Korszerűsítés passzív közeli minőségben?
A hazai építőipar piacán több vállalkozás is foglalkozik meglévő, régi épületek fokozottan hőszigetelt (A+os), alacsony energiafelhasználású házzá történő átalakításával. Műszaki, technikai szempontból ma már sok minden lehetséges, de kérdés: kifizetődő-e a tetemes ráfordítás, nem lenne-e érdemesebb inkább új passzívházat építeni?
Egy családi ház nagyszabású korszerűsítésének beruházási költsége négyzetméterre számítva legfeljebb 50 ezer forinttal tehető alacsonyabbra, mintha újonnan építenek egy passzívházat (kb. 350 000 Ft/m2 helyett 300 000 Ft/m2). Ilyen volumenű átalakítást tehát csak ekkor érdemes elvégeztetni meglévő házunkon, ha valamely okból nagyon ragaszkodunk hozzá, netán kultúrtörténeti értéke van. Ennek hiányában csak olyan mérvű rekonstrukció elvégzése kifizetődő, amelynél a ráfordított összeg 10-15 éven belül biztosan megtérül.
Mivel a felújítás során teljesen le kell csupaszítani a szerkezeti elemeket, a jó műszaki állapotú régi épületek kizárólag épületenergetikai okok miatti korszerűsítése nem lehet gazdaságos. A meglévő épületszerkezetek számtalan kötöttséget eredményeznek, átalakításuk annál bonyolultabb és fajlagosan annál költségesebb feladat, minél kevesebb a módosítható szerkezet, és minél kisebb energiafelhasználást kell elérni. Egyes követelményeket nagyon nehéz teljesíteni, mint például a kellő benapozás elérése és az aljzat megfelelő hőszigetelése. Míg másokat, mint a falazatok lábazati hőhídmentesítését, rendszerint egyáltalán nem lehet gazdaságosan kivitelezni, ezért megoldatlanságuk káros hatásait másutt, más szerkezetekkel kell ellensúlyozni. Annál könnyebb jó eredményt elérni, minél nagyobb az épület, és minél kisebb a gazdaságosan ki nem javítható hibahelyek aránya.
A húsz-harminc éves házak éves fűtési energiaigénye általában 250-300 kWh/m2. Ezeknél az alapozási és nedvességszigetelési károk ritkábbak ugyan, a statikai gondokat leszámítva azonban a műszaki problémák nem sokkal kisebbek, mint a még öregebb épületek átalakításánál. Elsősorban a lábazati hőhidak és a padozat hőszigetelése, valamint a szellőztető berendezés helyigénye, a pince-padlás feljárók és a légtömörség biztosítása okoznak gondot. Passzív közelivé alakításuk gazdaságosságát elősegíti az a tény, ha a több kisebb felújítási ciklus (festés, burkolás, javítás) után a nyílászárók, a hőszigetelés és a gépészet megérett a nagy felújításra. Így a költségek az épületenergetikai és az elhasználódás miatt szükségessé váló állagmegőrző felújítás között megoszlanak.
A tíz évnél nem idősebb házak éves fűtési energiaigénye átlagosan 120-250 kWh/m2, passzív közelivé alakításuk gazdaságtalan. Jelentős energiamegtakarítás és komfortnövekedés a légtömörség fokozásával, a hibahelyek megkeresésével, kijavításával, korszerűbb fűtőberendezés alkalmazásával érhető el.
Korszerűsítés passzívház elemekkel
A passzívház komponensek beépítésével felújított épületeknél 75-90 százalékos energiamegtakarítás érhető el. Ehhez nem szükséges a fűtési hőszükségletet a passzívház szabvány által megkövetelt értékre csökkenteni, mert a gazdaságilag elfogadható ráfordítás mellett is jelentős rezsicsökkenés érhető el. A tervezést, kivitelezést alapos állapotfelmérést (hőkamerás, nedvességmérős vizsgálatok) tüzetes statikai ellenőrzés, szakvélemény elkészítése előzi meg. Az, hogy egy régi építésű épületet át lehet-e alakítani passzív közelivé, számos tényezőtől függ. Először meg kell vizsgálni, hogy az épület szerkezetileg alkalmas-e a felújításra. Elavult, régi épületeknél nem lehet látványos eredményeket elérni, mivel túl sok épületszerkezeti hőhidat tartalmaznak, vagy a szükséges vastagságú hőszigetelés nem építhető be, de kompetens tanácsadás és tervezés révén a kiindulási helyzethez képest sokkal jobb szintet lehet elérni.
Fontos feladat a kivitelezés során a hőhidak megszüntetése. Az összes hőhíd felszámolása gyakran gazdaságtalan, és nem is feltétlenül szükséges, mivel ha a külső hőszigetelés vastagságát drasztikusan megnövelik, akkor a hőhidaknál fellépő problémák is csökkennek. A hőszigetelés a belső fal hőmérsékletének növekedését eredményezi, ezáltal a hőhidat képező épületszerkezeti elemnek a hőmérséklete is nő, így nem lép fel párakicsapódás. A külső szigetelés megváltoztatja az épület megjelenését, műemléki védelem esetén többnyire csak belső szigetelés jöhet szóba. Gondot jelenthet a tetőszerkezet magasságának megemelkedése is, ha emiatt túllépjük az engedélyezett homlokzati magasságot. Ismét a belső hőszigetelés a megoldás, amire számos korszerű termék áll rendelkezésre. A pincefödém szigetelését célszerű a födém alsó síkján elhelyezni, ami azonban feltételezi a pince megfelelő belmagasságát. Ha ez nem adott, akkor a szigetelést a födém felső síkján a padlószerkezetbe is be kell építeni, ami komoly költségvonzattal jár.
A passzívház mutatóit megközelítő korszerűsítés megköveteli az úgynevezett melegablakok beépítését is. A háromrétegű, gáztöltésű, lágyfém bevonatos ajtók, ablakok mutatójának 0,7-0,8 W/m2k U értékűnek kell lenniük.
A hőtechnikai korszerűsítés nagyfokú légtömörséget is megkövetel. Kontrollálatlan tömítetlenség esetén fennáll a levegővel együtt kiáramló pára lecsapódásának a veszélye, a hagyományos felfogás alapján javasolt napi kétszeri szelőztetés nem elégséges. Elengedhetetlen feladat tehát a kielégítő légcsere biztosítása.
A mai energiaárakon számolva egy sátortetős kockaház fajlagos fűtési energiaigénye megközelítheti az 500 kWh/m2 /év értéket, szinte kifűthetetlen (2020-ban a kívánatos érték 25-40 kWh/m2,év lesz). Egy konkrét hazai felújítás során passzívház-technológiát alkalmazva, 30 cm grafitos EPS hőszigeteléssel, 3 rétegű hőszigetelésű műanyag ablakkal (Uw= 0,8 W/m2K) és 80 százalékos hatékonyságú hővisszanyerős szellőző berendezéssel már sikerült 37 kWh/m2/év értékre csökkenteni a fűtési hőigényt.

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete
Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu
Megújul a Lánchíd és környéke
A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.
Nemzeti Hauszmann Program
Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}