a gyapjú hőszigetelőként való használatát is.
Parafa lemez, parafa vakolat. A lélegző, párát áteresztő parafa lapok, tekercsek felhasználásával javul a lakók hőérzete, a fal tapintásra meleg, ami a parafa hővezetési ellenállásának köszönhető.


szigeteloanyagoksokfelesege 1
Mit hová építsünk be?
A bőség zavarában felvetődik a kérdés: melyik anyagot hová építsük be? A téglaházakra, téglablokkos, betonelemes falú házakra az összes felsorolt hőszigetelő anyag alkalmazható, csak az építtető fantáziáján múlik, mit választ. Természetesen az a szerencsés, ha az építész ad javaslatot – hőtechnikai szakértő bevonásával – a hőszigetelő anyag típusára. Azért persze vannak szempontok, amelyek befolyásolják a választást. Homlokzatok szigetelésére hazánkban általában polisztirol vagy kőzetgyapot lapokat használnak, talajhoz közeli fal, pincefal esetében ajánlottabb szálas hőszigetelő helyett a műanyaghab. Ugyenez a polisztirol azonban forgalmas, zajos lakókörnyezetben rontja a meglévő falszerkezet hangszigetelését, ezért inkább szálas hőszigetelő anyagot válasszunk. A homlokzati falak szigetelésén túl egyszintes családi házaknál a mennyezet hőszigetelését is vastagítsuk meg, mert számottevő hő itt szökik meg. Hogy itt mivel szigeteljünk, függ attól, hogy járható vagy nem járható padlásteret szeretnénk-e kialakítani.
Ha vályogfalú családi házunk, melléképületünk van, vagy földházban lakunk, tilos műanyag habbal szigetelni, csak a természetes alapanyagú hőszigetelők jöhetnek számításba. A legjobb a lécvázak közé rögzített nádpallós tábla, és az optimális hatás érdekében meg kell oldani az átszellőztetését is alul-felül rovarháló felszerelésével.
Tetőtereknél a tűzvédelmi szempontok miatt mindenképpen természetes eredetű hőszigetelő anyagot válasszunk, annak is a fújható változatát.


szigeteloanyagoksokfelesege 2
Tippek, tanácsok

  • Az épület határoló szerkezeteinek (fal, födém, tetőtéri fal, válaszfal) minél több hőszigetelő anyaggal történő ellátása nem eredményez kedvező hőérzetet. Fontos, hogy a szerkezet súlya is elég nagy legyen ahhoz, hogy télen tárolni tudja a hőt, nyáron pedig kellemes hűvös legyen a házban. Felújításnál vagy bővítésnél, ha új kültéri határoló falat kell építenünk, a vékonyabb téglafal és több hőszigetelő- vastagság helyett előnyösebb a nagyobb téglafalvastagság és az arányosan kisebb hőszigetelés.
  • A „hőtechnikai optimum” kiszámítása nem ördöngösség, egy határponton úl ugyanis már nem térül meg a szigetelés növelése.
  • Erkélyeknél, fal és tető találkozásánál, ablakcsatlakozásoknál meg kell találni a hőhidakat, és gondos szigeteléssel meg kell szüntetni őket. Különösen a vasbeton erkélylemezes, 1960-as évekbeli házaknál szökik akadálytalanul a hő.
  • A falak, tetők utólagos szigetelése könnyen megoldható, de meglévő régi házunk alá nem tudunk hőszigetelést tenni. Belülről, a padlóra fektetett réteggel a belmagasság csökkenne számottevően, nem is szólva az ajtónyitás gondjáról. Meglevő épületeknél, ha lehetőségünk van a padló talajszintig történő visszabontására, alakítsunk ki helyet a hőszigetelésnek. Egy 10 cm-es grafitos, zártcellás hablemez már megfelelő védelmet nyújt az alulról történő hőveszteség ellen. A padlónk felületi hőmérsékletét javíthatjuk egy másik módszerrel is: a homlokzat szigetelésekor a lábazat víztűrő hőszigetelését nem vágjuk el a padló szintjénél, hanem túlvezetjük a földbe, a tervezett járószint alá legalább 20 cm-el. Ugyan a padlón át távozó energia mennyisége nem csökken, de a padló-fal csatlakozásnál kialakuló hőhidat megszüntetjük, ami állagvédelmi szempontból is előnyös.

 

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Új parkrészek átadása a Városligetben

A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el. A parkrészt a FŐKERT 100 éves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. A felújítás során az eredeti, a Főkert tervtárában fellelhető 1967-es és 1969-es kertépítészeti tervek, valamint az 1980-as megvalósulási terv nyújtottak segítséget. Így a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló KNEIPP ösvény is, melynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van testtartásunkra. Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, melyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is. A megújult Mőcsényi Mihály Botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú új növényt ültettek el, több mint 35.000 példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyett egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott. Új kutyaparadicsom A városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is várja a gazdikat és négylábú kedvenceiket. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el. A parkrész különlegessége, hogy külön elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, így elkerülhetőek lesznek a konfliktusok, ütközések. A tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalom pályákkal. A gazdik és a kutyusok kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig több mint egytucat kutyapiszok gyűjtő segíti. Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben – néhány elzárt terület kivételével – továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége. Természetesen az új Kutyás élménypark teljes növényzetet újjávarázsolták, a területén 6 új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti „testvéréhez” csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre. Futás a Ligetbe(n) A futás ma már a legnépszerűbb tömegsportok közé tartozik: az országban százezrek, a fővárosban tízezrek húznak naponta futócipőt. Kimondottan nekik készült a Városligeti Futókör. „A Városligeti Sportcentrum őszi átadását követően a park Budapest legsokoldalúbb sporthelyévé vált, melynek kínálata tovább erősödik. Nagy örömünkre szolgál, hogy végre a pesti oldalon is a Margitszigeti futópályához hasonló alternatívát tudunk kínálni, ami ráadásul modern és biztonságos szolgáltatásokkal várja a sportág szerelmeseit. A futókört a következő napokban vehetik birtokba a sportolók” – mondta el Gyorgyevics Benedek. A Városligeti Futókör tervezése során a folyamatosan egyeztettek a budapesti futókat képviselő szervezetekkel, hogy a pálya vonalvezetés, burkolata a sportolók igényei szerint alakítsák ki. Mindezeknek köszönhetően a kiváló minőségű, 2 kilométer hosszúságú, színezett – az izületeket kímélő - rekortán borítású pálya teljes hosszában kivilágított. A fák között kanyargó, rendkívül hangulatos vonalvezetésű pálya belépési pontjainál bemelegítő területeket helyeztek el a sérülések elkerülése végett, a nyomvonal mellett pedig számos ivókút szolgáltatja a frissítőt. A sportolók kényelmét a Városligeti Sportcentrum női, férfi és akadálymentesített öltözői szolgálják. www.ligetbudapest.hu  

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.