Okos otthon, intelligens ház

Okos otthon, intelligens ház

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Képzeljünk el egy olyan világot, ahol, ha elutazunk otthonról, valaki mindig lekapcsolja az égve felejtett villanyt, takarékra állítja a fűtést, felerősíti a hűtést, s hazatérve biztonságos fény kíséri lépteinket a kerti kaputól a bejáratig. Az úgynevezett okos otthon ma már könnyedén megvalósítható az épületautomatikai eszközök együttmuködő, központilag, programokkal vezérelt integrált rendszerré építésével.

okosotthonintelligenshaz 720


Piackutatói prognózisok az intelligens háztartások számának látványos növekedését jósolják, Észak-Amerikában egy év alatt 70 százalékkal, de Európában is a következő öt évben évi 61 százalékos bővüléssel számolnak, ami az itteni lakóingatlanok 13 százalékát jelenti. Ázsiában a háztartási eszközök részletekbe menő vezérlése tartozik az intelligens otthon gondolatkörébe, Európában pedig a hatékony energiafelhasználás kerül előtérbe.

A jövő elkezdődött
Magyarországon is mind nagyobb az érdeklődés a kevésbé összetett, a költséghatékonyságot előtérbe helyező rendszerek kialakítása iránt, leginkább az újépítésű társasházi lakások esetében. Napjainkban persze még inkább csak a magasabb komfortfokozatú házakba építenek be smart home automatikát, de már az előkészítése zajlik annak, hogy a későbbiekben intelligens automatikák kerüljenek be az egyes lakásokba, amelyre az építtetők alapcsomagokat és extracsomagokat alakítanak ki. Az egyszerű rendszerekbe általában a fűtés, néhány világítási kör és a redőny, esetleg a riasztó vezérlése kerül bele, de ez később bármikor szabadon bővíthető további funkciókkal és okos eszközökkel. Lényeges, hogy az elektromos hálózat felújításkor kiépüljenek az erősáramú kábelek azokhoz a pontokhoz, amiket vezérelni akarunk, hogy működhessenek a parancsokat végrehajtó villanymotorok, mágnes szelepek, reteszek stb. A beruházás költsége első hallásra persze magasnak tűnhet, azonban nem szabad elfelejtkezni, hogy az okos házak a legtakarékosabb épületek a világon. Minden fogyasztást hetekre, hónapokra vagy akár évekre előre programozhatunk és tervezhetünk, így számottevő, akár 50-70 százalékos költségmegtakarítást érhetünk el.

Az okosság előnyei
Az intelligens ház négy fő részből áll: a központi vezérlő egységből, a kommunikációs csatornából, a különféle érzékelőkből (szenzorok) és a beavatkozó, végrehajtó szervekből (aktorok). A vezetékes vagy vezeték nélküli kommunikációs csatorna feladata a kapcsolatteremtés, -tartás a részegységek között. A hő-, fény-, nyomás-, mozgás-, füst-, nedvesség-, szél-, hang-, rezgés-,stb. érzékelők, kamerák információt szolgáltatnak a parancsadáshoz, az aktorok (redőny, kapu meghajtó motorok, léptetőmotorok, zárak, szelepek, szivattyúk, egyéb mozgó elemek, kapcsolók, világítás szabályzók) pedig végrehajtják a parancsot. Mindezek vezérlését a központi, fedélzeti komputer végzi, ami előre beprogramozott műveleteket hajt végre az egyes események bekövetkezésekor, vagy a jogosult személy távolból (mobiltelefonon, interneten) történő utasításai szerint. S a végeredmény: együttes, összehangolt, intelligens működés.
Az okos otthon figyelemmel kíséri a környezetében és a benne zajló eseményeket, ezeket naplózza. Rendellenesség (tűz, betörés, csőtörés) észlelésekor beavatkozik, és értesíti a megfelelő hatóságot és a tulajdonost. Az intelligens ház, hála a komplex számítógépes rendszernek, a külső és belső környezet állapotának megfelelően úgy irányítja a különböző elektromos rendszereket, hogy azok a lehető leghatékonyabban működjenek. A rendszer például kikapcsolja a nem használt, bekapcsolva felejtett fogyasztókat (PC, TV, DVD, audio készülékek), de elektromos energiát spórolhatunk meg fény és energiaforrásaink automatikus vagy akár távolról irányítható kapcsolási lehetoségével is.
Hűvös időben a nyitva felejtett ablak, égve hagyott lámpa, túlságosan magasra tekert termosztát olyan mindennapi dolog, amely önmagákban csekélységnek tűnik, felhalmozódva azonban pazarlást jelent. Az „okosság” előnyei tehát a kényelem, biztonság, távfelügyelet, környezettudatosság.
A legnagyobb energiamegtakarítást elsősorban fűtési (illetve hűtési) rendszerünkön keresztül érhetjük el, legyen szó akár hagyományos, akár alternatív energiát felhasználó modern fűtési rendszerről – hőszivattyú, napkollektor, napelem stb. Az intelligens ház ezen energiaforrások vezérlésére is szolgál, de feladata a balesetek, tűzeset vagy gázmérgezés megelőzése, vízelfolyás észlelése (a való élettől eltérő fogyasztás) esetén a vízszolgáltatás leállítása. A naplózott adatok alapján könnyebben megállapítható épületünk problémája, illetve szükség esetén kiszállás nélkül is megoldhatunk hibákat, átprogramozhatjuk a rendszert.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}