Korszerűsítés passzív közeli minőségben?

Korszerűsítés passzív közeli minőségben?

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A hazai építőipar piacán több vállalkozás is foglalkozik meglévő, régi épületek fokozottan hőszigetelt (A+os), alacsony energiafelhasználású házzá történő átalakításával. Műszaki, technikai szempontból ma már sok minden lehetséges, de kérdés: kifizetődő-e a tetemes ráfordítás, nem lenne-e érdemesebb inkább új passzívházat építeni?

korszerusitespasszivkozeli 720


Egy családi ház nagyszabású korszerűsítésének beruházási költsége négyzetméterre számítva legfeljebb 50 ezer forinttal tehető alacsonyabbra, mintha újonnan építenek egy passzívházat (kb. 350 000 Ft/m2 helyett 300 000 Ft/m2). Ilyen volumenű átalakítást tehát csak ekkor érdemes elvégeztetni meglévő házunkon, ha valamely okból nagyon ragaszkodunk hozzá, netán kultúrtörténeti értéke van. Ennek hiányában csak olyan mérvű rekonstrukció elvégzése kifizetődő, amelynél a ráfordított összeg 10-15 éven belül biztosan megtérül.
Mivel a felújítás során teljesen le kell csupaszítani a szerkezeti elemeket, a jó műszaki állapotú régi épületek kizárólag épületenergetikai okok miatti korszerűsítése nem lehet gazdaságos. A meglévő épületszerkezetek számtalan kötöttséget eredményeznek, átalakításuk annál bonyolultabb és fajlagosan annál költségesebb feladat, minél kevesebb a módosítható szerkezet, és minél kisebb energiafelhasználást kell elérni. Egyes követelményeket nagyon nehéz teljesíteni, mint például a kellő benapozás elérése és az aljzat megfelelő hőszigetelése. Míg másokat, mint a falazatok lábazati hőhídmentesítését, rendszerint egyáltalán nem lehet gazdaságosan kivitelezni, ezért megoldatlanságuk káros hatásait másutt, más szerkezetekkel kell ellensúlyozni. Annál könnyebb jó eredményt elérni, minél nagyobb az épület, és minél kisebb a gazdaságosan ki nem javítható hibahelyek aránya.
A húsz-harminc éves házak éves fűtési energiaigénye általában 250-300 kWh/m2. Ezeknél az alapozási és nedvességszigetelési károk ritkábbak ugyan, a statikai gondokat leszámítva azonban a műszaki problémák nem sokkal kisebbek, mint a még öregebb épületek átalakításánál. Elsősorban a lábazati hőhidak és a padozat hőszigetelése, valamint a szellőztető berendezés helyigénye, a pince-padlás feljárók és a légtömörség biztosítása okoznak gondot. Passzív közelivé alakításuk gazdaságosságát elősegíti az a tény, ha a több kisebb felújítási ciklus (festés, burkolás, javítás) után a nyílászárók, a hőszigetelés és a gépészet megérett a nagy felújításra. Így a költségek az épületenergetikai és az elhasználódás miatt szükségessé váló állagmegőrző felújítás között megoszlanak.
A tíz évnél nem idősebb házak éves fűtési energiaigénye átlagosan 120-250 kWh/m2, passzív közelivé alakításuk gazdaságtalan. Jelentős energiamegtakarítás és komfortnövekedés a légtömörség fokozásával, a hibahelyek megkeresésével, kijavításával, korszerűbb fűtőberendezés alkalmazásával érhető el.

Korszerűsítés passzívház elemekkel
A passzívház komponensek beépítésével felújított épületeknél 75-90 százalékos energiamegtakarítás érhető el. Ehhez nem szükséges a fűtési hőszükségletet a passzívház szabvány által megkövetelt értékre csökkenteni, mert a gazdaságilag elfogadható ráfordítás mellett is jelentős rezsicsökkenés érhető el. A tervezést, kivitelezést alapos állapotfelmérést (hőkamerás, nedvességmérős vizsgálatok) tüzetes statikai ellenőrzés, szakvélemény elkészítése előzi meg. Az, hogy egy régi építésű épületet át lehet-e alakítani passzív közelivé, számos tényezőtől függ. Először meg kell vizsgálni, hogy az épület szerkezetileg alkalmas-e a felújításra. Elavult, régi épületeknél nem lehet látványos eredményeket elérni, mivel túl sok épületszerkezeti hőhidat tartalmaznak, vagy a szükséges vastagságú hőszigetelés nem építhető be, de kompetens tanácsadás és tervezés révén a kiindulási helyzethez képest sokkal jobb szintet lehet elérni.
Fontos feladat a kivitelezés során a hőhidak megszüntetése. Az összes hőhíd felszámolása gyakran gazdaságtalan, és nem is feltétlenül szükséges, mivel ha a külső hőszigetelés vastagságát drasztikusan megnövelik, akkor a hőhidaknál fellépő problémák is csökkennek. A hőszigetelés a belső fal hőmérsékletének növekedését eredményezi, ezáltal a hőhidat képező épületszerkezeti elemnek a hőmérséklete is nő, így nem lép fel párakicsapódás. A külső szigetelés megváltoztatja az épület megjelenését, műemléki védelem esetén többnyire csak belső szigetelés jöhet szóba. Gondot jelenthet a tetőszerkezet magasságának megemelkedése is, ha emiatt túllépjük az engedélyezett homlokzati magasságot. Ismét a belső hőszigetelés a megoldás, amire számos korszerű termék áll rendelkezésre. A pincefödém szigetelését célszerű a födém alsó síkján elhelyezni, ami azonban feltételezi a pince megfelelő belmagasságát. Ha ez nem adott, akkor a szigetelést a födém felső síkján a padlószerkezetbe is be kell építeni, ami komoly költségvonzattal jár.
A passzívház mutatóit megközelítő korszerűsítés megköveteli az úgynevezett melegablakok beépítését is. A háromrétegű, gáztöltésű, lágyfém bevonatos ajtók, ablakok mutatójának 0,7-0,8 W/m2k U értékűnek kell lenniük.
A hőtechnikai korszerűsítés nagyfokú légtömörséget is megkövetel. Kontrollálatlan tömítetlenség esetén fennáll a levegővel együtt kiáramló pára lecsapódásának a veszélye, a hagyományos felfogás alapján javasolt napi kétszeri szelőztetés nem elégséges. Elengedhetetlen feladat tehát a kielégítő légcsere biztosítása.

 

korszerusutespasszivhaz2

A mai energiaárakon számolva egy sátortetős kockaház fajlagos fűtési energiaigénye megközelítheti az 500 kWh/m2 /év értéket, szinte kifűthetetlen (2020-ban a kívánatos érték 25-40 kWh/m2,év lesz). Egy konkrét hazai felújítás során passzívház-technológiát alkalmazva, 30 cm grafitos EPS hőszigeteléssel, 3 rétegű hőszigetelésű műanyag ablakkal (Uw= 0,8 W/m2K) és 80 százalékos hatékonyságú hővisszanyerős szellőző berendezéssel már sikerült 37 kWh/m2/év értékre csökkenteni a fűtési hőigényt.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}